Debrecen berendezkedik a tömegközlekedés többmilliárdos veszteségeire

Négy és fél milliárd forint a pandémia és az üzemanyagárak emelkedése által sújtott DKV Zrt. tavalyi vesztesége, ennek finanszírozását Debrecen városa viseli a közgyűlés május 26-i döntése értelmében; a képviselők az önkormányzati tagvállalatokat tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. elmúlt éves eredményéről szóló beszámolót is elfogadták.

Ami a DKV-t illeti, a közlekedési cég 3,1 milliárdos nettó árbevétele mintegy hatszázmillió forinttal maradt el a tervtől, de még a 2020. évit sem érte el. A fő probléma az, hogy a koronavírus-járvány idején „elszokott” utasokat csak részben sikerül visszacsábítani, miközben az ágazati költségek egyre nőnek. Papp László a közgyűlésen eleve úgy vezette fel a DKV-beszámolóról szóló előerjesztést, hogy „ha van terület, amelyet a pandémia megtépázott, akkor ez az, miközben a 12 éves járműállomány cseréjének végrehajtása is megkezdődött”.

– A városnak be kell rendezkednie arra, hogy éves költségvetéséből egészítse ki a közösségi közlekedés veszteségét – jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy a városvezetés kiemelt feladatként tekint e területre. Azaz nem mondanak le arról, hogy minőségi alternatívát kínáljanak a közlekedésben (ma az autókban általában csak a sofőr ül, nem biztos, hogy ez hosszú távon fenntartható). 

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Egyesület) szerint „a DKV-val valamit kezdeni kell”, az egész szisztéma újragondolása szükséges, különben nem fognak tudni kilépni abból a körből, hogy rendre a városi büdzséből pótolják a hiányt. A képviselő ezért politikai egységet és kerekasztalt sürgetett, ahol döntéshozók és szakemberek együtt gondolkodnak a jövőről, új pályát keresve a finanszírozásra. Papp László közölte, partner ebben, ugyanakkor megismételte: a szolgáltatás költségessége nincs arányban az elérhető bevételekkel. Arról is beszélt, hogy a folyamatos utasszámmérések eredményeként racionalizálások várhatók: ahol kevés az utas, járatokat vonhatnak össze, szervezhetnek át, szüntethetnek meg. A polgármester védte a DKV-t, mondván, a cégnél a lehetőségekhez képest a legjobbat igyekeznek kihozni a helyzetből.

… és a következő időszak se lesz könnyű

A Debreceni Vagyonkezelő éves konszolidált beszámolója szerint tavaly 962 millió forintos adózás előtti eredménnyel zártak. Ez 181 millió forinttal elmarad a 2020. évitől, amelyet az üzemi (üzleti) eredménnyel és pénzügyi műveletekkel magyaráznak. Lényegében arról van szó, hogy bár az értékesítés jóval meghaladta a 2020-as számokat, a ráfordítások is nagy mértékben növekedtek (a pandémia első évében lényegében minden beruházás leállt). 2021-ben – a már emlegetett DKV-t leszámítva – az összes tagvállalat növelni tudta az árbevételét. 

A vállalati beszámolóból kiderül: az orosz-ukrán háború az energiaárak, az alapanyagárak emelkedésén, valamint a szállítási idők elhúzódásán keresztül közvetlen hatással van a Debreceni Vagyonkezelőre, ugyanakkor a cég a csődbe ment Sherbankkal nem állt kapcsolatban, továbbá orosz és ukrán partnerei sincsenek.

Papp László a közgyűlésen nem titkolta, az önkormányzati vállalati szektor számára a pandémia komoly nehézséget jelentett, ráadásul „a következő évek sem lesznek könnyebbek”. – A város költségvetése stabil, ezért képesek vagyunk arra, hogy megfelelő erőforrásokat tudjunk odacsoportosítani, ahol az szükséges. A cégek szabályosan, rendben, célorientáltan végezték a munkájukat, ebben a nehéz időszakban is próbálták kihozni a maximumot – értékelt. 

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a tulajdonosi bizottság elnökeként sikeres munkát kívánt a cégvezetőknek, míg Gondola Zsolt Zoárd közölte: bár minden évben kommentálják az önkormányzati cégek működését, ezúttal nem teszik, mert „a pandémia oly mértékben térítette el a gazdasági helyzetet hogy méltánytalan lenne kritikát megfogalmazni”. – De ne szokják meg, jövőre találkozunk – címezte a cégvezetőknek, 

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatainál dolgozók létszáma közelíti az 1600-at; az elmúlt két év legnagyobb kihívása a munkavállalók megtartása volt a csökkenő bevételek ellenére. A személyi jellegű ráfordítások meghaladták a 10 milliárd forintot, az emelkedés 2021-ben elérte az 578 millió forintot (főleg a DKV és az Aquaticum Debrecen Kft. miatt). 

2021-ben több, értékét tekintve jelentős beruházás valósult meg a vállalatcsoportnál. Az összesen 2,8 milliárd forintnyi beruházásból 1,8 milliárd forint volt saját, 300 millió forint önkormányzati, 380 millió forint állami és 380 millió forint egyéb forrású. A legtöbbet a Debreceni Vízmű Zrt. költötte, ahol a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés-, a tisztítás üzembiztonságát, a szolgáltatások színvonalának emelését és a vízminőség javítását szolgáló fejlesztések voltak előtérben, összesen 873 millió forint értékben.

Ami az emelkedő ráfordításokat illeti, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. 2021-ben 875 millió forinttal fizetett többet az energiáért, mint egy évvel korábban. A DKV-nál az üzemanyagárak és a járműbérleti díjak növekedése okozott mintegy 500 milliós plusz költséget.

RaL