Roy Jones Jr. már nem a régi
Hiába minden idők egyik legjobb, legzseniálisabb ökölvívója az amerikai legenda, képtelen volt befejezni karrierjét idejében, s most, közeledve a 41. születésnapjához, erre ő maga is rádöbbenhetett.
A pensacolai 2003-ban volt utoljára toppon, amikor az eredetileg középsúlyú bokszoló nehézsúlyban is vb-címet szerzett, s ezzel végleg beírta magát a boxtörténelebe. Ezt követően több súlyos kudarc is érte, de képtelen volt visszavonulni; lelke nem talált nyugalmat a ringen kívül.
2008-2009 elején még úgy tűnt tartani tudja a lépést az élvonalbeli bokszolókkal, hiszen több figyelemre érdemes győzelme volt, és Joe Calzaghe ellen csak pontozással kapott ki, úgy, hogy ellenfele padlón volt, és a meccs csak akkor csúszott ki az irányítása alól, amikor súlyos sérülése miatt félig vakon bokszolta végig a mérkőzés felét.
Arra azonban aligha számított bárki is, hogy az egyszer már visszavonult Danny Green (28 győzelem - 3 vereség) alig 119 másodpercet enged neki. Pedig ez történt Sydney-ben, és ezt az ausszi klasszis lényegében meg is ígérte neki!
A "Zöld Gépezet" a meccs kezdő pillanatától támadólag lépett fel, s igyekezett sarokba szorítani ellenfelét, aki ekkor még több gyors balegyenessel megelőzte riválisát. Ám Green végül közel tudott férkőzni az amerikaihoz, s az első fejre mért ütésével (80. másodperc, jobbcsapott fül mögé) a sarokban padlóztatta a legendát. Jones felállt ugyan, ám rogyadozó lábai nem sok jóval kecsegtettek. Green a számolás után azonnal ellenfelére rontott, és iszonyú mennyiségű ütéssel szétbombázta ellenfelét, akit a mérkőzésvezető teljesen jogosan vett ki a küzdelemből 119 másodperccel a kezdés után.
Ettől a kudarctól remélhetőleg Roy Jones Jr. is belátja, nincs értelme folytatni a karrierjét. A legenda ettől legenda marad, ahogyan a szintén legendás Julio Cesar Chavez körül is megmaradt a mítosz, hiába blamálta magát karrierje végén.
