Szováton menő a térburkolaton közlekedni
Fontos infrastrukturális beruházások fejeződtek be Hajdúszováton a közelmúltban, a hivatalos és ünnepélyes átadásukat pedig egyetlen napra, május 17-ére tűzte ki a község önkormányzata. A Magyar Falu programban járdát és köves utat építettek és újítottak fel, továbbá útalapokat készítettek a temetőben. Az esős időjárás miatt a polgármesteri hivatal nagytermében megtartott ünnepségen Váradi Jenő polgármester sorra vette a befejezett beruhásokat. – Az Árpád utcában 215 méter hosszúságban 6 millió forintból térburkolatból kirakott járdát építettünk. Leaszfaltoztuk a temetőhöz vezető utat 7,5 millióból, továbbá 4 millió forint felhasználásával elkészítettük a sírparcellák közötti utak útalapját. Hajdúszovátra a Magyar Falu program öt éve alatt – ebből a támogatási forrásból – több mint 150 millió forint érkezett – részletezte a faluvezető, aki az ünnepség után a Cívishír kérdésére Hajdúszovát még ebben az évben várhatóan elkészülő fejlesztéseiről is beszélt. – Be szeretnénk fejezni az óvoda fűtéskorszerűsítését, a Bocskai, a Majorkert, az Akácos utca tejes egészében, valamint a Batthyány utca részleges aszfaltozását, továbbá az önkormányzat szociális épületének felújítását. Hozzákezdünk a bölcsőde építéséhez, külterületi utak rendbetételéhez, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszer építésének folytatásához.
Váradi Jenő elmondta azt is, hogy tapasztalja, a lakosok szívesen használják a térkövezett gyalogjárdákat. Ott, ahol nem térkövezett a járda, több helyen közlekednek gyalogosan is a köves úton. Ennek okán is szorgalmazza a betonjárdák térkövezéssel történő kiváltását.
Bodó Sándor országgyűlési képviselő gratulált Hajdúszovát vezetésének a falut otthonosabbá, komfortosabbá tevő, az elmúlt években elnyert sok pályázati támogatáshoz, majd kitért arra, hogy egy beruházás gondolatától a megvalósításáig igen hosszú idő telik el. A Magyar Falu programról, amely a Fidesz-KDNP kormány egyik kiemelt támogatási formája részletesebb tájékoztatást adott az ünnepség résztvevőinek. – Az egyik frakciószövetségi ülésen, a hajdú-bihari képviselőktől kiindulva kristályosodott ki, hogy a kistelepülések fejlesztésére létre kellene hozni egy külön erőforrást. Ott ugyanis nem biztos, hogy megvan a projekt előkészítéséhez a megfelelő szakembergárda, előfordul, hogy a pályázathoz nincs önerő, és ezek miatt a kistelepülések nincsenek könnyű helyzetben a fejlesztéseket támogató pályázatok esetében. Az ötezer lakosnál alacsonyabb népességszámú települések önerő nélkül pályázhatnak a Magyar Falu programban. Eleinte csupán néhány program, például út- és járdaépítés volt csak benne. Később ezt bővítettük, nyitottunk az egyházak, a közösségek felé is. A térség polgármestereivel egyeztetve fejlesztési rangsort állítunk fel, és a polgármesteri hivatalok ennek megfelelően adják be pályázataikat. A legkedveltebb az út- és járdaépítés – részletezte Bodó Sándor, aki az európai uniós társfinanszírozású TOP Pluszos, a Magyar Faluénál lényegesen nagyobb támogatási összeg elnyerését lehetővé tevő pályázati formáról is beszélt. Erről elmondta, annak ellenére, hogy a pénzek lehívásához szükséges az unióval történő megegyezés, a pályáztatás már elkezdődött, a támogatási összeget a kormány biztosítja. És majd ha meglesz a megegyezés az EU-val, benyújtják a számlát az európai közösségnek.
CH
