A jogállamiság látszatát törik szét Veres Margittal

Úgy hárítják az Igazságügyi Minisztériumnál (IM) a korrupciós bűncselekményért elítélt volt balmazújvárosi polgármesterrel kapcsolatos Cívishír-kérdéseket, mint akiknek tartania kell a nyilvánosságtól.

A hivatali vesztegetésért idén áprilisban jogerősen 5 év börtönbüntetéssel sújtott Veres Margitnak – akit 2014-ben a Fidesz támogatásával, de függetlenként választottak meg – június 27-én kellett volna megkezdeni a szabadságvesztés letöltését. Röviddel az ítélethirdetés után a térség fideszes országgyűlési képviselőjével, Tiba Istvánnal együtt a miniszterelnökhöz akartak fordulni egy szerencsétlen aláírásgyűjtési akcióval, remélve, Orbán Viktor érdemben befolyásolja majd a történetüket. Majd felfoghatták e szándék abszurditását és kegyelmi kérvényt nyújtottak be. Egyéni eljárásokban kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolhat, igaz, kizárólag az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztése nyomán. 

Morális zéró

Itt jön a képbe Trócsányi László miniszter és Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára. Veres ugyanis azzal fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy rendelje el börtönbüntetése végrehajtásának elhalasztását a köztársasági elnök kegyelmi döntéséig. Ezzel nem kért lehetetlent: a jogszabályok lehetőséget kínálnak erre, a tárcavezető hatáskörében eljárva a parlamenti államtitkár valóban elrendelhet ilyen intézkedést.

Amikor azt írjuk, hogy Trócsányiék hárítanak, igazából sokkal keményebben kell fogalmazni: a nyilvánosság térfeléről érkező, alább olvasható kérdések látványos megkerülésével a hatalom azt a látszatot kelti, hogy magát a jogállamiságot játssza ki. Holott eddig erre azért – ha olykor cinikusan is – odafigyeltek.

Ha az igazságügyi miniszter megengedheti magának Magyarországon azt, hogy nem teszi átláthatóvá, kinek és milyen okból kedvez, akkor azzal az önkény felé nyit utat. Ilyen alapon annak fogadják el a halasztási kérelmét, akinek csak akarják – indokolni, elszámolni nem kell, jöhetnek a törzsi érdekek. Így ürül ki a jogállamiságból az egyenlőség elve.

Miután a szemmel láthatóan jó egészségnek örvendő, kiskorú gyermeket nem nevelő, korábban jegyzőként is dolgozó, tehát vélhetően jó anyagi körülmények között élő Veres június végén nem vonult börtönbe, szerettük volna megtudni az IM vezetőitől: 

Milyen körülményeket vesznek figyelembe, egy-egy halasztásra vonatkozó kérelem elbírálásakor?

• Milyen jellegű bűncselekmények elkövetői élvezhetnek ilyen kedvezményt?
• S átlagosan mennyi időbe telik egy-egy egyéni kegyelmi kérvény köztársasági elnök általi elbírálása?

Július 13-án feltett kérdéseinkre hosszú-hosszú kínlódás, többszöri telefonos és e-mailes rákérdezést követően augusztus 22-én kétmondatos válasz érkezett a sajtóosztálytól. „Az engedélyezés során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el az Igazságügyi Minisztérium” – írták, hozzátéve, hogy az ügyben „a Köztársasági Elnöki Hivatal tud válaszolni”. Egyértelmű volt az időhúzás, hiszen a Cívishír Völnerék (jobbra) döntését firtatta, ugyan miért nyilatkoztak volna erről Áderék? Annyit sikerült még megtudni, hogy 2018-ban a Vereséhez hasonló, tehát kegyelmi ügyekhez kapcsolódó halasztási/félbeszakítási kérelem 18 érkezett az IM-hez, 16-ot elutasítottak. Tehát az ex balmazújvárosi polgármesterén kívül csak egy személynek kedveztek. 2017-ben 56 ilyen beadvány közül egyet sem támogattak.

Arra természetesen esély sem nyílt, hogy kifejezetten Veres ügyéről kérdezzünk, ezt – érthetően – személyiségi jogi okokból mind az IM, mind a Köztársasági Elnöki Hivatal megtagadta. Merthogy utóbbit is megkerestük, de tőlük már csak a kegyelmi kérvények átlagos elbírálási időtartamáról érdeklődtünk. Becsületekre legyen mondva, egy nap múlva már reagáltak. Persze nagyon örülni nem kellett, hiszen csak annyit közöltek, hogy erre a felvetésre sem válaszolnak.

De kinek a kije?

Veres Margit egyike lett a kevés, vesztegetésért elítélt magyar önkormányzati vezetőnek, bár e korrupciós bűncselekményben – ha veszik a fáradtságot és utánaolvasnak – az asszonyra inkább a balek szerepét osztották. Sokkal fontosabb kérdés az, hogy Trócsányi és Völner miért volt ilyen „nagyvonalú” egy, a Debreceni Ítélőtábla szerint is lefizetett polgármesterrel? S miképpen lehetséges az, hogy Veres Margit már tisztségétől megfosztottan, de kvázi polgármesterként szerepelgetett Balmazújváros honlapján még júliusban is? Hogyan kerülhetett október 12-én a Székelyföldre látogató Kövér László csapatába, amikor az Országgyűlés elnöke parlamenti képviselők társaságában baráti focimeccset játszott erdélyi politikusokkal?

A válasz: Tiba István.

Veres Margit a Kövérékkel focizó Tibát kísérte el a minap a székelyföldi kirándulásra, ahogy vele volt a nyáron egy lengyelországi úton is. Korábban Tiba pártfogoltjaként ülhetett át a jegyzőiből a polgármesteri székbe, amelyben éppen az ambiciózus pártpolitikust váltotta, miután az a jogszabályok szerint 2014-től nem lehetett egyszerre országgyűlési képviselő és településvezető. Veres hosszú ideje élvezi mentora támogatását, rengeteget szerepelnek, s mint látszik, kapcsolatukat a börtön árnyéka sem rendítette meg.

Egyáltalán nem mellékesen éppen Tiba István volt az, aki saját bevallása szerint „végigmenedzselte” a korrupciós ügyként értékelt balmazújvárosi sportcsarnok-beruházást, vagyis az lett volna a kevésbé meglepő, ha maga is a vádlottak padjára kerül. Főleg azért, mert a titkos adatgyűjtések során lehallgatott telefonbeszélgetések szerint 5 millió forintot kapott „baráti kölcsönként” attól ahelyi nagyvállalkozótól, akinek az érdekében – pontosabban az üzletember által felhúzandó sportcsarnokra – 180 millió forint állami támogatást sikerült kilobbiznia még 2012 végén a Lázár János vezette Miniszterelnökségen keresztül. Tiba akkori tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a K. Sándortól kapott pénzt (amiből Veres a tudtával 400 ezer forintot elvett) a Balmazújváros Sport Kft. kasszájába tette.

Elgondolkodtató volt Tiba reagálása is az ítélet után (a fenti videón). Szerinte Veres Margitot és az említett vállalkozót (akit szintén börtönbüntetéssel sújtottak) eszközként használták fel ellene, „meg akarták leckéztetni”. A politikus akkor elkeserítőnek nevezte, hogy „vannak, akik egy bírósági ügyre ráhatással tudnak lenni”.

Arról, hogy a térség erős embere mire utalt, többféle verzió kering. A legvalószínűbb, hogy a civilben dentista Tiba foga egy olyan hatalmi harcba tört bele, amelyben rosszul választott ellenséget. Úgy tudni, még polgármesterként került összeütközésbe egy hajdú-bihari rendőri vezetővel, s addig ment, míg 2011-ben el nem mozdíttatta az illetőt.

A Belügyminisztériumban azonban nem bocsátották meg, hogy a többek által akarnoknak tartott Tiba felettük átnyúlva, rajtuk is keresztül csörtetett.  Egy kényes pillanatban úgy törlesztettek, hogy minél jobban fájjon.

Félbe is szakíthat a miniszter

A jogszabályok szerint a szabadságvesztés letöltésének elhalasztását kötelezően csak a várandósoknak és annak kell biztosítani, aki egy évesnél kisebb gyermeket gondoz.
Ennek a cikknek nem célja, hogy végigvezesse az olvasót a kegyelmi eljárás bonyolult procedúráján. De az igen, hogy ha már az arra illetékesek nem segítik a tisztánlátást, megpróbáljunk más objektív forrásból meríteni.
Így találtunk rá Nagy Anita egyetemi docens 2015-ös tanulmányára (Miskolci Jogi Szemle). Arra vonatkozó támpontot, hogy az IM-nél az említett kötelező esetek mellett milyen további szempontok alapján mérlegelhetik a halasztási kérelmeket, sajnos a tanulmány sem kínált.
Ír viszont a félbeszakításról, ami nem egyelő a megkegyelmezéssel, hiszen nem tekinti semmisnek a büntetést. Félbeszakításról, ha az egy naptári évben 30 napig terjedő, a bv-parancsnok, ha 31-90 napos, az országos parancsnok, ha pedig azt meghaladó, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter dönt (jelenleg Trócsányi László). 
Nagy Anitáék 2015-ben 70 ilyen esetet elemeztek, s a tanulmányban csak egyetlen egy pozitív elbírálást említenek: egy 3 év 10 hónapra ítélt, de lebénult csaló kérvényét, aki jó magaviselete mellett megmentette egy ember életét. De nem részesült halasztásban sem az a 4 év börtönnel sújtott, megromlott egészségű rabló, aki a csatolt kérelem és vélemények szerint „tanult az esetből”, „jó magatartású”, „a szüleinek szüksége lenne a segítségére”, sem az a testi sértés kísérlete és rongálás miatt ülő elítélt (1 év 2 hónap), aki szintén lerongyolódott egészségével, továbbá rendezett családi körülményeivel és „büntetése aránytalanságával” szeretett volna kedvezményt elérni.

Ratalics László