Debreceni 21-es: Varsányi Nóra
Debreceniek, akik nagy utat jártak be, mire ide- és odaértek, ahol most vannak. Sorozatunkban a helyi közélet megkerülhetetlen alakjait mutatjuk be olyan címszavakban, amit maguk választanak. Mi csak kérdezünk. Huszonegyet.
Mit tudnak a nádudvariak, hogy rengeteg jó kézilabdázót adtak Debrecennek?
Elsősorban a jó szakemberek érdeme, de biztosan jó az „alapanyag” is. Nádudvaron vagy kéziznek a gyerekek, vagy pedig aerobikoznak. Nekem utóbbi nem jött be, ezért választottam a kézilabdát.
Ha az NB I-es profivá vált Varsányi Nóra végig sétál a nádudvari főutcán, akkor a nép kalapot emel?
Nádudvaron mindenki ismer mindenkit, tehát mindenki mindenkinek kalapot emel.
Elevenítsd fel az első kézilabdás győzelmet! Azt nem moshatta el az emlékezet!
Egyet nem tudok kiválasztani, mert nagyon jó csapatunk volt Nádudvaron, rengeteg győzelmet arattunk. Mindent megnyertünk az országban, amit csak lehetett. Ráadásul én egy korosztállyal fentebb is játszottam, és ott is minden babért learattunk. Tizenöt évesen kerültem Derecskére, addig Nádudvaron szinte nem is ismertük a vereség fogalmát.
A kézilabda egy meglehetősen kemény sport. Egy magadfajta törékeny lány mivel tud érvényesülni benne?
Az igaz, hogy én nagy sem vagyok, erős sem vagyok, de van más képességem, amit kamatoztatni tudok. Gyorsasággal, ügyességgel, huncutsággal ki lehet váltani a fizikai erőt.
Kik is neveltek a huncutságra?
Kezdetben kizárólag Győrvári Viktor határozta meg a fejlődésemet, nagyon sokat köszönhetek neki. Utána Köstner Vilmos irányítása alatt váltam felnőtté, hiszen 15 és 21 éves korom között mindegyik csapatban ő volt a mesterem. Tőle is rengeteget tanultam, örök hálával tartozom. Minden edzőmtől igyekeztem tanulni, most is ezt teszem. Tone Tiselj egy teljesen új színt hozott az mi kézilabdás világunkba. Ízig-vérig profi, a kisujjában van az egész szakma, rendkívül precíz. Gondolkodásban, mentalitásban is újat hozott, fő a pozitív szemlélet! Engem lenyűgöz.
Nemzetközi csapattá érett a Loki, milyen az élet a sok légiós között?
Eleinte furcsa volt az, amikor szétnéztem a pályán, és a legközelebbi magyart a túloldalon, a balszélen láttam. Most már megszoktuk egymást, mindenki beszél angolul, abszolút zökkenőmentes a kommunikáció. Azt hiszem, jó csapat vagyunk, nem csak a teljesítményt, hanem a közösséget tekintve is.
Van az a pénz, amiért elhagynád Debrecent?
Nekem az az álmom, hogy Debrecenben dobbantsunk egy nagyon nagyot. Én nagyok szeretek Debrecenben élni, játszani, tehát egyáltalán nem foglalkozom a távozás gondolatával. Remélem, sokáig igényt tartanak a szolgálataimra, és nem kell új csapat után néznem!
Egy biztos: jobb szurkolósereged sehol nem lenne! Ugyanakkor ebben a miliőben nem lehet egyszerű megfelelni az elvárásoknak.
Fergeteges érzés ilyen tábor előtt játszani. A külföldi csapattársak is csak ámultak-bámultak, amikor először hallották a fiúkat. Rám nem hat bénítóan a Hódos pokla, sokkal inkább feldob.
Azért a Főnix közel hatezres közönsége is lenyűgöző volt…
Ennyi néző előtt sosem léptem pályára korábban. Amikor a csapat legutóbb a Főnixben játszott, a Bajnokok Ligájában, akkor zöldfülűként csak a kispadon ültem, de nem voltak annyian, mint a Győr elleni bajnokin. Ennek ellenére nekem a Hódos a szívem csücske. Bárcsak egy kicsit nagyobb lenne!
Hova várjuk ebben a szezonban a Lokit? Mondj egy számot!
Legyen a 4-5. hely. Sok jó csapat van, sűrű a mezőny.
Vedd bóknak: szépek vagytok a pályán! A gyönyörű fonott hajak különleges, egyedi bájt adnak nektek, azaz tudjátok ti, mivel kell megfogni a közönséget!
A közönséget elsősorban a gólokkal, a küzdeni akarással, a győzelmekkel kell megfogni, de igen, nem mindegy, hogy megyünk ki a pályára, ha már nők vagyunk. Kelemen Évi a fonás felelősünk, csodálatos hajkoronákat készít. Az ő érdeme minden.
Egy profinak a stresszből is kijut rendesen. Hol és mivel ereszted ki a gőzt?
A szabadidőmet a szüleimnél töltöm Nádudvaron. Én ott tudok igazán lazítani, kikapcsolódni.
Ha csapatbulira adja a fejét a társaság, akkor mi csúszik: sör, bor, vagy pálinka?
Nagyon ritkán van időnk csapatbulikra, nem jellemző ránk, de nem kerülöm meg a kérdést: pálinka! A bort és a sört nem szeretem.
Marhalábszár-pörkölt vagy brokkolisaláta?
Egyik sem. Inkább legyen palacsinta! Édesszájú vagyok.
Lady Gaga vagy Marilyn Manson?
A kemény rock és a kemény techno nem az ízlésemnek megfelelő, ez a két véglet, de közte bármi szólhat. Máté Pétertől napjaink slágerzenéjéig mindent meghallgatok, még mulatós is jöhet!
Thriller vagy romantikus vígjáték?
A romantikus vígjátékok untatnak. Azokat a filmeket szeretem, amelyek gondolkodásra késztetnek, és esetleg többször kell megnéznem, hogy megértsem.
Muszáj megkérdezni, ha már szóba jött: a romantikával az életben hogy boldogulsz?
Mint minden nőnek, nekem is fontos. Távkapcsolatban élek a párommal, elég sűrű mindkettőnknek a programja, de próbálunk a lehetőségekhez képest minél több időt együtt tölteni.
Neked mi a legjobb Debrecenben?
Itt sportolok, ide jártam egyetemre, itt lakik a testvérem, az unokatestvéreim, közel vannak a szüleim. Minden megvan a városban, ami az embernek kell. A sport és a kultúra városa. Nagyon jó hely.
No de mi a legrosszabb benne?
Tömegközlekedési eszközzel nem tudok edzésre járni, mert háromszor kéne átszállnom. Vagy én lakom rossz helyen?
Ki a legjobb fej Debrecenben?
Velem most mindenki jó fej.
Mint leendő sportközgazdász, érvelj a budapesti olimpia mellett, vagy ellene!
Csak mellette tudok szólni. Hatalmas lehetőséget látok benne, mert nem csak a magyar sport, hanem az egész magyar társadalom rengeteget profitálhat belőle. Egy soha vissza nem térő alkalom, másrészt egy olimpiát házigazdaként megélni elképesztő lehet. Bízom a budapesti pályázat sikerében. Hajrá, magyarok!
Cs. Bereczki Attila