Várólisták Debrecenben: két hónap vagy egy év?
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ három kórháza a keleti régió meghatározó egészségügyi intézménye. Évente több tízezer beavatkozást végeznek itt, köztük olyan műtéteket is, amelyeknél a jogszabály előírja a várólista vezetését. De mit jelent ez a mindennapokban? A Cívishír utánanézett, hogy miként változtak a várólisták az elmúlt egy-másfél évben, és azt találta, hogy a várakozási idők nem növekedtek, sőt, több területen csökkentek. Szerkesztőségünk írásban kereste meg a Debreceni Egyetem sajtóirodáját, hogy pontos választ kapjon három kérdésre:
– mi áll a kedvezőnek látszó tendencia mögött?
– a különböző műtétekre hány napot kell várni a három klinikai campuson?
– mit tesz a központ a listák rövidítéséért?
Hogyan működik a várólista?
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának részletes válaszából kiderül: a várólista nem más, mint a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék. A páciens arra jogosult, hogy a listára kerülés időpontja szerint vegyék sorra. Ettől csak törvényben meghatározott esetekben lehet eltérni: ha a beteg maga kéri a műtét halasztását, vagy ha egészségi állapota nem teszi lehetővé a beavatkozást.
A jogszabály pontosan előírja, mely műtéteknél kötelező várólistát vezetni. Ilyenek például a szürkehályog-műtétek, a csípő- és térdprotézis-beültetések, a gerincsérvműtétek vagy a nem onkológiai jellegű nőgyógyászati beavatkozások. Ezek mind elérhetők a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. A vezetés azonban hangsúlyozta: tényleges várólistáról valójában csak két műtétnél beszélhetünk. Ez a térd- és a csípőprotézis-beültetés. A többi beavatkozásnál az átlagos várakozási idő – az egyetem szerint – nem haladja meg a 60 napot.
Az intézményi adatok alapján jelenleg 668 beteg vár térdprotézisre és 400 csípőprotézisre a Debreceni Egyetem kórházaiban. A Klinikai Központ vezetése szerint alapvető cél a listák rövidítése. Ehhez folyamatosan monitorozzák a szakrendelők és a fekvőbeteg-ellátó helyek betegfogadási adatait, és ahol szükséges, változtatásokat vezetnek be, hogy a betegellátás gyorsabb és hatékonyabb legyen. Hogy milyen konkrét változtatásokat, arra nem tértek ki.
A központ válasza kiemelte azt is: a betegellátás során nemcsak a listák vezetése, hanem a napi működés finomhangolása is kulcsfontosságú. Ezért a Klinikai Központ minden olyan esetben, amikor a kapacitások vagy a szakmai feltételek lehetővé teszik, arra törekszik, hogy a betegek minél hamarabb műtéthez jussanak.
És mit mutat a NEAK?
A Cívishír utánanézett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos várólistáinak, amelyek kifejezetten a Debreceni Egyetem Klinikai Központjára vonatkoznak. A számok több esetben eltérnek az intézményi optimizmustól.
Térdprotézis-műtétnél a megelőző fél évben a medián tényleges várakozási idő 256 nap volt – az átlag 250 nap. Csípőprotézisnél a medián 81, az átlag 145 nap. A gerincstabilizáló műtétek esetében a medián 0, az átlag 31 nap. Mandula- és orrmandulaműtéteknél a medián 302, az átlag 326 nap.
A szemészeti ellátás különösen érzékeny terület: szürkehályog-műtétnél a medián 307 nap, az átlag 246 nap, szaruhártyaműtétnél pedig a medián 376, az átlag 326 nap. A szívbillentyű-beültetésnél (TAVI) a medián 107, az átlag 125 nap. Epekövesség miatti laparoszkópos műtétnél a medián 95, az átlag 172 nap, hasfali és lágyéksérv implantátumos műtétnél pedig a medián 123, az átlag 212 nap.
Kétféle kép
A Debreceni Egyetem szerint a legtöbb műtétre két hónapon belül sor kerül. A NEAK számadatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a betegek jelentős része ettől sokkal többet, akár egy évet is vár. Ez az ellentmondás nem feltétlenül szándékos: a Klinikai Központ a saját nyilvántartásait látja, a NEAK viszont a ténylegesen elvégzett műtétek adatait teszi közzé. A különbség azonban a betegek szemszögéből nem statisztika, hanem a mindennapi valóság.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központja hangsúlyozza: cél a várólisták rövidítése, és ennek érdekében tettek lépéseket. Hogy konkrétan mit, arra nem kaptunk választ. A NEAK számai viszont világosan jelzik, hogy a műtétre várakozó betegeknek sok esetben ennél sokkal többet kell várnia a beavatkozásra, esetenként akár egy évet is.
A beteg érdeke azt kívánja, hogy minden műtét mihamarabb megtörténhessen. Ezért azonban még tenni kell. De hogy mit, azt az egyetem válaszából nem tudhattuk meg.
