Dombi Tibor nem marad otthon, de nem veszélyes senkire
Dombi Tibor, a DVSC klubikonja 2016-ban vonult vissza hivatalosan a labdarúgástól, azóta hosszútávfutóként aratja le a babérokat. 46 évesen is nagy terveket szövöget, éppen ezért a járványhelyzet sem gátolja meg a mindennapi edzésében.
Az életünk megváltozott. De a futás, nálam legalábbis, biztosan nem. Mostanában különösen örülhetek annak, hogy az elmúlt években azt szoktam meg, hogy hajnalban, munka előtt megcsinálom az edzésemet. Amúgy is a közeli erdőben vagy az autóút mentén futok, tehát mindig is az volt a jellemző, hogy egyedül vagyok, nem találkozom senkivel – így egyáltalán nem kellett semmit sem megváltoztatni a bevált módszereken, hiszen biztonságosan tudok edzeni. Nem vagyok veszélyes senkire, és én sem érzem, hogy veszélyben lennék
- írta meg a csupasport.hu-nak Dombi Tibor, aki nagyon sajnálja, hogy a tavaszra tervezett versenyek elmaradnak. Benevezett a márciusi, szegedi maratonira, amely 29-én lett volna, és a Vivicittán futott volna félmaratonit, mégpedig nyúlként, felvezető társaságként a barátnőjének. Állandó program az UltraBalaton, amelyen 110 kilométer a penzuma, de az a verseny is tolódik. Tibit azonban nem győzheti le a járvány, vasárnap lefutja egyedül a maratoni távot!
Vasárnapra tervezem: otthonról a pallagi akadémia, ahol dolgozom, és ahova gyakran futva megyek, kilenc kilométer, onnan a Nagyerdei Stadion öt, az tizennégy, kétszer visszafutok az akadémiára a stadiontól, így a Loki-arénához harmadszor érve 34 kilométernél járok majd, ott pedig az 1700 méteres körön teszem meg a hátralévő nyolc kilométert
- avatott be a részletekbe a debreceni kedvenc, akinek a GPS méri a távot, az idő most nem fontos.
[Beillesztett cikk: Debreceni 21-es: Dombi Tibor]
