Csapdák között a debreceni Momentum

Hiányolja a debreceniek közvetlen véleményét a város nagy dérrel-dúrral bejelentett, tízéves távlatban több száz milliárd forintos fejlesztési terveiből Mándi László. A Momentum 34 éves önkormányzati képviselője, a párt országos választmányi elnöke – aki okleveles közgazdász és néhány éve egy könyvelői vállalkozást visz – megszabná, hogy mennyit költhessen a város a DVSC-re, ellenzi a Természettudományi Múzeum elköltöztetését, de minden áron megvalósítaná a Civaquát. Arról is kérdeztük, mi lehet az oka a helyi ellenzék húsz éve tartó impotenciájának.

Némák maradtak a DVSC tulajdonosváltása kapcsán. Ennyire nem követik a focit?
Mándi László: Engem nagyon is érdekel, sokáig a B-középben voltam bérletes. A közgyűlésen a Civil Fórum képviselője, Gondola Zsolt Zoárd feltette a fontos kérdéseket, nem akartam őt ismételni, miközben testületként a kevésbé izgalmas, a futballklubot működtető gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának személyi összetételről szavaztunk. A Loki ügyében majd az önkormányzati tulajdonvásárlás kérdései lesznek ismét hangsúlyosak.

Papp László polgármester azt mondta egy televíziós műsorban, hogy az NB II-nek is 1,2 milliárd forintos költségvetéssel futna neki a klub. Ez sok vagy kevés?  
Mándi László: A legjobb az lenne, ha az élsport gazdasági alapon működne, minél kevesebb közpénzráfordítással. Egy jó NB I-es klub esetében az említett összeg nem túl magas, a másodosztályban viszont az.

Gondola azt is mondta, hogy a közgyűlés a DVSC ügyében ne érzelmi alapon hozzon döntést. Ez életszerű?
Mándi László: Bizonyos fokig lehet érzelmi kérdés a Loki. De figyelembe kell venni, hogy milyen más gazdasági folyamatokat szorít háttérbe, mekkora lyukat üt a költségvetésen. Az, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatai stafírozzák ki a DVSC-t, szerintem nem elfogadható. Tehát a fő kérdés nem a költségvetés mértéke, hanem az, hogy mennyi közpénzt nyelnek el a fideszes focicsapatok 

Megint csak Gondola 300 millió forintban maximalizálná a futballklubra közvetlenül fordítható önkormányzati forrást. A Momentum hol húzná meg az összeghatárt? Háromszáz millió alatt rendben van, a fölött nem?
Mándi László: Az nincs rendben, hogy pontosan nem tudjuk, mi a terv. Látjuk, hogy a fociba bármennyit lehet invesztálni, elég az NB I élcsapatait megnézni. Ha elfogadjuk a városvezetés érvelését, amely szerint azért kell a DVSC-t átvenni, hogy több befektetőt tudjanak a klubhoz csábítani, akkor az a háromszáz millió forint még rendben is lehet. De már rövid távon arra kellene törekedni, hogy a város helyett befektetők finanszírozzák a csapatot.

Az NB II-ben?
Mándi László: Igen, a másodosztályban. Feljutás esetén plusz források érkeznek az MLSZ-től, a televíziós jogdíjból, vonzóbbá válik a klub a befektetők számára is.

Az utóbbi egy évben járt a Nagyerdei Stadionban?
Mándi László: Már nem vagyok bérletes. A magyar labdarúgás színvonala nem emelkedett. A Lokinál alkalmanként a szívet is hiányoltam. Ha azt látom, hogy meghalnak a pályán, én a vereséget is el tudom fogadni, sok ilyen meccset végigszurkoltam esőben, sárban az Oláh Gábor utcán.

[Beillesztett cikk: Így tervez Debrecen 2030-ig]

A Momentum ultimátumot adott a városvezetésnek a Civaqua teljes megvalósítására, mondván, 2024 végéig a teljes program készüljön el. Mi lesz, ha nem? Majd dudálnak a belvárosban, mint áprilisban?
Mándi László: Azért gyűjtjük az aláírásokat, hogy vegyék még komolyabban a Civaquát. Nem akarom elvitatni, hogy eddig is akarták, de ígéretekkel tele a padlás, az érdemi lépéseket hiányoljuk.

Erre mondják a döntéshozók, hogy a Civaqua költségei, és ekkor tízmilliárdokról beszélünk, messze meghaladják a debreceni önkormányzat anyagi lehetőségeit.
Mándi László: Ezzel nehéz vitatkozni, viszont Debrecennek az elmúlt tíz évben módjában lett volna hátszelet teremteni a megvalósításhoz, akár EU-s forrásokat is megcélozva. Ha meg akarták volna csinálni, akkor megcsinálják.

A Civaqua benne van a Momentum top5 debreceni beruházásában?
Mándi László: A múltbeli adósság miatt a válasz: igen. De benne van a főpályaudvar, a villamosított tömegközlekedés fejlesztése, miként a zöldterületek növelése is.

Ez utóbbi mára ellenzéki hívószó, annyira, hogy a városvezetés külön alpolgármesteri pozíciót hozott létre a városüzemeltetés erősítésére.
Mándi László: Városszerte növelni kellene a zöldfelületeket, különösen a lakóövezetekben, ahol nem minden esetben történt meg a kivágott fák pótlása. De a belvárosban szintén több ilyen területet szeretnénk, a zöldtetők létrehozásában is előre kellene lépni.

Miért tudott húsz év alatt mindössze egyetlen egyéni kerületet nyerni az ellenzék Debrecenben?
Mándi László: Nem láttam testközelből a 2017 előtti időszakot. Valószínűleg nem megfelelően politizált a helyi ellenzék. Nagyon fontos rávilágítani a rosszul működő dolgokra és kikényszeríteni azok kijavítását. Ha nem így történik, akkor marad az állóvíz.

A Kodály szakközépiskola omladozó épületének tarthatatlanságáról millió bőrt lehúzott az ellenzék. Aztán a városvezetés sok év után megcsináltatta. Túl sok ellenzéki szavazatot nem hozott a felújítás kikényszerítése.
Mándi László: Szerintem ez politikai kommunikáció függvénye, amiben a Fidesz profi. Könnyen átfordítják saját narratívába azokat a dolgokat, amelyekről egyébként nem ők kezdenek el beszélni a nyilvánosság előtt. Az ellenzék nem volt eléggé ambiciózus, karakán ahhoz, hogy végigvigye a saját kezdeményező szerepét. Mi nem is hiszünk abban, hogy szimplán sajtótájékoztatókkal ez lehetséges, ezért a választókkal való beszélgetésre törekeszünk. Így, az elképzeléseink személyes megosztásával talán tudunk a számukra olyan indíttatást adni, hogy ne kelljen sajtóháborút nyerni a Fidesz ellen.

Az ellenzéki karakánságot a kisebb-nagyobb tiszteletdíjakkal járó felügyelőbizottsági pozíciók sem erősítik. A momentumosok hány tagsággal rendelkeznek?
Mándi László: A Momentum a közgyűlés év eleji döntése eredményeként nem kapott ilyen helyeket. Ha ez az ára annak, hogy szabadon elmondjuk a véleményünket, akkor nagyon szívesen vállaljuk. Biztosan van, akire lehet ilyen módon nyomást gyakorolni, de szerintem a felügyelőbizottsági tagsággal járó előnyök különválaszthatók a politizálás minőségétől. Mi egyik esetben sem maradunk csendben.

Hogyan dolgozza fel, hogy Orbán Viktorék regionális nagyvárost akarnak csinálni Debrecenből? Rendben, hogy Budapestnek szánt fricskaként is értelmezhető, de attól még egyik megyeszékhely sem kap ennyi központi forrást.
Mándi László: Önkormányzati képviselőként csak örülni tudok a fejlesztési pénzeknek. Nyilván van, ami kevésbé tetszik, de a város fejlődésének teljes szívemből tudok örülni.

Mégsem szavazta meg a Momentum a Debrecen stratégiai fejlesztéséről szóló közgyűlési előterjesztést.
Mándi László: A tartózkodás egyrészt annak szólt, hogy míg a sajtóban több száz milliárd forintról beszéltek, addig a valóságban a kormány csak 48,3 milliárd forintról döntött. Ennek 80 százaléka különböző projektek 2023-ig ütemezett előkészítése, tervezése. Mi akkor leszünk maradéktalanul elégedettek, ha ezek a beruházások megvalósulnak, hiszen a főpályaudvar esetében láttuk, hogy több száz millió forint elköltése után sincs előrelépés. Másfelől rendkívül visszás, hogy erről az egész programról csak a sajtóból értesültünk. Még inkább, hogy magukkal a debreceniekkel sem folyt erről párbeszéd, nem vonták be őket, az emberek feje felett döntöttek.

Mi az, ami a programból „kevésbé tetszik”?
Mándi László: A Természettudományi Múzeum költöztetésével nem értünk egyet, főként a gyűjtemény mozgatásával járó pótolhatatlan veszteségek miatt. Ezért azt mondjuk, a múzeum maradjon a fővárosban. Az sem tetszik, hogy a szakma véleményét figyelmen kívül hagyta a politika.

Komolyan a költöztetés miatt aggódnak, amikor tízmilliárdos festményeket visznek kiállításról kiállításra? Vagy inkább nem akarnak szembe menni a budapesti Momentummal?
Mándi László: Nem így van. Az atlétikai stadion és az Innováció Házának debreceni megvalósításáról szóló szándéknyilatkozatot támogattuk. Ami a gyűjtemény mozgatásának veszélyeit illeti, a szakemberek véleményét tartjuk szem előtt, ha ők tévednek, akkor én is utánuk tévedek.

És ha a szakemberek holnap azt mondják, hogy a költöztetés biztonságos?
Mándi László: Akkor biztos, hogy nem fogjuk ellenezni. De az ördög általában a részletekben rejlik.

Azért, gondolom, egy ilyen állásfoglalásért a budapesti momentumosok nem dicsérnék meg.
Mándi László: Ez elég hipotetikus feltevés. Ismét emlékeztetnék arra, hogy az atlétikai stadiont és az Innováció Házát megszavaztuk. Budapesti momentumosok valóban megkérdezték tőlünk, hogy ebben az ügyben miért álltunk be a debreceni polgármester mögé, de elmagyaráztuk nekik az érveinket. Vagyis, ha Debrecen garanciákat kap arra, hogy nem saját forrásból kell ilyen nagyberuházásokat végrehajtania és finanszírozni az üzemeltetést, ha nem marad kihasználatlan betonteknőként a városon, akkor elvi szinten tudjuk támogatni.

Orbán Viktor a bőkezűségével, Papp László a konszenzusos helyi politizálással próbálja kifogni a szelet az ellenzéki vitorlákból. Vagyis a nagy, ciklusokon átívelő ügyekbe bevonja az ellenzéket. Ügyes csapda vagy őszinte gesztus?
Mándi László: Bízzunk az utóbbiban, mert mindannyian debreceniek vagyunk. Vagyis abban, hogy a jelentős ügyekben az egyetértés megteremthető. Szerintem Papp László rutinos politikus, másfajta ember, mint Kósa Lajos. Tudja azt, hogy az egyetértés kialakításával az ő felhatalmazása is nő egy-egy fajsúlyos elképzelés végigvitelére. Hogy milyen arányban van jelen ebben az elegyben a számítás és az őszinteség, arra csak a prekoncepcióim alapján tudnék felelni, ezért abba nem bocsátkoznék. De amíg a konszenzuskeresés érdemi, addig mellékes az indíttatása.  

Hogyan lett momentumos?
Mándi László: Az első benyomás a NOlimpia kapcsán ért. Én, aki elfordultam a politikától a jobb- és baloldali megosztottság miatt, láttam egy fiatal bandát, amelyik a téli hidegben is képes volt tenni a céljáért. Vártam, hogy mikor jönnek Debrecenbe, majd elmentem a 2017-es fórumra. Ebből a szimpátiából alakult ki, hogy a helyi Momentum-alapításban már részt vettem (világ életemben Debrecenben éltem), utána pedig jöttek a feladatok.

Ciki ellenzéki politikusnak lenni Debrecenben?
Mándi László: 2017-2018-ban kérdezgették, hogy miért vállalom magamra, de szerintem ez nem stigma. A politikai hovatartozás nem ördögtől való, van véleményem, ami a leginkább a Momentum álláspontjával találkozik.

Gratulálunk az országos választmányban kapott megbízatásához. Fekete-Győr András személyében kiváló marketingese lett. Szerinte ugyanis „Mándi László vezetése alatt a Momentum Debrecen egyetlen aktív és ütőképes ellenzéki közösségévé vált”. Azonban a debreceni közgyűlésben egyelőre a DK adja a legtöbb ellenzéki tagot és már országgyűlési képviselőjük is van. Mikor egyeztettek utoljára Varga Zoltánnal?
Mándi László: Helyi ügyekben nem szoktunk más pártokkal egyeztetni. Más témákban előfordul, de ritkán. Legutoljára arról beszélgettünk egy kávé mellett, nem hivatalosan és csak nagyon nagy vonalakban, hogy ki hogyan képzeli el a 2022-es választásokig vezető utat. A helyi ügyek képviseletét különválasztanám az országos politikai stratégiától, utóbbi más dimenziókban dől el. A települési önkormányzati munkában a Fidesz sem egyetlen recept alapján működik, hol együttműködnek ellenzékiekkel, hol nem, változatos csoportosulások jönnek létre. Ezt a helyi sajátosságok alakítják.  

Nem vettük észre, hogy a fiatalok között annyira trendivé vált tájékozottnak, érdeklődőnek lenni a közélet iránt. Mennyi aktív momentumos van a városban?
Mándi László: Több tucat tagunk van Debrecenben. A fiatalok közéleti érdeklődése összetett probléma, azért azt terepen érzékeljük, hogy akik odajönnek hozzánk, azok képben vannak.  

Orbán Viktor zsinórban a harmadik választást is behúzta. Hogyan lehet ebből siker?
Mándi László: Az ellenzéki kudarc oka részben az, hogy a választók nem látták a Fidesz-KDNP jobb alternatíváját. Ez az, amiért a Momentum dolgozik, a 2019-es önkormányzati választáson a megyei listákra adott voksok szerint már mi voltunk a legerősebb ellenzéki párt. A siker pillérei a személyesség, a hitelesség és a szakmaiság. A mai médiaviszonyok mellett az utcán kell eljutni az emberekhez, találkozni, beszélgetni velük. Aki közpénzhez nyúl, az először a Momentumból távozik, utána bíróság elég kerül. Ha ebben kicsi csorbát is szenvedünk, elveszítjük a többi párttal szembeni versenyelőnyt. Továbbá folyamatosan meg kell mutatnunk azt, hogy a momentumos képviselőknek, polgármestereknek légvárak helyett jó gondolataik vannak, amelyeket képesek megvalósítani. Kormányzóképességet kell mutatni.

Ratalics László