160 milliárd forint: ennyi Debrecen 2020-as költségvetése

Mintegy 2 órás vitát követően elfogadta a Debrecen város 2020-as költségvetéséről szóló előterjesztést a városi közgyűlés február 13-án. A büdzsétervezetről szóló vitán a közgyűlés valamennyi képviselője jelen volt, a döntés végül 24 igen és 9 nem szavazat mellett született meg. Az ellenzéki Civil Fórum, a Momentum és a DK-MSZP részéről érkező módosító indítványok különböző okokból, de nem nyerték el a közgyűlés támogatását. 

A közgyűlés elején Varga Zoltán (DK) bejelentette, hogy országgyűlési képviselői megbízatása miatt lemond a debreceni közgyűlésben betöltött valamennyi tisztségéről (a képviselőség mellett a pénzügyi bizottság elnöke is volt a ciklus eleje óta).

[Beillesztett cikk: Debrecen polgármestere felemelte a hangját az iparűzési adó miatt]

A közgyűlés egyebek mellett megszavazta, Debrecen pályázzon az Országos Bringapark Programban azért, hogy az önkormányzat összesen 80 millió forinttal több pénzből valósíthassa meg a Tócóvölgyi Extrémsport Parkot, továbbá létrejöhessen Pallagon a Debreceni Kerékpáros Központ.

Tízmilliárdok kötött pályán

A büdzsétervezettel több cikkben is foglalkoztunk, Papp László polgármester nyitotta ezt a sort a költségvetés sarokpontjairól beszélve, de Széles Diána és Balázs Ákos alpolgármesterek is részletesen szóltak az e vonatkozású kérdésekről.

A csütörtöki közgyűlésen Papp László kiemelte, a büdzsé erősen fejlesztésközpontú, racionális, konzervatívan tervezett (visszafogott bevételi várakozások), ugyanakkor az önkormányzat mozgástere sok tényező mentén kötött (kötelező feladatok, áthúzódó beruházások, intézményműködtetés stb.). Kiemelte, bérfejlesztésekre a tavalyi összeghez képest 1,7 milliárd forinttal többet kell elköltenie az önkormányzatnak és cégeinek (összesen több mint 4 ezer főt foglalkoztatnak). 

[Beillesztett cikk: Majdnem nyolcvan milliárdot költ beruházásokra Debrecen]

– Ez volt az egyik legsúlyosabb determináló erő a költségvetés tervezése során. De lépést kell tartanunk a versenyszférával, adott esetben a kormányhivatalokkal, hiszen ott is komoly bérfejlesztések zajlanak, különben elveszítjük a munkatársainkat. Azonban ezt az ütemet biztosan nehéz lesz fenntartani a következő években. A közétkeztetés hasonlóan kötött pálya: 600 millió forint költ erre az önkormányzat az állam által biztosított 1,3 milliárd forint mellé. Ide sorolható a közösségi közlekedés fenntartása (2,4 milliárd forint), amit immár kötelezően az iparűzési adóból kell finanszírozni, s külön kihívást jelent, amennyiben 2022-től valóban elektromos meghajtású buszokra kell cserélni a járműparkot – összegezte Papp László. Hozzátette: jó döntés volt 2014-től kezdve a gazdaságfejlesztésre helyezni a hangsúlyt, hiszen azóta 60 százalékkal sikerült növelni az iparűzési adóbevételt, megteremtve az alapot mind az előbb jelzett kiadások, mind  a fejlesztések finanszírozásához. 

[Beillesztett cikk: Forrest Gumpot idézte búcsúzóul a debreceni DK-s ]

Ezért mondtak nemet

Ami az ellenzéki módosító indítványokat illeti, az elhangzottak az alábbiakban foglalhatók össze.

• A Civil Fórum a Petőfi téri zöldváros programra (lényegében a terület megújítására) elnyert bruttó 900 millió forintos támogatás egy részéből más városi fejlesztéseket finanszírozott volna 2020-ban. Ezzel azonban az a probléma – mutatott rá Papp László –, hogy a pénzt konkrét célra nyerte el a város, másra nem költheti el.
• A Momentum szerette volna, ha a régóta húzódó, roppant költségigényű (legalább ötvenmilliárdos) Civaqua-program kapcsán a debreceni önkormányzat saját költségén aktualizálja az összetett beruházás hatástanulmányát és tervdokumentációját. A polgármester úgy érvelt, hogy bár a Civaqua Debrecent is érinti, a beruházás valójában a megye jelentős területére kiterjed, a finanszírozás-végrehajtása túlnő Debrecen lehetőségein, az állami feladat. A beruházást egyébként a kormányzat a 2020-as években szeretné végrehajtani, s a debreceni főpályaudvar megvalósításához hasonlóan erre is tízmilliárdokat nyernének uniós forrásból. A Momentum azt is indítványozta, hogy ne küldjenek el 7 főt a MODEM-től (a kulturális intézménynél leépítés lesz), ellenzéki oldalról pedig több kritikai is elhangzott a kortárs múzeum finanszírozásának visszafogásáról.
  Erre Papp László úgy reagált, hogy a MODEM költségvetése alig csökken a múlt évihez képest (312 helyett 306 millió forint). De az igaz, hogy „átstrukturálják a feladatokat”. Így az ősz folyamán nagyobb léptékű kiállítást hoznának létre bécsi, párizsi, prágai múzeumokkal közösen. Ez a projekt körülbelül 50 millió forint kiadást kíván a várostól, aminek az ára viszont – derülhetett ki – a Batthyány utca B24 Galéria és a Sesztina Galéria átmeneti bezárása. – A MODEM esetében kétségtelenül vannak következményei annak, hogy ebben az évben máshová kerül a hangsúly a működés során – magyarázta a városvezető, aki 2020-ban nem porlasztani kívánná az intézmény forrásait, hanem jelentős nemzetközi eseményt létrehozni.
• A DK-MSZP arra tett módosító indítványt, hogy az önkormányzat évi 180 millió forinttal segítsége a csecsemők meningococcus B vakcinához jutását (ez az agyhártyagyulladás elleni oltás „fizetős”, mintegy 90 ezer forintba kerül), költsenek többet a Pallagi úti és a Thomas Mann utcai idősotthonok felújítására (80 és 40 millió forinttal). Továbbá áldozzanak 200 millió forintot arra, hogy a debreceniek számára 10 napon belül biztosított legyen a CT és az MR vizsgálatok elvégzése, diagnosztizálása. A vakcinaigényre reagálva Széles Diába alpolgármester kifogásolta, hogy az indítványt nem támasztották alá szakmailag. A Thomas Mann utcai idősotthon kapcsán kiderült, a felújításra meglesz az a 40 millió forint plusz, de nem az önkormányzat, hanem a városi tulajdonú Cívis Ház Zrt. által. A Pallagi úti idősotthonra és a képalkotó diagnosztikák kapcsán javasolt baloldali felvetéseket szintén elvetette a közgyűlés.

RaL