Vasúton Debrecenbe – kell-e egyáltalán a menetrend?
Kánikula – lényegében egy szóval összefoglalható a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának válasza a Cívishír kérdéssorára, amelyet a július elején gyakorlatilag összeomlott menetrend szerinti vonatközlekedés, valamint a szerelvényeket alkotó személyszállító vagonok kritikán aluli minősége miatt augusztus 1-jén küldtünk el.
És itt a teljes válasz, amelyet augusztus 8-án kapott a szerkesztőség: „Az elmúlt hetekben a rendkívüli hőség miatt a műszaki meghibásodások száma sajnos megnőtt, amely természetesen kedvezőtlen hatással volt a vonal menetrendszerűségére is. Jelenleg, augusztus 18-ig egyébként módosított menetrend van érvényben pályakarbantartás miatt.„
Olvasóink jelzései, valamint saját utazási tapasztalataink alapján több irányból közelítettük a vasúti közlekedés jelenlegi, kaotikus állapotát azért, hogy ha valami nem úgy működik, ahogyan az minimálisan elvárható, akkor legalább tudjuk annak okát, illetve lássuk a kiutat. Egyik olvasónk a jelenlegi helyzetet a régi idők hókáoszához hasonlította, amikor esetlegesen jártak a vonatok, és helyjeggyel, helyjegy nélkül felszállhatott az éppen az adott irányba közlekedő személyszállító szerelvényre. A kalauz akkor sem, és most sem ragaszkodik a helyjegy meglétéhez, ami pozitívum, viszont olyat is tapasztaltunk (igaz, ezt a válasz megérkezése után), hogy egy InterCity-helyre három különböző állomáson is kiadták a helyjegyet. Persze a legtöbb probléma a kelet-magyarországi vasúti közlekedés csúcsát jelentő InterCity közlekedésben van, mivel itt sok mindennek klappolni kell ahhoz, hogy az IC-re meghirdetett kényelmet (foglalható hely, internetkapcsolat, légkondicionált utastér, gyors és pontos haladás, kulturált utazási körülmények – hogy csak a legfontosabbakat említsük... – a szerk.) tudja adni a MÁV. Az, hogy az IC-k Debrecen és Budapest közötti – és persze ez a visszaútra is igaz – bő két és félórás utat minimum fél, de inkább egy órát közelítő késéssel teszik, az csak egy kisebb probléma, ha hűvösben, kényelmesen üldögélhet az ember. Viszont maga az IC-szerelvény sem az, amit várni lehet, mondhatni azok összeállításában totális felfordulást lehet tapasztalni.
IC-helyjeggyel olykor FLIRT szerelvényben utaztat bennünket a MÁV. Sőt, ennél durvább, hogy „Fecske” vonatok közlekednek IC-ként. Ezekben a plusz díjért elvárható kényelemnek nyoma sincs.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen utazási feltételek mellett egyáltalán van-e értelme IC-ket közlekedtetni? Ha a kiszámíthatatlan idejű késéseket, amelyek lényegében a Budapest-Debrecen vasútvonalon közlekedő összes vonatra igazak, figyelembe vesszük, önkéntelenül is adódik a kérdés, hogy ezen a nyáron egyáltalán van-e létjogosultsága a vasúti menetrendnek. Nem egy püspökladányi és hajdúszoboszlói olvasónk jegyezte meg, hogy – mivel városa és Debrecen között félóránként jár a vonat – ő csak kimegy az állomásra, és felszáll a legközelebb érkező, egyébként a menetrendjéhez képest negyedórától egyórás időtartamig késő vonatok egyikére. Az pedig csak igen nehezen értelmezhető, hogy a Debrecen és Törökszentmiklós közötti vonalszakaszon is miért szednek össze tetemes késéseket a vonatok, amikor azt a szakaszt százmilliárd forintot bőven meghaladó uniós támogatásból az elmúlt egy-másfél évtizedben teljesen átépítették, és – az akkori ígéret szerint – egyes vonatoknak ott már 160-nal kellene száguldozniuk. Mindezek után olyan egyszerű kérdésekkel kerestük a MÁV-ot, hogy mi okozza a késéseket, mikor állhat helyre a menetrend szerinti közlekedés, van-e az egyes személyszállítóvonat-típusokra elegendő és minőségű vagonja, és ha nincs, akkor miért nincs, és mikor lesz.
MÁV és Volán együtt
És ha MÁV, akkor megkerülhetetlen az újabb téma: a MÁV és a Volán összevonása. Kérdéseink fókuszában az állt, hogy a két közlekedési cég integrációja után milyen, feltehetően pozitív változást észlelhetnek utazásaik során a szolgáltatást igénybe vevők, valamint mi indokolta az összevonást, és ennek konkrétan milyen gazdasági előnye lesz, azaz miért lesz jó az integráció az államnak?
Válaszában a MÁV a már sokat hallott közhelyes paneleken túl nem mondott újat, sőt semmi konkrétumot. Íme a válasza: „A vállalatcsoport régóta zajló integrációjának célja a nemzeti tarifaközösséget hatékonyan kiszolgálni és működtetni tudó közlekedési vállalat létrehozása, ennek egyik eszköze pedig az, hogy a személyszállító cégeknek – a megyei Volán-társaságok egyesítésével már évek óta zajló – integrációját kiteljesítse. A MÁV-START és a Volánbusz egy vállalatba való szervezése révén még hatékonyabban hangolhatók össze a közlekedési szolgáltatások és fenntarthatóbbá tehető a műszaki és a háttérterületek, végsősoron az egész vállalatcsoport működése. Egységes tarifarendszer és menetrend, kisebb, a felesleges párhuzamosságok fenntartása helyett összehangolt közlekedési szolgáltatások – az integráció ezt teszi lehetővé.”
A témával kapcsolatban olvasóinkra tartozik az is, hogy a Cívishír, miután megkapta a két témakörben elküldött kérdésekre a két választ, ismételten a MÁV kommunikációs igazgatóságához fordult. Feltételeztük, elkerülte a figyelmüket a konkrét példákkal szemléltetett kérdéssor. Választ napokig nem kaptunk, majd a telefonos érdeklődésünkre a kommunikációs igazgatóság egyik munkatársa közölte: az a MÁV válasza, amit először elküldött, ennél többet nem mond, és – felvetésünkre – nyugodtan írjuk le, hogy a MÁV nem válaszolt a kérdéseinkre.
CH
