Civil Fórum: biztonsági játék a debreceni költségvetés
– Nagyon nehéz egy sokrétű, bevétel-kiadásokból álló, hosszú távra elkötelezett költségvetésről sommásan bármiféle véleményt mondani, de azt elmondhatom, ez a költségvetés biztonsági játék – kezdte február 12-i sajtótájékoztatóján a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke, Gondola Zsolt. Kifejtette, semmilyen különösebb változás nem érzékelhető a költségvetésben a korábbi évekhez képest, melynek szerinte elsődleges oka, hogy „hiába halljuk a propagandát, mekkora fejlődés alatt áll a város”, ezek még számszerűen, adók módjára nem jelentkeznek. Hozzátette, azt maga a költségvetés anyaga konkrétan leírja, hogy a nagyberuházások - amikről Debrecenben az elmúlt 2-3 évben hallani lehetett – egyelőre nem termelnek.
Ebből kifolyólag nincs adóbevételi-növekmény; a helyi iparűzési adó mérsékelt növekedését tervezi a városvezetés, ugyanakkor a kiadási szerkezete nem változott.
– A költségvetésben vannak újdonságok, de nem mind pozitív felhanggal értékelendő. Mivel a kötelezettségi oldalon rengeteg az előző évről, évekről áthúzódó finanszírozni való, így egy úgynevezett látens költségvetést fogadnak el. Ugyanis év közben, mikor arról szavaz a testület, hogy egy-egy pályázatot támogasson, nem látjuk, hogy ezzel a költségvetésben a szabadon gazdálkodás lehetőségét szűkítjük – mondta az egyesület elnöke. Példaként említette a Debreceniek Házát, melyről a Civil Fórum elnöke nem gondolja, hogy szükségesebb, mint a parkolók tisztán tartása vagy a belváros köztisztasági ügyének rendezése.
Elismerte, az egyesületnek is jobban kell figyelnie év közben, hogy melyek azok a pályázatok, amikre valóban szüksége van a városnak, tényleg a fejlődést segítik, és melyek azok, amik a szabad pénzeszközöket emésztik fel.
Gondola hozzátette: öt évben gondolkodnak, nem feltétlen csak egyévi költségvetésben, és az a cél, hogy 2021-2022-ben a város működéséhez ne kelljen hitelt felvenni.
A Civil Fórum aggodalmát fejezte ki a helyi közlekedési vállalattal kapcsolatban. Elhangzott, jelenleg négy finanszírozási rendszernek köszönhetően (saját bevétel, vagyonkezelő, város és állami költségvetés) működik a társaság, és mivel a kormányzati segítség változatlanul kevés, a városnak mindig mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ezen kívül aggályosnak tekintik a repülőtér ügyét is. Bár nem vitatja az egyesület a légikikötő szükségszerűségét, szívesen hallanának róla, hogy mikor fog bevételt termelni. Úgy vélik ugyanis, a jelenlegi költségvetés-tervezetből ez nem látszik, hiszen újabb közel egymilliárd forinttal kell „ráerősíteni”.
Illyés János, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője elmondta, a költségvetés módosításához a választási kampányukban és a tagjaik által felvetett problémák közül próbáltak benyújtani olyanokat, amik módosításra kerülhetnek. – Erre az évre 428 millió forintos összegben, hét pontban adunk be módosító indítványt, melyből kettő áthúzódna a jövő évre. Ez az összeg a beruházási főösszeg 0,5 százalékát teszi ki – kezdte. Hozzátette, a Petőfi tér rekonstrukciójára közel egymilliárd forintot költene a város, amit – ha megépül az Intermodális Központ – idővel ledózerolnának. Szerintük meg kellene várni, hogy a főpályaudvar megépítésében lesz-e elmozdulás, addig a rekonstrukcióra szánt pénzt másra kellene fordítani.
A Petőfi tér rekonstrukciójára szánt 900 millió forintból csoportosítanának át 428 millió forintot, melyből
- megépítenék a Tégláskertet az Epreskerttel összekötő kerékpáros és gyalogos utat (120 millió forint),
- rendbe tennék az Aranybika mögötti parkot, parkolót (100 millió forint),
- leaszfaltoznák a Balásházy-Szent Mihály utcát (100 millió forint),
- előkészítenék a Bem téren Simonyi Óbester lovas szobrának felállítását (5 millió forint),
- rendbe tennék a kerékpáros és gyalogos utat a Zeneművészeti Főiskola és a Pálma Cukrászda között (90 millió forint),
- előkészítenék a Doberdó és az Auguszta közötti kerékpáros és gyalogos uat (5 millió forint)
- megoldanák a közvilágítást a Jégvirág utcán (8 millió forint).
