Hajdúsámson fejlődik, emlékezik, ünnepel

Ünnepségre és megemlékezésre gyűltek össze a hajdúsámsoniak június 4-én délután. Az ünnepi alkalom az önkormányzati épületek 153,9 millió forintból megvalósult energetikai korszerűsítésének átadása volt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház ás Kiállítóhely Szabadság téri épületében. 

Hét épület – hét lépés a jövőbe

A beruházás három fő részből állt. Az első körben napelemes rendszerek kerültek a sámsonkerti orvosi rendelő, a családsegítő szolgálat és a bölcsőde épületeire. A második szakaszban két épület – a Kiss utcai iroda és a könyvtár-múzeum – teljes energetikai felújításon esett át: új nyílászárók, hőszigetelés, fűtésmodernizálás és napelemes rendszerek. A harmadik körben az önkormányzati óvoda irodaháza és az Árpád utcai irodaépület is korszerűsödött – utóbbinál gázkazáncsere történt.

Az energetikai fejlesztések nemcsak megtakarítást, hanem biztonságot is jelentenek az intézmények működtetésében – utalt arra Antal Szabolcs polgármester, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is történtek ilyen irányú fejlesztések. A korszerűsítésre olyan épületeket választottak ki, amelyek szerkezetileg jó állapotban voltak, de energetikailag volt mit javítani rajtuk. 

Az ünnepi alkalmat a nemzeti összetartozás napjának is szentelték.

– Ez a nap ma már nem a gyászé, hanem a reménységé – fogalmazott a polgármester. – Június 4-e ma már a hit, az összetartozás, az összefogás és a jövő ünnepe. A legfontosabb, hogy a közösség bizakodva tekintsen a jövőbe – határon innen és túl.

Pajna Zoltán kiemelte:

a 154 millió forintos fejlesztés jól példázza, hogyan lehet értelmes célokra felhasználni a forrásokat. Úgy látja, a technológia fejlődése túlhaladta a gázt, utalva arra, hogy már az Európai Unió sem támogatja a gázkazáncserét, és 2040-től a háztartásokból is kivezetik azokat. Szerinte ez nem csupán energetikai, hanem szemléletbeli változást is jelent. 

– A nap legfontosabb üzenete, hogy legyen hol nevelni a fiatalokat, legyen hol kulturálódni, és legyen jövőnk - mondta. Véleménye szerint Hajdúsámson jól gazdálkodott a rendelkezésre álló forrásokkal, még akkor is, ha Magyarország a jelenlegi uniós támogatási forrásból még egyetlen forintot sem kapott.

Tasó László szerint óriási eredményeket ért el a város, még ha a helyben élők ezt sokszor természetesnek is veszik. – Amikor nincs pénz, de mégis megvalósulnak a beruházások, az a valódi teljesítmény – utalt arra, hogy az uniós források visszatartása ellenére is sikerült előteremteni a szükséges összegeket. Kitért arra is, hogy ha lenne uniós forrás, már épülhetne a bölcsőde, és a Sámson–Hadház közötti út burkolatjavítása is kész lehetne. 

Közös értékek kellenek

Az ünnepség a Trianoni emlékmű előtt folytatódott, ahol Tasó László volt a megemlékezés szónoka. Arról beszélt, hogy az ünnepek akkor lehetnek igazak, ha a hétköznapok is azok. Az ember vegyes érzelemmel készül mindig egy ünnepre, mert nem tudja pontosan, hogy ki milyen szándékkal vesz részt rajta, és a kimondott mondatok mögött milyen gondolatok vannak. 

1920 tragédiája, traumája megmaradt, és a magyarokat is megosztotta. Ez a megosztottság megmaradt, hiszen 1920-ban nem mindenki gyászolt, és 1920 után szinte alig akart valaki elégtételt adni, visszajuttatni abból, amit jogtalanul elvettek. Most is megoszlik a vélemény, hiszen a jelenlegi helyzetet vannak, akik jónak tartják, míg mások soha nem tudják elfogadni. Amikor veszélyben vagyunk, mint például napjainkban is, jó lenne, ha volnának közös pontok, amelyek mellé mindenki felsorakozik

- fogalmazott. 

Az önkormányzat nevében Dandé Lászlóné alpolgármester verssel köszöntötte az emlékezőket, majd Szanyi György református lelkész kárpátaljai magyarként lélekhez szólóan, személyes tapasztalatokkal átszőtt beszéddel vallott magyarságáról, a nemzethez tartozásról.