Finomságokat is díjazott a megyei önkormányzat

A megye egészségügyi helyzetével foglalkozó napirendi pontot elnapolta a hajdú-bihari közgyűlés szeptember 23-án megtartott ülésén, a többi előterjesztést pedig egyhangúlag szavazta meg a jelen lévő 21 képviselő.

A közgyűlés nyitásaként Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke átadta a Hajdú-Bihari Termékdíjakat. A 2022. évi felhívásra benyújtott pályázatból a bíráló bizottság döntése alapján nyolc személy vehetett át az elismerést. A Mezőgazdasági (feldolgozott) termékkategóriában a növényi eredetű terméktípusban Paksi János kékszőlő lekvárja, Szabó Katalin csipkebogyószörpje és Jade Gyógynövény Bio Kft. Zsírbombázó tea keveréke kapott díjat. Az állati eredetű termék jelöltek közül Tóth János mezei virágméze és a Darassa Tej Kfz. zöldfűszeres gomolyája lett a díjazott. A készételek, vizek, italok termékcsoportban Ulveczki Ferenc Sárréti szilvás-túrós vajas rétes megnevezésű termékével, míg a kézműves termékek közül Barta József asztali szalag szövő, továbbá Fazekas Ferenc nádudvari fekete kalapos korsójának ítélt oda termékdíjat a zsűri.

A Hajdú-Bihari Termékdíj adományozásának célja, hogy megvalósuljon a hagyományos, kézműves és tájjellegű termékek és mezőgazdasági élelmiszerek magas minőségi színvonalának elismerése, a megyében előállított termékek népszerűsítése, ismertségének növelése, az ezeket gyártók piaci lehetőségeinek bővítése, a piacra jutásának segítése, valamint a fogyasztók segítése a minőségtudatos, környezetbarát termék kiválasztásában.

Milliárdokkal több fejlesztésekre

A közgyűlés módosította az ez évi költségvetési rendeletét. A költségvetést 2 milliárd 50 millió bevételi és kiadási főöszeggel hagyták jóvá. Folytatódik a Maradj Hajdú-Biharban elnevezésű ösztöndíjprogram, amire közel 42 millió forintot fordítanak az idén. A sportösztöndíjra összesen egymillió forintot oszt szét az önkormányzat. A napirendhez kapcsolódóan Tóth József (DK) Polgár polgármestere megkérdezte, hogy az emelkedő energiaárak miatt tervez-e intézkedést a megyei önkormányzat. Pajna Zoltán válaszában kifejtette, hogy a takarékosságot szolgálják az intézmények épületeinek energiahatékonyságot lehetővé tevő korszerűsítések, továbbá ésszerű fűtőanyag- és villamosenergia felhasználást javasolt. A legvégső esetben a munkavégzésre szóba jöhet a home office is.

Mit hoz a válság?

A megyei közgyűlés tagjai egyetértettek a Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum Plusz létrehozásával, amely további egyeztetések alapjaként szolgál majd. A Területi Operatív Programban lehetőség nyílt újabb források bevonására, ami a paktum további 500 fővel történő bővítését jelenti. Ménes Andrea, a közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetője, Vámospércs polgármestere hozzászólásában elmondta: egyelőre megtippelni sem lehet, hogy a válság mit fog hozni, hogyan hat a gazdaság különböző szektoraira, miként érinti a települése vállalkozóit is döntően kitevő kis- és középvállalkozásokat. Éppen ezért fel kell készülni arra, hogy miben tudnak majd segíteni a munkájukat elveszítetteken, a munkaadóknak, az ingázást választóknak, továbbá az átképzést választóknak. Mindezt Pajna Zoltán a problémák komplex összefoglalásának nevezte, majd hozzáfűzte, hogy a témában társadalmi együttműködésre van szükség. Hangsúlyozta, a 2021-2027-es európai pénzügyiidőszak paktummegállapodása jelentősebb forrást jelent majd a megyének.

Miért Debrecené a támogatások 40 százaléka?

Az integrált területfejlesztésről is egyhangúlag igennel szavaztak a képviselők. Az írásban előterjesztett napirendi ponthoz Pajna Zoltán hozzátette, hogy a fejlesztési célok indításához a magyar állam 400 milliárd forintot különített el arra az időre, amig az Uniótól nem érkezik meg a támogatás. Területi Operatív Programban a megye az előzetesen ígért 116-117 milliárd forinttal szemben 127 milliárd forintot kaphat fejlesztésre a következő években. Ebből már mintegy 34 milliárd forint támogatást odaítéltek. Tóth József kérdésében azt feszegette, hogy helyes-e a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka Debrecent illeti. „Lehet-e másként dönteni?” – tette fel a kérdést a képviselő. Pajna Zoltán elmondta, az európai uniós pályázati kiírásnak megfelelően a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat készítette el jól a támogatási struktúrát. Ők a megye lakosságarányának megoszlását vették figyelembe. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Debrecen fejlesztése, például az oktatásban, a megye többi települését is erősíti. Előremutatónak nevezte, hogy Hajdú-Bihar 8-10 ezer fős városaiban is vannak már érdeklődő befektetők, akik a Debrecenbe települő nagy cégek beszállítói lesznek majd.

A turizmus erősítése

Az európai uniós Our Way cselekvési terv ismertetése révén az idegenforgalom fejlesztése is napirenden volt a közgyűlésen. Szabó Tünde projektvezető azzal kezdte, hogy a gazdaság fejlesztésének szerves része a turizmus erősítése. Ebbe tartozik az úgynevezett Zöld utak program is. Először az országos kék-túra útvonal Hajdú-Bihar megyei szakaszára, azon belül is Debrecen környékére fókuszál a cselekvési terv. Ezt követően a Hortobágyot szeretnék bekapcsolni a projektbe, mégpedig Hortobágy, Nagyhegyes és Nádudvar helységeken keresztül.

Az ülés végén a közgyűlés tagjai is megkapták Pajna Zoltántól a megye összetartozását szimbolizáló, Hajdú-Bihar településeit kirakón megjelenítő díszdobozos ajándékot.