Wass vagy Esterházy? Értelmetlen a kérdés a szakszervezeti alelnök szerint

A 158 ezer pedagógusi álláshelyből 12 ezer belöltetlen a közoktatásban; a következő öt évben 22 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyien pályára kerülnek; a tanulók 28 százaléka „használhatatlan” a munkaerőpiacon, ám a rohamosan hódító digitalizáció miatt ennél sokkal nagyobb arányú lehet a pályakezdőket sújtó munkanélküliség a jövőben – figyelmeztet Totyik Tamás.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke – aki három évtizeden át Nagyhegyesen tanított – a közoktatás helyzetéről tartott személyes hangú beszámolót. A szakszervezet szeptember 22-i debreceni tanévnyitó fórumán arról beszélt, hogy a pedagógushiány kapcsán három utat lát. Egy: a kötelező tanítási órák számának 31-re emelése a mostani 22-26-ról. Kettő: amennyiben ez nem járható, úgy általános és középiskolákat kell bezárni, Totyik szerint minden harmadikat. Három: „bődületes béremeléssel” elébe menve az előbbi kettőnek, megakadályozni a pályaelhagyás, visszacsábítani a már távozottakat.

Az alelnök a saját megfogalmazása szerint is lehangoló képet festett az aktuális helyzetről. Nagyábül az alábbiak mentén.

• Bár Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter 6600 hiányzó pedagógust ismer el, a PSZ számításai szerint, mely során a KSH adatait vették figyelembe, legalább 12 ezres ez a szám; ő tud olyan hajdú-bihari esetről, amikor a takarító felügyelt gyerekeket, annyira nem volt tanár az iskolában.
• Szerinte a Nemzeti Alaptanterv nem arról szól, amiről kellene. Értelmetlen arról vitatkozni, hogy Wass Albert vagy Esterházy Péter művei kerüljenek a kötelező olvasmányok közé, amíg a diákok 70 százaléka egyáltalán nem is olvassa a kötelezőket. Hivatkozott egy felmérésre is, mely szerint a gyerekek 28 százaléka olyan gyengén teljesít a tanulmányi felméréseken, hogy félő, használhatatlan a munkaerőpiac számára jelenleg is. A gyerekek 28 százaléka olyan gyengén teljesít a tanulmányi felméréseken, hogy használhatatlanok lesznek a munkaerőpiacon. Több felmérés alapján a mai 15 évesek 60 százalékának a készségei és képességei (vagyis kompetenciája) olyan alacsony fokúak, hogy 20-25 év távlatában nem fogják bírni a versenyt az automatizációval és a robotizációval. A győri Audi 18 ezer munkavállalót foglalkoztatott 8 évvel ezelőtt, mára 12 ezren vannak, miközben a gyár termelékenysége nőtt; az építőiparban is érvényesül ez a trend, például a gipszkartonozást már el lehet végeztetni akár robotokkal is, említette egy közelmúltbeli élményét. Mi lesz az alulképzett tömeggel? Erről nem szól a Nemzeti Alaptanterv.
• Ma Magyarországon a születése pillanatában egy gyermek sorsa 80 százalékban eldől. A közoktatás pedig – vélekedik Totyik Tamás – a hátrányokat nem csökkenti, hanem növeli, és ennek megváltoztatására a kormány semmit sem tesz. Szerinte az iskolaőri szervezet „látszatbiztonság”, mert a „gyerek az iskolán kívül veri meg a tanárt”. Nem az agresszó okát szüntetik meg, háborgott, azt kérve, az állam biztosítsa a sikeres nevelői-oktatói munkához kellő feltételeket. A finn oktatás nem attól sikeres, mert a pedagógusok nagyobb tudásúak. Hanem mert 23 gyerekre egy tanár mellett két pedagógiai asszisztens figyel, folytatta.
• Felháborítónak nevezte, hogy egy kormányzati törekvés értelmében az intézményvezetőket és a pedagógusokat akarják számon kérni a gyengén teljesítő gyerekek miatt. Majd akkor tegyék meg ezt, ha vizsgálták a tankerületvezetők és a minisztérium felelősségét, amiért az iskolák nem tudnak megfelelő számú tanárt, pedagógiai asszisztenst, gyógypedagógust biztosítani. Az intézmények felében vannak alulteljesítő gyerekek. Amikor ilyen fenyegetést hallanak az állam részéről, „az idősek nyelnek és könnyes szemmel mennek tovább, a fiatalok viszont csomagolnak és mennek a fenébe”.
• A pedagógusok nettó jövedelme a hazai keresetek alsó felébe tartoznak. Ha 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum (a 200 ezres minimálbér mellett), akkor Totyik szerint egy 10 éve tanító pedagógus nagyjából azonos bérszintre kerül egy 17 éves szobafestővel.
• Az alelnök szerint, míg az állam GDP arányosan 2003-ban a bruttó hazai termék 5,7 százalékát fordította a köznevelésre, addig 2019-ben már csak 3,9 volt ez a mutató. Az ő következtetése: a fő kormányzati szempont, hogy mennyi pénzt lehet kivonni a közoktatásból.
• A magyar közoktatás „halálra van ítélve, ha pénz, paripa, fegyver nélkül” kell megfelelni az EU által előírt integrált oktatásnak. 2019-ben már az állami fenntartású tanintézmények 15,7 százaléka minősült gettóiskolának (ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya legalább 30 százalékos), ez a szám mára 17 százalék feletti. Totyik szerint ezeknek az iskoláknak a jelentős részét – elsődlegesen a 120 fő alattiakat – be fogják zárni a szükséges pedagógusi létszám biztosítása érdekében. Melyik ujjunkba harapjunk? – kérdezte. Ha marad a jelenlegi iskolaszám, akkor a gyerekek nem jutnak megfelelő oktatáshoz, míg az összevonásra a roma gyerekek egy részét kezelni képtelen tanárok nincsenek felkészülve. Újabb kiáramlás várható az egyházi iskolák irányába.
• A mai pedagógusok 40 százaléka 10 éven belül nyugdíjba megy. A következő 5 évben 22 ezerrel haladja meg a visszavonuló pedagógusok száma a pályát megkezdőékét. Friss adatok szerint a pedagógiai tanulmányokba kezdőknek mindössze a hatodából lesz gyakorlati vizsgát tett tanár. Eközben az általános és a középiskolákban 2019-ben már 873 fő tanított főiskolai, pedagógiai végzettség nélkül. A készségtantárgyaknál különösen erős ez a jelenség, amelyre Totyik előadása alapján a hetvenes években volt példa utoljára.  
• A 2016-os „tanárlázadás” eredménytelensége, fogalmazott, apátiába taszította a pedagógustársadalmat, és nem tud módszert ennek megváltoztatására. A pandémia idején a kormány ügyesen a pedagógusok ellen fordította a társadalmat, bár öt százalék tett is érte, hiána dolgozta ki a belét 70 százalék azért, hogy a digitális anyagok idejében eljussanak a gyerekekhez.

RaL