Debrecen valószínűleg nem adja az államnak az egyik legfontosabb cégét
A feltételek egyelőre nem tisztázottak, ugyanakkor a jelenlegi ismereteink alapján nem tartom valószínűnek, hogy Debrecen városa lemondana víziközmű-szolgáltató tevékenységéről – mondta a Cívishírnek Papp László. A polgármester hangsúlyozta, e napokban személyes találkozójuk lesz a kormány képviselőjével, a tárgyaláson olyan kérdésekre is választ kapnak, amelyek szükségesek a tisztánlátáshoz.
Mindez azért fontos, mert nemrég napvilágot látott: a kormányzat csak azokat a települési víziközmű cégeket hajlandó tovább finanszírozni, ahol az önkormányzatok hajlandóak a társaságban lévő tulajdonrészüket ingyen átadni az állam számára. Erre egy fideszes polgármester, Schmidt Jenő figyelmeztetett. Schmidt a somogyi kisváros, Tab vezetője, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A polgármestereknek szóló, augusztus 14-i körlevelében (letölthetővé tettük) azt írta, tíz nappal korábban a Technológiai és Ipari Minisztériumban járt a víziközmű rendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzatok képviseletében.
– A megnövekedő energiaárak, a lassan tíz éve befagyasztott díj, a rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe. A kormány az állami cégek tőkepótlását biztosította, ez az összeg ebben az időszakban meghaladta a 135 milliárd forintot. Azonban az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak abban az esetben, ha a tulajdonát átadja az államnak
– olvasható a levélben. Schmidt Jenő „sosem gondolta, hogy ezt fogja írni”, de amelyik önkormányzat veszteséges cégnél van és tulajdonos is a társaságban, „az adja át vagy semmilyen segítségre nem számíthat”. Mindenki tudja a saját helyzetét, döntsön, ne húzza az időt, mert minden nap pluszforrást igényel – siettet a TÖOSZ–elnök. Fontos: az államosított víziközmű cégeknél a vízellátás felelőssége a továbbiakban az államot terhelné.
A fideszes elnök a levele végén azt a reményét is kifejezi, hogy az államosított eszközök közösségi tulajdonba maradnak, s „nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának”.
Szeged nem enged
A levélben Schmidt Jenő háromféle céget különböztet meg: szerinte egyharmaduk – kisvárosokat, falvakat ellátó szolgáltatók – lényegében fizetésképtelen, a csőd szélén táncol. Másik egyharmad „csak azért mutat életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat”, míg a felső harmadnak még valamennyi nyereségre is futja, ezek jellemzően nagyvárosi vizes cégek, bár – állapítja meg a TÖOSZ-elnök – a tartalékokat ezek a gazdasági társaságok is felélték.
Hogy mennyire felgyorsultak az események, azt mutatja: a tolnai megyeszékhely, Szekszárd önkormányzata már le is mondott a helyi vízszolgáltatóban lévő részesedéséről, míg augusztus 29-én Miskolc ellenzéki többségű képviselő-tesülete rendkívül ülésen határozott a tárgyalások megkezdéséről, egyben szigorú garanciákat kérve a szolgáltatás színvonalának megőrzésére. Szeged polgármestere, Botka László – aki 2019-ben kilépett az MSZP-ből, s jelenleg az Összefogás Szegedért Egyesület politikusa – szintén reagált, az önkormányzat álláspontja, hogy a Szegedi Vízmű „jobb helyen van náluk, mint a Fidesz-kormánynál”.
Ratalics László
