Döntetlen és indulatok a DVSC-MTK-n

29-29-re végzett egymással a DVSC Schaeffler és az MTK Budapest gárdája az elsőosztályú női kézilabda bajnokság február 14-i játéknapján a Hódosban.

A DVSC-nél Giegerich–Vantara-Kelemen, Hornyák, Vámos, Tóvizi, Kovács, Bánfai alkotta a kezdősort, míg a fővárosiak a Győri–Pelczéder, Szöllősi-Zácsik, Pál, Dakos, Szekerczés, Dávid-Azari hetessel vágtak neki a mérkőzésnek. Az első negyedóra kiegyenlített játékot hozott: a debreceniek védekezése árnyalatnyival jobban működött, több hibára késztették az MTK-t, de Szöllősi-Zácsik és Dakos összehangoltságának is köszönhetően szoros volt az első negyedóra (8-7). 

A Loki ekkor a kilencesig tolta a védekezését, a Hornyákkal és Tóvizivel megspékelt „Bordás-fal” lábon is bírta a tempót, így sikerült visszavetni Szöllősi-Zácsikékat. A budapestiek játéka döcögősre váltott, a labdavesztéseikből jól éltek Vámosék.

A debreceni támadójáték a Hornyák-Vámos-Kovács tengelyen pörgött, mellettük kiemelendő a sérülésből hosszabb idő után visszatérő jobbszélső, Arany Rebeka teljesítménye. Vámos Petrától több fej felett, de csuklóból elengedett ziccert láthattunk, ez újítás nála, a kapus nem igazán tudott mit kezdeni vele. Kovács az őszi formáját idézte, a jobbátlövő kényszerhelyzetekben is rendre kipókhálózta valamelyik sarkot.

A szünetre kiharcolt négygólos előnyhöz (17-13) az is kellett, hogy a fővárosiak ziccereket szórjanak el. A DVSC német kapusa, Ann-Cathrin Giegerich elfogadhatót nyújtott, nem is cserélték.

Engedtük visszajönni az MTK-t

A térfélcserét követő percekben hatgólos különbséget produkált a Loki (22-16, 36. perc). Labdavesztést, büntetőt és kimaradt helyzetet hozó két perc következett, amelyből 0-3-at profiált az MTK. Ők tűzbe hozták magukat, a mieinkben pedig mintha az Alba-meccs idéződött volna fel: a félelem, hogy újra megégethetik magukat (akkor is a 40. perc környékén jött egy összeomlás). 

Szöllősi-Zácsik újra éledezni kezdett, amelyhez jó zárások formájában kapott segítséget a társaktól, illetve a  középső kilépéseknél lassúnak bizonyultak a hazaiak (inkább fejben, mint lábon). A visszább vont, részben emiatt a lövőkről rendre lekéső debreceni védekezést használta ki Pál Tamara is, aki főleg talpról vette be a hazai kaput. 

A 49. percre ledolgozta a hátrányát az MTK (24-24), miközben Kovácsék rettenetesen eltanácstalanodtak támadásban: az MTK az első félidőből tanulva „lefedte” a Loki legveszélyesebb belső embereit és a beállók sem igazán tudták helyzetbe hozni magukat. A szélsőket alig „használták” a piros-fehérek: az embernek az volt az érzése, hogy talán a kellő bizalom sincs meg, pedig lett volna lehetőség a dologban.

Az igazságosság és a tényszerűség kedvvért megjegyzendő: a nagy reményekkel érkezett Alexandra Vukajlovic, illetve Elke Karsten sérülése rendkívül leszűkíti a pályán lévők frissítését; nem kizárt, hogy a két átlövővel ezek a meccs közbeni hullámvölgyek sem volnának ennyire mélyek.   

Három másodperccel a vége előtt, 29-29-nél a balszélen betörő Vantara-Kelemen elé elkésve, rossz ütemben lépett be az MTK-játékos, amikor a DVSC szélsője már a levegőben volt. Minimum hetesnek és kétperces kiállításnak kellett volna következnie. Ám a bíró csak szabaddobást ítélt. A zártkapu ellenére elszabadultak az indulatok; a lelátón a debreceni klub ügyvezetőstül, főszponzorostul tiltakozott, míg odalenn a magából kikelt Köstner Vilmost visszafogni sem lehetett, az ősz mester felháborítónak nevezte az ítéletet: igaza volt.

Köstnernek ekkor már volt egy sárgája reklamálásért, akkor a pályaedzője, Kudor Kitti még vissza tudta ültetni a padra. A történteknek vélhetően lesznek még utórezgései (Golovin Vlagyimir a végén öleléssel fejezte ki együttérzését Kösnernek, értékelendő gesztus volt). Azért nem vennénk biztosra, hogy teli csarnoknál hasonló bírói döntés születik.

Ettől persze még jó lett volna nem eltékozolni a második félidei jelentős előnyt. Hiszen így maradt a DVSC a hetedik helyen, igaz, egy mérkőzéssel kevesebbet játszott, mint a megelőzni vágyott MTK, vagy a Vác. 

K&H női kézilabda liga
DVSC Schaeffler – MTK Budapest 29-29 (17-13)
Debrecen, játékvezetők: Medve, Südi.
DVSC: Csapó, Giegerich, Torda (kapusok), Arany 4, Bánfai, Bordás 1, Csernyánszki, Despotovic 1, Hornyák 5, Kovács 9 (2), Petrus, Sápi, Tóvizi 1, Vámos 5, Vámosi, Vantara-Kelemen 3. Edző: Köstner Vilmos.
MTK: Győri, Suba (kapusok), Bujdosó-Gerháth, Dakos 4, Dávid-Azari 3, Juhász, Marincsák 2 (1), Pál 8 (3), Pelczéder 2, Sallai, Sári, Szabados, Szekerczés, Szöllősi-Zácsik 10. Edző: Golovin Vlagyimir.
Kiállítások: 6, ill. 4.
Hétméteresek: 2/2, ill. 4/4.

MESTERMÉRLEG
Köstner Vilmos: – Ezen a szinten jó mérkőzést játszottunk, amelyen az MTK megérdemelten szerzett pontot. Nem védekeztünk rosszul, de passzív játéknál az utolsó passzoknál nem voltunk elég határozottak és ez ilyen lövőerejű játékosok ellen nem fér bele. Támadásban is akadtak hibáink, sokszor nem vettük észre a beállót. Van mit tanulni…
Golovin Vlagyimir: – Sokszor előfordult, hogy amikor hátrányba kerültünk nem volt hite a csapatnak, szerencsére most nem ez történt. Jól kezdtük a meccset, aztán védekezést váltott a Debrecen, ebből kovácsolt négygólos előnyt a szünetre. A folytatásban stabilabb lett a védekezésünk, Győri Barbara jól védett, így ledolgoztuk a hátrányunkat, és egy kiélezett végjátékban végül értékes pontot szereztünk.

RaL

TABELLA

1. Mosonmagyaróvár	13	12	–	1	393–343	+50	24
2. Győr	11	11	–	–	390–222	+168	22
3. Siófok	15	11	–	4	482–382	+100	22
4. FTC	11	10	–	1	376–244	+132	20
5. Vác	14	9	–	5	407–397	+10	18
6. MTK	13	8	1	4	404–401	+3	17
7. Debrecen	12	7	1	4	358–321	+37	15
8. Kisvárda	14	5	–	9	342–373	–31	10
9. Fehérvár	14	5	–	9	370–434	–64	10
10. Érd	12	4	–	8	302–365	–63	8
11. Dunaújváros	13	3	–	10	339–393	–54	6
12. Boglári Akadémia-SZISE	14	2	–	12	379–463	–84	4
13. Szombathely	13	2	–	11	331–429	–98	4
14. Békéscsaba	11	–	–	11	238–344	–106	0