Időjárási „legek” 2022-ben: Pocsaj is felkerült a listára
A harmadik legmelegebb és a tizenhetedik legszárazabb év volt a tavalyi – írta a 2022-es év éghajlati értékeléséről az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Az elemzésben közölték, Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius-fok volt, ez 1,1 fokkal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normál értéknél. A tavalyi év a 2019-es és 2018-as évek után a harmadik legmelegebb volt az elmúlt 122 évben.
Hozzátették: az éves középhőmérséklet országos átlaga szignifikánsan emelkedik. Az évi középhőmérséklet országos átlagának változása az elmúlt 122 év alatt (1901 és 2022 között) átlagosan plusz 1,45 fok volt, de az országban előfordult olyan terület, ahol ez 1,81 fok volt. Az év során a lehullott csapadék mennyisége országos átlagban 497 milliméter volt, ezzel a 17. legszárazabb év volt 1901 óta.
Tavaly a megszokott csapadékmennyiség 81 százaléka hullott le, és mind térben, mind időben szélsőségesen alakult az eloszlása: az első három hónap 1918 és 1949 után a harmadik legszárazabb első negyedév volt. A tavasz a 24. legszárazabb lett 1901 óta, majd májustól augusztusig szárazabb volt az idő a megszokottnál, összességében a nyár a 24. helyre került a legszárazabb nyarak sorában. A szeptember extrém csapadékosnak bizonyult, a megszokott mennyiség 166 százaléka esett le, így 1901 óta ez a 9. legcsapadékosabb szeptember volt. Októberben ismét rendkívüli szárazság következett, az 1991-2020-as normálnak mindössze az ötöde hullott, ezzel a 8. legszárazabb október lett a 122 éves adatsorban, majd decemberben ismét a sokéves átlagnál jelentősen több csapadék érkezett, és ezzel a 13. legcsapadékosabb december volt a 20. század kezdete óta.
2022-ben a napsütéses órák éves összege 2100 és 2550 óra között változott. Az Alföld déli részén sütött a legtöbbet a nap, 2450-2550 órát, míg a legkevesebb napsütéses óra az északkeleti – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves - és az északnyugati – Győr-Moson-Sopron, Vas - vármegyékben volt, ott 2100-2300 órával.
A legmagasabb hőmérsékletet tavaly Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán és Szikáncson mérték július 23-án, 41,5 fokot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 18 fokot január 13-án regisztrálták a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsajon. A legmagasabb minimum-hőmérsékletet – 25,4 fokot – július 24-én rögzítették Budapest Lágymányos állomáson. A legtöbb csapadékot a Zala vármegyei Csörnyefölde állomáson mérték, 799,8 millimétert, a legkevesebbet pedig a szolnoki repülőtér állomásán, ott mindössze 308,7 millimétert rögzítettek. Egy nap alatt a legtöbb csapadék a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tiszakarádon esett, 24 óra alatt 123,2 milliméter esőt mértek. A legvastagabb hótakaró Kékestetőn volt december 12-én, 28 centiméter.
