Hirdetés

Hivatásos tukmálók

civishir.hu

2011.04.23. 10:51

Hivatásos tukmálók

Debrecen – Hogy én milyen hülye vagyok! Még azt hittem, valami fürdőtörténeti előadást kapunk, meg egy kérést: adjuk már meg pár ismerős e-mail címét marketing céljából. 

Hirdetés

Nem tudom, kit utálok jobban: a rámenős porszívóügynököt, a taszító jehovistákat vagy a lepattinthatatlan és erőszakos utazásszervezőt. Miután nagy kínkeservvel sikerült lebeszélni az elsőt arról, hogy a dög drága, levegőtisztítós berendezéséről a saját lakásomban tartson termékbemutatót, becsengetett a második. Vasárnap délelőtt akart beszélgetni Jézus haláláról, sőt még a szomszéd falu templomába is meghívott ugyanebben a témában. Hamar elköszöntünk egymástól.
Ezek után alig vártam, hogy eltűnjek innen három napra, amiben segítségemre volt egy nagyon kedvezményes wellness utazás a hegyekbe. El se akartam hinni, amikor megtalált ez a kedvező árfekvésű ajánlat, pontosabban a hozzá tartozó fiatalember, hogy ennyiért meg lehet csípni egy ilyen kiruccanást. Gondoltam, ez is úgy működik, mint a fapados repülőjegy-rendszer: minél hamarabb megveszem, annál olcsóbban megúszom. Le is foglaltam tehát jó korán, örültem, hogy volt még szabad hely. A fickó ekkor elejtett egy fél mondatot arról, hogy a kedvezmény kötelező része lesz egy előadás meghallgatása, egy kábé másfél órás szállodabemutatóé. Részemről rendben volt, végül is ennyit kibírunk az árengedményért cserébe.

De ekkor jött a csel. Egy kinézetre is ellenszenves nő előbb a magánéletünket firtatta, majd az utazási szokásainkról érdeklődött. Végül előrukkolt a lényeggel: mi adjunk 250 ezer forintot, ő pedig ad nekünk üdülőhasználati jogot, öt évre szólóan. Az ország száz, a világ ezer szállodájába, és mutogatta a jobbnál jobb hotelek fotóit. Ez aztán a szállodabemutató! Hogy én milyen hülye vagyok! Hogy is hihettem, hogy itt valami fürdőtörténeti előadást kapunk, meg egy kérést: adjuk már meg pár ismerős e-mail címét további marketing céljából. Ám amikor köszöntük, nem kértük az ajánlatot, akkor sértődötten közölte a nő: nem erről volt szó! Hát, tényleg nem. Szó se volt a zsebünkben kurkászásról, tukmálásról, negyedmillió forint lehúzásáról. Se erőszakoskodásról, kíváncsiskodásról.

Én is voltam biztosítási ügynök, mit szépítsem, na. Utáltam rendesen, magamat is, a munkát is, ráadásul a leendő ügyfelet inkább lebeszéltem, mint rá. Márpedig úgy nem megy. Aki porszívót, vallási nézeteket vagy utazást akar elsózni, annak legyen meg hozzá a habitusa, és tegyen egy próbát! De hagyja meg a döntés jogát a másik félnek – hiszen csakis kettőn áll a vásár.

B. Gergely Krisztina

Szóljon hozzá!

Hirdetés