Elbúcsúztak a vármegyei közgyűlés tagjai

A 2019-2024 közötti választási ciklus utolsó ülését tartotta a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 20-án a Vármegyeháza Árpád-termében. Ebből az alkalomból a hajdú-bihari önkormányzat a közgyűlés tagjainak bekeretezett tablóképével, valamint a grémium legfontosabb tevékenységét és az elmúlt öt esztendő fejlődését összegző, Vármegye – kitárt kapu a települések fejlődése előtt című könyvvel ajándékozta meg a leköszönő képviselőket. Az ülés kezdetén 17, az utolsó napirendi pont tárgyalására már 20 képviselő nyomta a szavazatokat jelző gombokat. Még mielőtt rátérnénk az utolsó téma, a zárt ülést igénylő, mindösszesen 15 percig tartó közgyűlés határozataira, érdemes elidőznünk a hivatalos programot követő hozzászólásoknál. 

Pártpolitikán és személyeskedésen túl

Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) frakcióvezető kijelentette, hogy nagyon eredményes ciklust zártak, majd legalább egy évtized távlatába nyúlt vissza, amikor a megyei önkormányzat feladata átalakulásáról beszélt. 

– A most záródó ciklusban éreztem, hogy az uniós források lehívása az önkormányzatok igényeit figyelembe véve, velük közös munkával történik. Ez az intenzív munka eredményezte, hogy a megye 82 településével kollegiális kapcsolat alakult ki, erősödött a megye vezetése és a lakosság kapcsolata

– részletezte Ménes Andrea, majd megköszönte minden képviselőtársának, hogy pártállástól függetlenül végig konstruktívan tudtak együttműködni.

A vármegyei önkormányzati képviselői munkáját tíz év után záró Demeter Pál (Jobbik) frakcióvezető szerint a vármegye vezetése szakmailag és emberileg is jelesre vizsgázott. A szakmaiságot bizonyítja a fejlesztési ügynökség felállítása, annak munkája. Az emberi oldaláért pedig Pajna Zoltán közgyűlési elnöknek hálás, hiszen a tíz év alatt ő a nyugodt vérmérsékletével a közgyűlés munkájában nem adott teret a személyeskedésnek, nem engedte beszivárogni a napi pártpolitikát. Ehhez kellett a két alelnöke munkája is.

Tóth József (DK) frakcióvezető kijelentette, hogy tökéletesen azonosul az előtte szólókkal, ebben nem fog vitatkozni. Majd felidézte, hogy 22 éve tagja a közgyűlésnek, és az idő alatt mennyire átalakult a megyei önkormányzat feladata. Hozzászólását a most búcsúzó közgyűlésnek címezve folytatta.

– Voltak egészséges, konstruktív vitáink, ezeknek helye volt, hiszen mindenki a jó megoldásokat kereste, és a jót másként akartuk. Nem volt viszont személyes konfliktus, feszültség a politikai hovatartozás miatt. Találkoztunk, egyeztettünk egymással, és ehhez megfelelő körülményt, klímát teremtett a vezetés – beszélt a személyes élményeiről.

A vármegyei önkormányzattól most búcsúzó Bódi Judit (MSZP) is kiemelte a konstruktív munkát, az ehhez társuló emberi hangot, ami jellemezte a bizottsági munkát is. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök mindehhez hozzáfűzte, hogy megtalálták azt a módot, ahogyan együtt lehet működni a településekkel. Megmutatták, lehet magas szintű munkát végezni a középszintű önkormányzatnál. Az itt eltöltött évek nem múlnak el nyomtalanul a közgyűlési tagokban, valamennyien megerősödtek. Dobi Csaba jegyző a vármegyei önkormányzati hivatal vezetőjeként szólt a testülethez. Megköszönte az együttműködést, annak kiváló minőségét, hiszen az befolyásolja apparátusa munkáját. Tudtak az érdemi munkára koncentrálni, az erőt nem vitték el az indokolatlan pátcsaták.

Az esemény végén a közgyűlés tagjai köszönetképpen Pajna Zoltántól Hajdú-Bihar díjnyertes helyi termékeiből összeállított csomagot vehettek át.

Megvan a pénz a vármegye napjára

Az öt nyilvános napirendet egyhangú szavazással fogadták el a közgyűlés tagjai. Elsőként a lejárt határidejű határozatokról, a megtett intézkedésekről szóló jelentést. Egyebek között a Hajdú-Bihar vármegye közbiztonságának helyzetéről, valamint határőrizeti rendjéről szóló 2023. évi beszámolót; jóváhagyták a Debreceni Egyetem Tudományos és Innovációs Park címpályázatához kiadott támogató nyilatkozatot; benyújtották az „Aktív turizmus fejlesztése” tárgyú felhívásra a pályázatot; határoztak a vármegyei fejlesztési ügynökség által a Hajdúdorogi Görögkatolikus Szakképzési Intézet Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft-ben üzletrész vásárlásáról.

Szavaztak a közgyűlés elnökének, alelnökének ez évi eddigi tevékenységéről is. Az előterjesztésből kiderült, hogy az Operatív Programok végrehajtása, a társadalmi kapcsolatok széleskörűbbé tétele és fenntartása, a határon túli együttműködésekhez kötődő feladatok csak egy-egy szelete a vármegyei önkormányzat széleskörű tevékenységének. Csaknem 250 eseményen, egyeztetésen, tárgyaláson, megbeszélésen, ünnepségen, megemlékezésen, konferencián, ülésen, találkozón, eredményhirdetésen, díjátadón, avatáson, átadáson vettek részt az önkormányzat vezetői. A közgyűlés elnökének 141 programja volt, az alelnökök pedig további 93 eseményen képviselték a vármegyei önkormányzatot. A Vármegyeháza többször adott otthont az önkormányzat hazai és külföldi pályázataihoz kapcsolódó konferenciáknak, workshopoknak.

A vármegyei értéktár bizottság 2019 és 2024 között végzett tevékenységéről szóló beszámolóban áll, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2013. május 3-án megtartott ülésén döntött, akkor választotta meg 11 fős tagságát.  A bizottság előbb a Vármegyeházán, majd Hajdú-Bihar sajátosságainak, értékeinek jobb megismerése miatt vidéken, így Kabán, Sárrétudvariban, Berettyóújfaluban, Hajdúszoboszlón és Hajdúnánáson ülésezett. Pályázatokon is részt vett, ezek célja az volt, hogy bővíthesse az értékek iránt érdeklődők, első sorban a vármegyében élő fiatalok tudását, széles körben megismertesse velük az őket a mindennapokban körülvevő csodákat. Közel hárommillió forintból a vármegyei értékeket népszerűsítő film készült, majd az újabb három és fél millióból további négy résszel egészült ki. További pályázatokból az általános- és középiskolásoknak vetélkedőket szerveztek, ezek célja az ismeretbővítés volt. Ugyancsak pályázati pénzből, kétmillióból, a hortobágyi kihajtási ünnepen a települések sajátos ételeinek bemutatására rendeztek eseményt.

Több ok miatt is módosítani kellett a vármegyei önkormányzat ez évi költségvetését, ezzel együtt – fűzte az előterjesztéshez Pajna Zoltán – az önkormányzat pénzügyi gazdálkodása kiegyensúlyozott. A módosítás egyik oka, hogy a költségvetés nem tartalmazza a Vármegye Napja eseményei kiadásait. Erre 7,78 millió forintot a kiadási oldal átcsoportosításával teremtette elő a közgyűlés. A 2021-2027 tervezési időszak egyik pályázatára a tervezettnél 18,9 millió forinttal több érkezett, az az általános tartalékalapba került. Az egyik pályázat záró elszámolásának elfogadását követően 1,9 millió forint támogatás futott még be az önkormányzat számlájára, ez is a tartalékalapot növeli. A 2024. évi önkormányzati választással összefüggésben keletkező kiadások költségvetési hatása nem szerepelt az önkormányzat 2024. évi büdzséjében. A szükséges fedezet biztosítására a kiadási oldalon 16,4 millió forintot csoportosítottak át.

A közgyűlés utolsó mapirendi pontjaként zárt ülésen tárgyalta, majd szavazott a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlése által alapított kitüntető díjak 2024. évi adományozásáról.