Eltért a hivatalos eskü szövegétől a balos ellenzék Debrecenben
Megalakult a 2019-2024-es önkormányzati ciklusra megválasztott debreceni közgyűlés október 24-én a Régi Városháza Nagytanácstermében. A polgármester Papp László, akit 2014 után újraválasztottak a szavazók.
Az október 13-i választások eredményeként a 33 tagú képviselő-testületben a Fidesz-KDNP 23 képviselői helyet nyert el, a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás pártszövetség 4, a Jobbik-LMP-Momentum 3, a Civil Fórum Debrecen Egyesület 2 mandátumot szerzett. Az Alaptörvényre tett eskütétel során a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás képviselői
„meghosszabbították” a hivatalos szöveget, hozzátéve, hogy az állami szintű korrupció felszámolásán is dolgozni kívánnak.
Az alakuló ülésen a közgyűlés megválasztotta a város alpolgármestereit. Így Balázs Ákost, Barcsa Lajost, Széles Diánát és Puskás Istvánt. Utóbbi külsős polgármesterként, jövő januártól foglalja el a tisztséget. Az új debreceni alpolgármesteri felállásról ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
A közgyűlés oktatásügyi tanácsnokká válaszotta Komolay Szabolcsot (Fidesz-KDNP), aki az elmúlt ciklusban oktatási-kulturális alpolgármesterként tevékenykedett. Tanácsnoki kinevezését azzal indokolta Papp László, hogy az oktatásra stratégiai kérdésként tekintenek, a területre tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztési pénz érkezik a következő években, Komolay Szabolcs pedig a már említett okból széleskőrű rálátással bír a területre.
Sajtószabadság van és demokrácia, hangsúlyozta Kósa
Kósa Lajos köszöntőjében a lezajlott önkormányzati választások kapcsán azt hangoztatta, hogy a kormánypártok a májusi európai uniós választáshoz képest jobban szerepeltek (plusz 255 ezer voks), az ellenzék viszont 49 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött.
Szerinte néhány dolog „feltétlenül és megkérdőjelezhetetlenül következik az eredményből”. Az egyik, hogy Magyarországon demokrácia van, nem a választási rendszer – mondta –, hanem a különböző politikai erők teljesítménye határozza meg az eredményt.
– Ebben a duális rendszerben jelentős városokban és Budapesten is komoly sikereket tudott elérni az ellenzék. Vagyis örömmel kijelenthetjük, hogy demokrácia van. Az is bebizonyosodott, hogy Magyarországon szólászabadság van és a sajtó is szabad. A 21. század kommunikációját nem is érti, aki olyan országban, ahol nem korlátozzák az internetet, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság. Nem az az érdekes, hogy hány sajtótermék van, hanem az, hogy bármelyik korlátlanul elérhető – jelentette ki.
Új modellben gondolkodik Papp László
– Debrecen kivívta magának azt a pozíciót, hogy ki kell mondani, a város fejlődése és fejlesztése már nemzeti, s nem csak a debreceniek ügye. Az előző közgyűlés jelentős döntéseket hozott a fejlődés érdekében, ez teljesedik ki a hamarosan bejelentendő „Debrecen 2030” programmal. Ennek alapelve, hogy fenntartva az eddigi gazdaságfejlesztési folyamatokat, a növekvő helyi forrásokat városépítésre koncentráljuk. Ez a következő évtizedet meghatározó program szoros együttműködést igényel Magyarország kormányával, hiszen a megvalósításhoz szükséges költségek nagyságrendje messze meghaladja a város lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a „Debrecen 2030” végrehajtásával a 21. század legversenyképesebb magyar nagyvárosa jön létre, amely betölti a második főváros szerepet – fogalmazott.
Közlése szerint ehhez Debrecennek két alapvető feltételt kell teljesítenie. – Az egyik, hogy a 2020-as évek végére a legerősebb gazdasággal bíró vidéki várossá kell fejlődnie. A másik, hogy erős szövetséget szükséges kialakítani a környező településekkel, az EU egyik legversenyképesebb régiójá téve a térséget – hangsúlyozta.
A város történelmi alapokon nyugvó autonómiájának alapvető feltétele a gazdasági ereje, stabilitása. Ennek az autonómiának a megerősítését fogadtam meg öt évvel korábban, s ennek folytatását ígérem a következő időszakra, de már az egész régióval összefogva. Ezt a célt szolgálja a Debreceni Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa, amely a gazdaságfejlesztés, az oktatás, a kultúra, a sport, a városüzemeltetés területén biztosítja majd a településekkel való intézményes kapcsolatot. Hazánkban eddig ismeretlen együttműködési modell a települési szövetség, mely a helyi érdeket hangolja majd össze az agglomeráció és a régió érdekeivel – vetítette előre Papp László.
A debreceni közgyűlés tagjai
Fidesz-KDNP: Balázs Ákos, Barcsa Lajos, Becsky István, Bordásné Gyuris Katalin, Csaholczy Attila, Fodor Levente, Hetei József, Katona Erzsébet, Kiss Sándor, Kovács István, Komolay Szabolcs, Korbeák György, Majer Tamás, Nagy Sándor, Orosz Ibolya Aurélia, Papp Csaba, Papp László, Papp Viktor, Piros Zoltán, Szilágyi Edina, Széles Diána, Türk László, Vadon Balázs, Varga András.
DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás: Jánki József, Madarasi István, Varga Zoltán, Vaszkó Imre.
Jobbik-LMP-Momentum: Kőszeghy Ábel, Mándi László, Szabó Bence.
Civil Fórum Debrecen Egyesület: Gondola Zsolt, Illyés János.
Ratalics László
