Súlyosították Álmosd volt polgármesterének büntetését

A Debreceni Törvényszék május 5-én súlyosította Álmosd volt polgármesterének büntetését, míg a másodrendű vádlott, a település egykori jegyzője büntetésén nem változtatott.

A másodfokú bíróság a volt polgármester büntetését 1 év 5 hónapról 2 év börtönbüntetésre súlyosította és annak végrehajtását 3 év 6 hónap helyett 4 év próbaidőre felfüggesztette.

Esetében a vagyonelkobzás több mint négy és félmillió forintos összegét a bíróság pontosította, azonban az nagyságrendileg nem változott. Az általa elkövetett bűncselekmények minősítését részben megváltoztatta a bíróság. A folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette helyett a törvényszék hűtlen kezelés vétségének minősítette azt a cselekményt, amikor a vádlott magának jutalmat utaltatott ki a jegyző közreműködésével, önkormányzati testületi döntés nélkül. Ezen kívül folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettévé minősítette át a bíróság azokat a cselekményeket, amikor a polgármester a meg nem tartott, vagy nem az önkormányzat által finanszírozott rendezvényekhez, illetve tárgyi eszközök vásárlásához előlegeket vett át, amelyeket rábízásukat követően eltulajdonított, így azokkal szabályszerűen elszámolni nem tudott. Az üzletszerűség, mint minősítő körülmény miatt a sikkasztást a törvény súlyosabban, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az elsőfokú ítéletben megállapított hűtlen kezelés 3 hónaptól 3 évig terjedő büntetési tételéhez képest, ezért is súlyosította a törvényszék az elsőrendű vádlott büntetését.

A volt jegyző büntetése esetében a törvényszék osztotta az elsőfokú bíróság döntését, a vele szemben kiszabott 456 ezer forint pénzbüntetés jogerőre emelkedett.

A törvényszék jogerős ítélete több helyen is pontosította a járásbíróság ítéletének tényállását, azonban lényegi módosítást ez nem jelent. Eszerint 2014-ben és 2015-ben a polgármester K. I. utasította az önkormányzat hivatalának egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában a vádlott az önkormányzati bankszámláról a rajta szereplő összeget a pénzintézetben felvette, azt azonban a házipénztárba már elmulasztotta befizetni, azt kizárólag csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le. K. I. 2015-ben az általa felvett előleggel többszöri felszólítást követően csak 2016 januárjában számolt el és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában Álmosdon meg sem rendeztek vagy nem az önkormányzat támogatta. Ugyanez volt a helyzet a 2012. évi, a 2013. évi és a 2014. évi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban – tudatta a törvényszék.

A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezáltal megsértette a vagyonkezelés irányadó szabályait.

Az adatok szerint a számlákat, amelyek élelmiszer és részben szeszesital vásárlásokról is szóltak, egyébként egy egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számítógépén a rendezvényekről. A képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül 2015-ben az elsőrendű vádlott több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen. A közel 365 582 forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatába csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.

Ezen előlegek nem megfelelő elszámolásával érintett cselekményrészt minősítette át a másodfokú bíróság hűtlen kezelés bűntette helyett nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettévé.

A bíróság megállapította azt is, hogy K. I. elsőrendű vádlott kezdeményezésére 2015. december 21-én a másodrendű vádlott utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén az elsőrendű vádlott részére bruttó 448 726 forint kerüljön kifizetésre. Ezt az utasítást írásba is adta és kézjegyével ellátta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt, hogy ilyen utasítást adjon.