Területfejlesztési szakember a hajdúnánási MotoGP-pályáról

A területfejlesztés első törvénye: a pontszerű fejlesztés nem pontszerűen hat. A bejelentett 65 milliárdos beruházásra sokan fanyalogtak; mondván: soha nem térül meg; minek Kelet-Magyarországra egy ekkora beruházás?

Világszinten a gyorsasági motorsport hatalmas népszerűségnek örvend. A 2000-es évektől minden tekintetben növekedésnek indult. Az Osztrák Nagydíjat több mint 180 ezer néző követte a helyszínen és százmilliók a tévé képernyője előtt. A MotoGP innováció – igen, igen, minden népszerűségnek örvendő technikai sport innovációt hordoz és terít szét, tehát nem kizárólag a közvetlen hatása az érdekes, hanem a második, harmadik hulláma is.

---

IDE VÁG!

2023-ban motoGP-futamot rendeznek Hajdúnánásnál Hatvanöt milliárd forintos beruházás, most nagyon össze kell fognia a régiónak!

---

Miért ide? 

• Ez lehetne a legkeletibb európai versenypálya. (Tőlünk nyugatra a brnói (Masaryk Circuit) és az osztrák Red Bull Ring van).
• Fontos az elérhetőség: itt a debreceni repülőtér és mára kiépültek az autópályák.
• Az említett terület mellett szól, hogy jelentős vendégszám és szurkolói szám érhető el.

• A Miskolc-Kassa-Lengyelország vonalon, a Nyíregyháza-Kisvárda-ukrán határ vonalon, a Debrecen-Berettyóújfalu-román határ vonatkozásban, több tízmillió ember vonható be az akciórádiuszba.

A pálya helyszíne Hajdúnánás, vagyis Kelet-Magyarország, még közelebbről a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Tokaj négyszög, ahol 300 hektáron kanyaroghatna a „gumifüstölögtető pálya”: ennek a térségnek nem közvetlenül az építés, a beruházás jelentene több ezer munkahelyet, hanem 900-1 000 család hosszú távú megélhetését is biztosítaná.

A kormány átgondolt stratégiával, lépésről lépésre szünteti meg a Kelet-Nyugat gazdasági lejtőt, mely évtizedek óta kettészakítja az országot – tudjuk, hiszen generációk nőttek, nőnek így fel. Erről szólt a kecskeméti, miskolci, debreceni és a nyíregyházi fejlesztések sora, és ebbe a sorba illeszkedik az ominózus hajdúnánási fejlesztés is.

A térségben egy turista átlagosan 2,4 napot tölt – ha ezt csak 3 napra növeljük ezzel, annak már óriási GDP-növelő ereje lehet. Továbbá nemcsak ezer családnak jelenthetne munkát, hanem a gyógyfürdők, a vendéglátóhelyek, az éttermek, a szállodák, a magán-egészségügyi szolgáltatók mind-mind élvezhetnék az előnyét. 

A motoros társadalom részben nyitott, részben zárt; a fejlesztés hozzájuk kommunikációs csatornát biztosít, párbeszédet lehet velük folytatni! Egy ilyen alkalom vissza nem térő lehetőséget biztosít országrészek, térségek bemutatására. Hajdúnánáson, Balmazújvároson, Hajdúdorogon, Hajdúböszörményben, de még Tokaj térségében is érdemes szálláshelyeket, éttermeket, attrakciókat fejleszteni. Sőt: kiváló alkalom arra, hogy ebben a térségben a Tisza mentén és a fürdővárosokban átfogó kempingfejlesztési tervet dolgozzanak ki a szakemberek. Minőségi kempingekből óriási hiány van, s ne kerteljünk: döntő hányada minőségben nem felel meg egy ilyen jellegű holland, olasz, de még egy lengyel szálláshelynek sem. Itt az idő, hogy ezen (is) változtassunk! A fejelsztés negyedik hulláma például éppen ez lehetne.

Az új MotoGP-pálya lehetőséget biztosít más, minőségi versenyek megrendezésére is, kiegészítve a hazai versenynaptárat, vagyis – bár ma még ezt sokan kétliik – bizonyosan nem lesz zárva a pálya az év nagy részében. És ne felejtsük el: koronavírus-járvány okozta megpróbáltatások után a magyar emberek is vágynak a kulturált szórakozásra, főként, akik örömüket lelik a kígyózó aszfaltcsíkban. Kimozdulnak a családok, apák a gyermekeikkel a nappalik komfortzónájából, közösen töltenek el pár boldog órát, miközben nem kell elmenniük külföldre, hogy életre szóló élménnyel gazdagodjanak.

dr. habil Mező Ferenc, a Debreceni Egyetem egyetemi docense