Karácsony: a fenyőfáért is többet fizetünk, mint tavaly

Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a fenyőfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete november 18-án.

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek.

Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba.

Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken.

A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból. A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.

Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfatermelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell fenyőfát vágni. Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak.