„Barna, én még köszönni sem akarok neked ezek után!”
Új elnöke van a Hajdú Bihar Megyei Polgárőr Szövetségnek Boros Viktor személyében, miután egy kaotikus, több ponton szabálytalannak tűnő, heves hangvételű küldöttgyűlésen egyedüli jelöltként megszavazták. A tisztségre szintén aspiráló Csáfordi Dénes (Hajdúhadház polgármestere) még a választás előtt elhagyta a küldöttgyűlést, mondván, annak lezajlása méltatlan a polgárőrséghez.
Teljesen értelmetlen elveszni az október 27-i küldöttgyűlés összevisszaságában, jobb ha előbb összefoglaljuk a lényeget.
Az országos vezetés totális személycserét akar
A megyei polgárőr szövetséget vezető Tóth Attila október 16-án lemondott az elnöki pozícióról. Ebben két dolog játszott közre. Az egyik, hogy idén júniusban a Debreceni Törvényszék jogerősen is bűnösnek mondta ki egy általa végig tagadott és koncepciós eljárásnak tartott csalási ügyben, amivel a nyomozati szakasz visszásságai és Túrós András országos elnök kétes szerepe miatt a Cívishír is sokat foglalkozott. A renoméja ebből kifolyóan akkor is megkopott, ha sok polgárőr változatlanul ártatlannak tartja Tóthtot (aki saját szavai szerint belefáradt az ügybe).
[Beillesztett cikk: Gyűjtenek az elítélt polgárőr elnöknek]
A lemondáshoz vezető másik ok, hogy az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) alapszabálya szerint megyei elnök nem lehet jogerősen elítélt személy, sőt egy nemrég tett módosítás értelmében olyan sem, akit bűnvád alá helyeztek. Ezért az OPSZ kinyilvánította: amennyiben Tóth Attila jövőre is a tisztségben marad, úgy Hajdú-Bihar megyét kizárják a szervezetből és ugrik az évi több mint harminc millió forintos támogatás. Márpedig ezzel egy sor kisebb egyesület ellehetetlenülne.
De nem csak Tóth Attila került szembe az OPSZ-szel, hanem vele együtt a megyei elnökség hozzá lojális tagjai is, köztük Boros Viktor. A feszültséget a Tóth és a Túrós közötti hatalmi harc indukálta. Ami akkor csapta le a biztosítékot, amikor a hajdú-bihari elnökség 2016-ban megpróbálta tételesen elszámoltatni az OPSZ-t, kinek, milyen jogcímen, mekkora javadalmazást adnak, azt sejtetve, hogy túl sokat költenek magukra, miközben a végeken nincs elegendő pénz járőrözni.
A konfliktus rendezése, az átláthatóság megteremtése helyett elkezdődött a mai napig tartó hidegháború, aminek az enyhülése Tóth Attila távozásával sem egyértelmű.
Miért?
Mert az OPSZ Csáfordi Dénest szerette volna a megyei szövetség elnökének, aki a Fidesz–KDNP polgármestereként 2010 óta irányítja Hajdúhadházat, maga is polgárőr, és a rendőrséggel együttműködve jelentős javulást értek el a helyi közbiztonság terén. Csáfordi többször egyeztetett Túrós Andrással, amit nem is rejtett véka alá. Bírja tehát a Belügyminisztérium támogatását, viszont egyáltalán nincs beágyazódva a megyei polgárőrség szervezetébe, kevés személyes, bizalmi kapcsolattal rendelkezik.
[Beillesztett cikk: Harc a polgárőrségben: sarokba szorították Hajdú-Bihart Budapestről]
Boros Viktorra pont az ellenkezője igaz: 1996 óta polgárőr, a nyírábrányiak vezetője, 2011-től dolgozott Tóth Attila általános elnökhelyetteseként. Túrós András szemében éppen ezért szálka. Az OPSZ annak ellenére sem tartotta kívánatosnak Boros megválasztását, hogy kis túlzással a szemük rebbenéséről ismeri a hajdú-bihari erőket. Túrósék ugyanis attól tartanak, hogy Tóth Attila befolyása megmarad, csak ezentúl a háttérből manipulálja majd az eseményeket.
Az jutott szóhoz, aki akart
Ennek tudatában következett az október 27-i megyei küldöttgyűlés Boros Viktor, Csáfordi Dénes, továbbá Török Barna, az OPSZ felügyelő bizottságának elnöke részvételével.
A jelenlevők megszavazták a meghívóban is szereplő napirendet, ami nem tűnt túlságosan bonyolultnak: Tóth Attila elnöki beszámolóját a választások követték, majd a harmadik pontban „Egyebek” címszó alatt lehetett volna más témákkal is előhozakodni.
Az elnöki tájékoztató keretében Tóth a csalódottságáról és a büntetőügye kapcsán ismételten az igazságszolgáltatásban megrendült bizalmáról beszélt, de konkrétumok nélkül. Továbbá alig burkolt utalásokat címzett az OPSZ és más, meg nem nevezett ellenlábasai felé, akikre több jelzőt is használt („sunyi”, „kicsinyes”, „aljas” stb.). – Az idő nagy megoldómester, kideríti majd a huncutságokat, az inkorrektségeket – említette, megköszönve a jelenlévőknek az elmúlt évek közös eredményeit. Lemondását azzal indokolta, hogy nem akarta diszkriminációnak kitenni a hajdú-bihari egyesületeket.
Ezután azonban a küldöttgyűlés kicsúszott az annak levezetésével megbízott Rácz Gábor elnökhelyettes kezéből. Időlimit nélkül, egyre-másra kaptak szót pro és kontra a jelentkezők, akik közül volt, aki szerint „nagyon befolyt a politika, ami nagyon bosszantó” (Varga Károly, a bihari, határmenti polgárőrök nevében), míg a polgári Szabó Tiborné – maga is elnökségi tag – azt rosszallotta, hogy a „megyei elnökség egy magja eldönt mindent” (ezzel Tóth Attila közvetlen körére utalt). Kifogásolta továbbá, hogy a rendkívüli küldöttgyűlésre szóló meghívó a tervezett napirendi pontokon túl előterjesztéseket nem tartalmazott (valóban így volt), így arra felkészülni is nehezen lehetett volna. Vargát megtapsolták, Szabónét fújolták.
Török Barna szerint Tóth „próbálja áthárítani a felelősséget másokra” és azt hangoztatta, hogy a volt elnök nem korrekten tájékoztatta a küldötteket a büntetőügyéről (a hallgatóság bekiabálásokkal tiltakozott, Török végül le is rövidítette a felszólalását). „Barna, én még köszönni sem akarok neked ezek után” – reagált Tóth Attila.
Ekkor az egyik küldött arra hivatkozással, hogy „személyes dolgokról van szó”, zárt ülés elrendelését kérte, amit Rácz Gábor – meghökkentő módon, bár nem ismerjük a megyei szövetség alapszabályát – szavazásra bocsátott és el is fogadtak.
Tényleg méltatlan volt
A zárt ülés elrendelése miatt elhagytuk a gyűlés helyszínét (a Megyeháza éttermét), de több küldött is így tett, mert a kezdetben 90 fős ülés 78 fősre fogyatkozott. A benti eseményekről innentől kezdve töredékések az információink.
Ami bizonyos: Boros Viktor kortesbeszédében az OPSZ-el való kapcsolat javításának szándékát ígérte, hangsúlyozva, az új elnökről való szavazással a megyei szövetség megtette az első lépést.
Csáfordi Dénes keményebb hangvételt ütött meg, hangsúlyozva, a küldöttgyűlést – az előterjesztéseket nem tartalmazó meghívók kiküldésétől a napirendi pontok kavarásán át a bekiabálásokig – méltatlannak tartja a polgőrőrséghez.
Ő maga az OPSZ-szel való viszony mielőbbi normalizálását és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítását sürgette, valamint a teljes megújulás jegyében történő lemondásra szólította fel a 15 fős megyei elnökséget. Ez utóbbit azzal nyomatékosította, hogy elnökségi tagként benyújtotta a lemondását.
Csáfordi azt is szerette volna, hogy halasszák el az elnökválasztást egy újabb küldöttgyűlés összehívásáig. A hajdúhadházi polgármester végül nem várta meg a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos szavazásokat: a kiabálások és az ellenséges hangulat miatt feldúltan távozott.
A küldöttek azt követően előbb arról döntöttek, hogy ki kerüljön fel az elnökjelölti listára (Boros igen, Csáfordi nem), majd elnököt választottak: egyedüli jelöltként, nagy többséggel támogatták Boros Viktort, aki így 2021 februárjáig kapott mandátumot.
Az ő megüresedő elnökhelyettesi tisztségét – három jelölt közül – a berekböszörményi Bakkné Méhes Éva nyerte el.
Ahogy a feleket hallgattuk, egyáltalán nincs kizárva, hogy a küldöttgyűlés által hozott október 27-i döntések miatt lesz, aki törvényességi felülvizsgálatot kér. S akkor könnyen lehet, hogy nem most szavaztak az új elnökről utoljára…
Ratalics László
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Tóth Attila kérte, tegyük közzé: az egyik küldött a zárt ülésen kezdeményezte, hogy válasszák tiszteletbeli elnökké, de Tóth a megbékélés érdekében elhárította a felvetést.
