Szirák Pétert és Váradi Juditot Csokonai-díjjal, Bognár Lászlót és Kalmár Ferencet Hatvan-díjjal, Dzsudzsák Balázst, Kozma Mihályt és Suba Lászlót Hajós Alfréd-díjjal, Kiss Ábel Lukácsot és Szemerédy Zsoltot Boncz László-díjjal, Haba Lajosnét, Kelemenné Fegyveres Ildikót és Tirpák Zsoltot pedig Dóczy Gedeon-díjjal tüntette ki Debrecen városa október 23. alkalmából.
Az önkormányzat ünnepi közgyűlésén – a Kölcsey Központnak a Görömbei András irodalomtudósról a napokban elnevezett termében – Papp László polgármester köszöntőjében kiemelte: a díjazottak irodalmárként és zenészként, orvosként és mérnökként, pedagógusként, szociális dolgózóként és sportolóként évtizedek óta sokszínűen gazdagítják Debrecen közösségét, tudásuk és elköteleződésük, képességeik és szakmai eredményeik páratlanul hozzájárulnak ahhoz, hogy minden korábbinál nagyobb fejlődési pályára állhatott a cívisváros.
A polgármester hangoztatta: akkor tudunk méltóan emlékezni, ha az ötvenhatosok felelősségvállaló összefogását követjük, s az 1956-ot jellemző szellemi kohézió megvalósításában Debrecen élenjár. Mint emlékeztetett, parasztemberek, munkások, diákok és értelmiségiek egyaránt a forradalom ügye mellé álltak, s több tízezres tömeg gyűlte össze a Piac utcán leverni az épületekről a diktatúra jelképeit. Debrecenben – folytatta – először lőttek a tömegbe az Államvédelmi Hatóság emberei, a sortűz után 3 halott és 30 sebesült maradt, ők voltak Magyarországon a forradalom első mártírjai.
[Beillesztett cikk: Püspököt, művészeti vezetőt, tervezőmérnököt is kitüntetett Debrecen]
– Debrecen szabadságszerete évszázadokkal korábban is megmutatkozott, így a reformáció idején, amikor a protestáns függetlenségi gondolatot a Habsburgok jogtiprással, börtönnel, gályarabságsal üldözték, de megtörni nem tudták. A szabadság iránti vágy a reformkorban a magyarságért elkötelezett politikai gondolkodás mutatkozott meg, ez a függetlenségpárti szellemiség vezetett el az 1848-as forradalom eszményeinek, törvényeinek megfogalmazásához. Ahogy 65 évvel ezelőtt, 1956-ban a forradalmárok képesek voltak összefogni, úgy nekünk is széleskörű társadalmi együttműködéssel kell tovább formálni városunkat – mutatott rá Papp László.
Debrecen Város Csokonai-díját a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz a város. Szirák Péter 1991-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld folyóirat szerkesztője, 2016-tól főszerkesztője. 1994-1998 között tanársegéd, 1998-2000 között adjunktus, 2000-2009 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalom Tanszék docense. 1996-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja. 2003-ban habilitált. 2009-ben megalapította és 2018-ig vezette a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét. 2011-ben akadémiai doktor lett, 2014 óta professzor. Jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, a doktori iskola programvezetője. 2017 óta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának tagja. 2013-tól Debrecen irodalmi nagyrendezvényeinek – a költészeti fesztivál, az ünnepi könyvhét, az irodalmi napok – kurátora.Váradi Judit a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karánakegyetemi docense, művészeti menedzser. Közép- és felsőfokú tanulmányait Debrecenben végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. 1988 óta folytat oktatói tevékenységet, emellett a Bárdos Lajos Leánykar, a Bányai Júlia Általános Iskola kórusa, a Voces Iuvenum Kórus és az Ady Gimnázium Leánykarának zongorakísérője volt. Több hangversenysorozat alapítója, az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar művészeti igazgatója. 2010-ben szerzett doktori fokozatot a finnországi Jyväskylä-i Egyetemen. 2015 óta a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program oktatója és témavezetője, 2016-tól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem óraadó tanára. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán 2013-tól 2017-ig dékánhelyettes volt. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízott kutatója, 2021-ben a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagjává választották. Rendszeresen koncertezik itthon és külföldön egyaránt. Állandó kamarapartnerével két CD-t adtak ki.Debrecen Város Hatvani-díját azon személyeknek vagy szervezeteknek adományozzák, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, valamint átfogó életműveket ismer el vele. Bognár László idegsebész, gyermekidegsebész szakorvos a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Idegsebészeti Klinikájának intézményvezető professzora. 1982-ben megvédte általános orvosi diplomáját, majd ideggyógyászatból tett szakvizsgát. 1996-ban PhD-fokozatot szerzett. 2003-ban habilitált, valamint egészségmenedzser diplomát kapott. 2004-től a Semmelweiss Egyetem egyetemi magántanára. Több mint 16 éve Debrecen és a régió lakosainak gyógyításában is részt vesz. Komplett gyógyító idegsebészeti teameket alakított ki. 2005-től 2011-ig elnöke volt az Idegsebészeti Szakmai Kollégiumnak, jelenleg tagja az új Szakmai Kollégiumi Tanácsnak. Tagja továbbá a Magyar Gyermeksebészeti Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Gyermekneurológiai Társaság vezetőségének, a Magyar Idegsebészeti Társaságnak, a Magyar Neuroonkológiai Társaságnak, a Magyar Gerinc Társaságnak, az Európai Gyermekidegsebészeti Társaságnak, valamint az Európai Idegsebészeti Társaságnak. Közismert igen precíz szakmai munkájáról, a betegek iránti őszinte és emberséges hozzáállásáról.Kalmár Ferenc 2002 óta dolgozik a Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékén. 2007 és 2020 között a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese volt. 2010-2018 között az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék vezetője, az MSc szak szakfelelőse, az építészmérnöki BSc épületgépészeti specializáció felelőse volt. Tevékeny részvételével épült meg Debrecenben az épületfizikai laboratórium, a passzív szolár laboratórium és a Belső Környezet Minősége laboratórium. Részt vett a Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ megépítésében. 2008-ban kezdeményezte a Létesítményenergetikai Klaszter megalapítását. 2010-ben a Földtudományi Doktori Iskolában létrehozta a Fenntartható energetika alprogramot majd programot, melyben eddig nyolc fiatal munkatársa szerzett PhD-fokozatot. Kalmár Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Öt szakkönyv, 12 jegyzet vagy felsőoktatási tankönyv készítésében vett részt, melyekből több angol nyelvű. Alapítója a létesítményenergetika szakirányú továbbképzési szaknak. Az MTA Építészettudományi Bizottságának tagja.Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerést a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzők kaphatják; azon sportolók, akik kimagasló eredményeket értek el, továbbá a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt.Dzsudzsák Balázs labdarúgó Nyírlugoson nevelkedett, de tehetségének köszönhetően hamar Debrecenbe került. Végigjárta az utánpótlás korosztályokat, és ezzel egyidőben korosztályos válogatott is lett. 2005-ben mutatkozott be a DVSC felnőtt csapatában, ahol hamar meghatározó játékossá vált. Részese volt a klub első bajnoki címének. 2007-ben behívták a felnőtt válogatottba is. 108-szoros válogatottként Király Gáborral együtt csúcstartó a szereplések számát tekintve. Legnagyobb sikere 2016-os európa-bajnoki szereplése volt, ahol ő volt a válogatott csapatkapitánya. Korán felfigyeltek rá a külföldi klubok is, így a holland PSV játékosa lett, amellyel többek között UEFA Európa-liga csoportkörbe kerültek. Ezt követően orosz és török csapatokban játszott, majd az Egyesült Arab Emírségekbe került. 2020-ban tért vissza Debrecenbe, ahol vezetésével a DVSC-nek sikerült az NBI-be történő visszajutás. Dzsudzsák Balázs háromszoros magyar bajnok, egyszeres Magyar Kupa-győztes, háromszoros Szuperkupa-győztes, egyúttal holland bajnok és Szuperkupa-győztes is.Kozma Mihály , a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola (DSC-SI) Labdarúgó szakosztályának vezetője nem csak a pálya mellett alkotott maradandót. Évtizedekkel ezelőtt az első, Debrecenben rendezett nemzetközi kispályás torna gólkirálya volt, majd néhány éven keresztül a DEAC színeiben asztaliteniszezett. Lassan két évtizede annak, hogy az egykori legendás magyar futsal-bajnokcsapattal a hatodik helyen végzett a Bajnokok Ligájában. A 2002-es siker után egy évvel már a válogatott kispadján találjuk, ahol számos felejthetetlen találkozó fűződik a nevéhez a 220 meccs közül. Évek óta tart előadásokat a Debreceni Egyetemen a labdarúgás történetéről. Az intézmény szervezésében immáron tíz esztendeje rendezik meg a róla elnevezett egyetemi futsal-bajnokságot. Ő hívta életre azt a kezdeményezést, amely során a magyar labdarúgás napján a DSC-SI egyedülálló módon tiszteleg a legendás Aranycsapat 6:3-as győzelme előtt.Suba László testnevelőtanár, atlétikaedző 1982-ben kezdte edzői pályafutását. A közel négy évtized alatt több száz fiatal tanítványa nyert korosztályos országos bajnoki címet. 2001-ben megbízták a Debreceni Sportiskola vezetésével. 2017-ben az Európai Atlétikai Szövetség elismerő oklevelét vehette át a sportágban végzett közel négy évtizedes, eredményes munkájáért. 2020-ban a Magyar Atlétikai Szövetség döntésének értelmében az év edzője lett. Még ebben az évben központi edzői feladatot kapott a szövetség kiemelt edzői programjában. 2010 óta dolgozik együtt Kozák Lucával, aki azóta már a 100 méteres gátfutás szabadtéri és a 60 méteres gátfutás fedettpályás felnőtt magyar csúcstartója, olimpikon. A 2016-ban alapított Debrecen Város Boncz László-díja a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása területén, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás és egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozható.Kiss Ábel Lukács , a Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítvány igazgatója családjával 14 éve él Debrecenben. Az Úrréti Református Egyházközségben presbiteri és gondnoki szolgálatot lát el. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai alatt 3 évet Ausztráliában töltött, ahol a helyi anglikán egyház életébe nyerhetett betekintést, s ez idő alatt egy kanadai csapattal közös missziós úton Thaiföldön is járt. Az utóbbi években tanulmányút céljából többször megfordult Angliában és az Egyesült Államokban is. 2017-től 2019-ig a Debreceni Karitatív Testület elnöki tisztségét töltötte be. Elnöki tevékenysége alatt hatékonyan segítette az országosan is újszerű civil összefogást, mindig a rászorulók javára végezte tevékenységét. Személyesen is részt vett több programban. Humánuma, jó szándéka mindenkiben tiszteletet ébreszt. Embertársai iránti alázata példaértékű. A karitatív összefogás erősítésében és megújításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Debrecenben.Szemerédy Zsolt látássérült gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógiai tanár végzettséget szerzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, majd hat évig a hajdani dr. Kettesy Aladár általános iskolában tanított. 1992-ben kezdett el dolgozni az Egyesített Szociális Intézmények Hajléktalanok Gondozási Központjának vezetőjeként. Kimagasló szakmai munkája elismeréséül 1996-ban Pro Caritate díjjal jutalmazták. 2000-től a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. 2004-ben a hajléktalan-ellátás területén szerzett szakvizsgát. Az elmúlt 29 évben a hajléktalanok és nehéz helyzetbe került családok számára létrehozott szervezet vezetőjeként magas szakmai színvonalon, elhivatottsággal végzett munkájával aktívan hozzájárult Debrecenben a hajléktalanná vált emberek intézményes gondozásának kiépítéséhez. 2007-től a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi tagja. Ötletgazdája volt a Debreceni Karitatív Testület létrehozásának, melynek a Refomix alapító tagja. A szociális területen dolgozó szakemberekkel szoros együttműködésben küldetésének tartja, hogy az otthontalanok emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódban részesüljenek.
Debrecen Dóczy Gedeon-díja a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka, vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként. adományozható. Haba Lajosné 1996 óta az önkormányzata által alapított Ifjúság Utcai Óvoda – jelenleg a város legnagyobb óvodája – intézményvezetője. 1977-től az óvoda dolgozója. 1981-ben szerzett óvodapedagógus diplomát a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben. 1987-ben szakmai munkaközösség-vezető lett, 1991-ben óvodavezető-helyettesi, 1996-ban intézményvezetői megbízást kapott. Az általa vezetett óvoda kollektívája szakmai munkájával 2001-ben kiérdemelte a Debrecen Város Közoktatásáért kitüntető díjat. Állandó meghívottként véleményével, tanácsaival húsz éve segíti a debreceni közgyűlés oktatási bizottságának munkáját. 2002-től a 33 önkormányzati óvodát tömörítő intézményhálózat egyik óvodavezetői szakmai munkaközösségének irányítását is ellátja. 2013-tól óvodai túljelentkezések esetén részt vesz az érintett gyermekek felvételére javaslatot tevő fenntartói bizottság munkájában. 
