Hirdetés

Le a károgókkal! Csak a Balaton!

civishir.hu

2012.07.11. 10:36

Le a károgókkal! Csak a Balaton!
(Fotó: Magánarchívum)

Kulturált strand, emberi árak – ez ma a Balaton! Szabó-Kovács Patrícia jegyzete

Hirdetés

Hirdetés

Sokan lehetnek, akiknek a balatoni nyaralásról a lepukkant üdülők, a csillagászati árak, a kosz, a fröcskölés miatt duzzogó nénik és a bunkóság jut eszükbe. Pedig a dolgok változnak.

Két kisgyermek szüleiként több okból is úgy döntöttünk, nem indulunk neki távoli tengerpartnak. Egyrészt öt napra nem érdemes, másrészt a kiskorúak nem bírják olyan jól a több országnyi távolságok megtételét. Barátaink ugyanígy logikáztak, így hát a két család összekapaszkodott négy, 2 és 7 év közötti gyerekkel „felturbózva”, és megcéloztuk a déli partot, hátha sikerül kikapcsolódnunk.

Szálláskeresést, (ez gyakran nem könnyű, de ki lehet fogni baráti áron értelmes ideiglenes lakóhelyet, még ha nem is full extrásat; a kérdés, ki miben hajlandó kompromisszumot kötni), utazást és helyfoglalást követően irány a pancsolás! A nem szabad-, de nem is túl drága strand (felnőtteknek fejenként 600, 3 éven felüli gyerekeknek 300 forint a belépő; hová engednek be manapság ennyiért???) napfényes fürdőhely. Bár hőség van, mégis akad elegendő hely, hiszen rengetegen választják inkább a szabadstrandot. Többen bizonyára anyagi okokból, mások csak azért, mert az ügyeskedés – és sajnos gyakran a potyázás is – a vérünkben van. A ingyenes strand egy kicsit zsúfolt, egy kicsit koszos, de a miénk…

A Balaton vize szinte túl meleg, nem úszkálnak palackok a víz tetején, a gyerekekre senki nem szól rá, sőt, vízibombát kapunk a mellettünk tanyázóktól ajándékba. Rengeteg kisgyerek és kísérője tobzódik a térdig érő vízben, és egy néni sem ordít, ha véletlenül összefröcsköli valamelyik gyerkőc az arcát vagy a haját.

A büfében teljesen emberi árak, (egy korsó sör 350 forint, egy cső kukorica 300) az étel friss és meleg (mikrobiológiai szempontból nem tudok információkkal szolgálni annak, aki ennél többre kíváncsi), a kiszolgáló személyzet kedves, mosolygós és gyors. Hol vannak már azok az idők, amikor 20 percet kellett várni egy hamburgerre, a sör pedig tízszer annyiba került, mint a boltban!? És ha nem is mondható el, hogy mindenki intelligensen és kulturáltan viselkedik, az azért mégiscsak eredmény, hogy a legrosszabb élmény ezúttal nem magunkhoz, magyarokhoz, hanem külföldi fiatalok csoportjához kötődik.

Az étteremben rágyújtó srácok többszöri kérésre sem hagytak föl azzal, hogy füstfelhőiket a gyerekeink arcába eregessék. Amikor udvariasan fölhívták a figyelmüket, hogy nemdohányzó helyen fújják a füstöt, vagányan és nevetve annyit válaszoltak: tudjuk. Mi ebből a tanulság? Nem kell mindig magunkat ostorozni, minden nemzet tagjai között vannak bunkók és neveletlenek. Ha eddig nem gondoltunk volna erre, most már tudjuk. Ahogy azt is, hogy az idei élmények után biztos: jövőre sem az török, olasz, bolgár vagy francia vendéglátósok pénztárcáját fogjuk hizlalni.

Szabó-Kovács Patrícia

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.