Amikor a balatoniak Debrecenre vannak utalva
A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen - tájékoztatta a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI). Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén.
A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult. Vörös Lajos kutató professzor (BLI) elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható,
a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A.
A Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat.
A kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat. Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét - javasolta a professzor.
A vízminták toxintartalmát az országban csak egy helyen, Debrecenben tudják mérni, drága vizsgálatról van szó, így erről a BLI-nek pillanatnyilag nincs adata. Hangsúlyozta, hogy a Balatonból történő ivóvízkivételben egyelőre nem jelent kockázatot az algásodás, mivel az a meder aljáról történik, a kékalga jelenléte pedig a vízfelszínre jellemző.
