Cigány vagy? Roma vagy? Egyre megy...

A cím alatt nem azt értem, hogy mindegy az elnevezés, inkább arra gondoltam, hogy a társadalom perifériájára szorult cigányság sorsa a társadalmi érdeklődés számára mindegy. Már ami a parlamenti pártokat illeti. A magyar parlamentben vitanapot szerveztek az országgyűlés pártjai: tanulságos vita volt, annyi szent. Csakhamar a mellébeszélés magasiskolájának bizonyult. Közismert, hogy a cigányság nap mint nap újratermeli a nyomort, a létminimum alatt való tengődést, egyszóval a sokszoros hátrányos helyzetet. Azt is tudjuk, hogy a Fidesz nemrégiben romastratégiát dolgozott ki,de ezekből vajmi keveset tudhattunk meg a vitanapon. Az unos-untalan személyeskedés, az állandó téma melletti elbeszélés jellemezte inkább ezt a parlamenti napot. A kormánypártok szónokai többnyire rózsaszínű képet nyújtottak saját romapolitikájukról, az ellenzéki padsorok pedig támadtak és dorongoltak, ki-ki szereposztása szerint. Tehát mindenről szó esett, csak a lényegről nem, s ehhez sajnos még az országgyűlés cigány származású képviselői is hozzájárultak.

Farkas Flórián pedig, aki Fideszes színekben az Országos Roma Önkormányzat elnöke, sokezres létszámot emlegetve vázolta a szakképzés és a gimnáziumi képzés távlatait, mire éppen sorstársai hurrogták le azzal, hogy a szakképzést tönkretették és a gimnáziumi oktatást is sorvasztják, tehát nem érti Farkas Flórián derűlátását. És ez még enyhe vita volt a többihez képest.

Tény, hogy a rendszerváltás óta forint milliárdokat fordítottak a cigány társadalom úgynevezett felzárkóztatására, de hogy hová tűntek, kinek a zsebébe ezek a pénzek, arról nem esett szó. Kinek a zsebébe ki utalta? Erről nyilván csak azért nem esik szó, mert nyomban az után, hogy beszélnek róla, felvetődik a büntetőjogi felelősség kérdése is. Kormányciklus oda, vagy ide. Na, erre mondhatjuk: egyre megy.

Csak azért szólok, mart nekem is van véleményem. Akár úgy is, hogy tanácsadója vagyok egy hajdúhadházi cigány érdekvédelmi szövetségnek, ismerek és barátkozom is néhány cigányvezetővel, tehát  nyugton mondhatom, hogy ismerem a cigány társadalmat. Szegényeket és módosokat egyaránt. Azt is tudom, hogy egy másik roma szervezet, amely szoci párti, a múlt kormányciklusban rendre több pénzt kapott, mint a másik.

S ismét ott vagyunk, ahol a part szakad. Vagyis hogy a mai roma vagy cigány társadalmat mélyen átszövi a politikum. Ismerek olyan politikust, aki büszkén veri a mellét azzal, hogy a településen ő alapította a Fideszt, a másik pedig, aki előbbi barátja, sőt rokona is azzal bölcsködik, hogy ő már a pólyában kommunista volt. Az is igaz, hogy a választások idején a politikusok ki is használják a cigány társadalmat céljaik eléréséhez. És itt a legkevesebb az ígéret és a szónoklat, többnyire a pénz dirigál. Nem most történt, hanem a múltban, de tény, hogy a jelenlétemben vettek pénzért szavazást igazoló lapokat egy már letűnt pártocska tagjai. Azaz más a valóság és más a parlamenti retorika, legyen szó bármilyen pártról. S addig nem is lesz méltánylandó megoldása a problémáknak, amíg nem ellenőrzik a kiadott pénzeket, nem teremtenek reális alapokat, vagyis munkahelyeket, amíg az oktatásban nem szüntetik meg a szegregációt. S amíg nem javítanak reális esélyegyenlőséggel a cigányság életkörülményein. Nem beszélni kell, hanem tenni! Mert kevesebben tesznek.

Bereczki Károly