Hajdú-Bihar megye országos halnagyhatalom!

Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete (NAIK-AKI). A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről, számol be honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. A hazai gyakorlat szerint a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat. Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza.

A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő  hányadát hosszú  évek  óta,   2019-ben   is   a Dél-Dunántúlon,  Észak-Alföldön és Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84 százaléka. Megyei szinten

a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben,

de számottevő mennyiséget halásztak le Békés,  Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.

Intenzív termeléssel (az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszerekban) Magyarországon 2019-ben 21 vállalkozás 23 telephelyen foglalkozott. Az így termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, amely az előző évhez mérten 12 százalékos bővülést jelentett. A megtermelt étkezési hal mennyisége 3801 tonnát tett ki 2019-ben. Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, ami az intenzív rendszerekben uralkodó halfaj, az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Az afrikai harcsa termelése 93,7 százalékkal részesedett 2019-ben az intenzív termelésből. Ezen kívül még kisebb arányban van jelen a pisztráng termelése, illetve a tokfélék medencés nevelése és egyéb halfajok termelése is a zárt rendszerekben.