Hirdetés

Énekhangok sajtról, hollóknak

civishir.hu

2009.08.25. 07:57

Énekhangok sajtról, hollóknak

Induljunk földön, vízen, levegőben, sárkányrepülővel, paplanernyővel, kerékpáron vagy szörfdeszkával a hajdani Népstadion felé, hogy ott beszurkoljuk a mieinket a kontinens legjobbjai közé! (Réti János jegyzete)

Hirdetés

Hosszú ideig emlékezetes marad a magyar bokszrajongóknak Balzsay szombati meccse. Mert a jelenség tipikus, magyar és médiás! Háromnegyed órával azelőtt ugyanis, hogy az igen szimpatikus és mindenféle jelzők („hóhér”, „csonttörő”, „halál” „balsors”.) nélkül is „eladható” bunyósunk a ring felé sasszézott, szakkommentátoraink egyöntetű véleménye volt, hogy az orosz szülők német gyereke, Robert Stieglitz, öt, legfeljebb hat menetig marad állva. Az biztos, vélték, hogy a meccs nem megy végig, a kérdés csak az, pontosabban Misin múlik, hogy meddig tart? Mert előbb vagy utóbb kiterül ez a középszerű és szürke boksz proletár, mint a levelibéka. Ehhez képest a „buli”, mint tudjuk, egy kicsit másképp alakult. 

Most pedig a Loki áll története nagy lehetősége előtt! Főleg anyagiakat illetően, de ne feledjük, hogy a Fradi mélyrepülése is hajdan a nevezetes főtáblára jutással kezdődött. Mert mindenki elvárta, hogy csurranjon, csöppenjen a számlájára némi mannácska, ha már oly szorgosan tüsténkedett a csapat körül. (Igaz, máshol hol is tudtak volna tüsténkedni?) És a hálára várók nem voltak kevesen és nem vártak keveset! Sőt, egyre többen kerültek elő olyanok, akiknek, ha áttételesen is érdemük volt a sikerben. A folytatás, ettől kezdve az összes fordulatával együtt, ismert. 

Most a DVSC idegenben szerzett előnnyel lép visszavágót vívni „idegenben” a Puskás Ferenc stadion gyepére. Erre aligha van példa Európában! (A Milan vagy az Inter sose fog Rómában játszani kupameccset azért, mert a San Síró, illetve a G. Meazza alkalmatlan nemzetközi mérkőzésre.) de „hagyjuk a dagadt ruhát másra”. Inkább induljunk földön, vízen, levegőben, sárkányrepülővel, paplanernyővel, kerékpáron vagy szörfdeszkával a hajdani Népstadion felé, hogy ott beszurkoljuk a mieinket a kontinens legjobbjai közé! 

Csak közben a sajtó halkan olyasmit dúdol, hogy már továbbjutottak a piros-fehérek és ez a 90 perc csak puszta formalitás, ünneplés, meg dáridó! Pedig a labda gömbölyű és emberek játszanak vele, akik, mint közismert, meglepő dolgokra képesek. Rövidzárlatra, megmagyarázhatatlan kihagyásra, érthetetlen blokkolásra, meg ilyenekre és már vége a mesének! Ne feledjük, hogy a bolgárok is a pénzükért, a számukra is elérhető nagy pénzért jönnek! Márpedig a pénz képes táltossá tenni rozoga gebéket is, nemhogy Szófiából érkező trákokat. 

Száz szónak is egy a vége: a Lokinak úgy kell játszani ma este, mintha ezen az egy meccsen dőlne el a továbbjutás, és 0-0-ról indulna minden. A lelátón, meg zúgjon a hajrá! Elvégre a város előtt most széles vagy még szélesebb kaput nyit Európa! Hogy mindenhol, mindenki megtudhassa: van egy Debrecen nevű város a kontinens nagy pusztájának közepén, ahol tudnak focizni azok, akik arra hivatottak, hogy focizzanak. Hajrá Loki! Hajrá Debrecen!

Réti János

Szóljon hozzá!

Hirdetés