Áldott, szép pünkösdnek magyar ideje

A felhőtlen vagy felhős, és mindenképpen szép tavasz és nyárelő ünnepe volt már akkor is, amikor a magyarság még pogány istenéhez imádkozott. (Székelyföldön máig él a Pothárd-kút pünkösdi nagyvásárának, a híres csengettyűvásárnak hagyománya. A Nyikó-csata egyik dombját ma is Sámán-hegynek nevezi a nép). A kereszténység európai ruhába öltöztette a tavasz ünnepét és rendkívül érdekes módon a magyar történelem néhány kiemelkedő eseménye is kötődik ehhez az ünnephez. Tudjuk, például, hogy a váci székesegyházat pünkösdkor alapította Szent László. Feltehetően Nagyvárad megalapítása is ekkor történhetett, hiszen a Szent László ünnepségek is mindig pünkösd táján vannak Nagyváradon. (Most ne térjünk ki a naptárrend időközbeni változásaira). Pünkösdkor győzte le a hitéhez makacsul ragaszkodó csík-gyergyó-kászoni székely az erőszakosan hittérítő János Zsigmond fejedelmet és ennek emléke él mindmáig a magyarság százezreit vonzó csíksomlyói búcsún. Voltak más pünkösdök is. Dózsa elkeseredett magyar parasztjai pünkösdkor fogadták meg, hogy rázúdúlnak a népnyúzókra. Még korábban, 1241-ben pünkösd havában szállta meg fél Magyarországot Batu kán sisere tatárhada. Aztán pünkösd tájékán, 1920. június 4-én íratták alá a megvert, megalázott, sárba tiport magyar nép képviselőivel az országot nyolc felé szaggató gyalázatos Trianont.

Pünkösdi vigasz, hogy Isten és Jézus nevével foglalták vissza Budavárát Kossuth és Görgey honvédei 1849-ben és pünkösd szégyene, hogy a mostani nemzetáruló magyar kormány a honvédség nevét is ki akarja törölni a történelemből. Sokadik esztendeje immár Csíksomlyón szabadon és a magyarságtudat büszke tartásával ünneplik áldott szép pünkösdnek magyar idejét. Évente 300 ezer magyar ember mondja a Miatyánkot Nagysomlyó hegye alatt. Idén bizonyára többen lesznek, és százezrek imája fogja zsoltárszépséggel betölteni Erdélynek legkeletibb római katolikus kegytemplomát és a keleti Kárpátok ölelte csíksomlyói völgyeket.

Az ünnep Kárpát-medence-szerte milliók magyar fohászát röpíti a virágzó akácok illatával felbélyegezve. Add meg nékünk, Istenünk és Nagyboldogasszonyunk, hogy szebb arca legyen a magyar jövendőnek!

Bereczki Károly