Debrecenieket díjazott a Magyar Művészeti Akadémia
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Az MMA kilenc tagozatának tagjai minden évben két-két személynek ítélik díjaikat, melyek egyike lehetőség szerint külhoni művészek és szakemberek pályáját és alkotásait ismeri el.
Szeptember 23-án az MMA székházában, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen Turi Attila, az MMA elnöke elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia törekvése, hogy a magyar szellemi élet minél több jeles művészét támogassa. Turi Attila kifejezte meggyőződését, hogy művészekre, a művészetet befogadó nézőkre, olvasókra és hallgatókra minden időben egyformán szükség van. Makovecz Imrét, az akadémia alapító örökös tiszteleti elnökét idézte, aki szerint „egy műalkotás valódi értékét nem az önkifejezés, hanem egy kultúra pontos közvetítése adja” – tudatta az MMA debreceni munkacsoportja.
A Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díját Kulcsár Attila és Esztány Győző építészek kapták
Kulcsár Attila Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik legnagyobb hatású építésze, számos nívós középület tervezője, aki szakíróként is ismert. Településterveket készít, a műemléki feladatokban is jártas, s a házak belsőépítészetét is maga tervezi. Szerkesztette a Bercsényi 28-30 és a Megfagyott muzsikus periodikát, könyvet írt Nyíregyháza építészetéről. Rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban, több verseskötete is megjelent. Sokat tesz Nyíregyháza és Debrecen fiatal építészei szakmai pályájának elindításáért, több éven keresztül oktatott építészeket a Debreceni Egyetemen.
Esztány Győző Csíkszeredai építészként közösségi épületek és lakóházak terveit készíti el és részt vesz tájépítészeti feladatokban is. Közreműködik számos építészeti magán- és társadalmi szervezet munkájában, sokat tesz az épített örökség megmentéséért és bemutatásáért. Jelentősek a hagyományos székely építészet, a közösségi épületek, lakóházak, csűrök tervezése és vizsgálata, továbbá a falukép fejlesztése terén végzett tevékenysége. A csíkmindszenti Faluház, a marosvásárhelyi Szent Család templom és az andrássytelepi római katolikus templom megalkotója. Az Országépítő Kós Károly Egyesülés tagjaként fiatal székely és magyar építészek gyakorlatvezetője.
A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti díjában, Szőts István-díjban részesült Szirányi István fotográfus és Pintér Judit filmtörténész, kritikus, szerkesztő
Szirányi István első fotókiállítását 1974-ben rendezte, és azóta több mint harminc egyéni tárlata volt Budapesten, Amszterdamban, Párizsban és Lille-ben. Művei megtalálhatók magán- és állami gyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Bibliotheque National de Paris-ban. 1986 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Szirányi István művésztanári és fotóoktatói tevékenysége is jelentős, tanított az Iparművészeti Egyetem Előkészítő Fotó szakán, a Szellemkép Szabadiskolában és a Théba Akadémián.
Pintér Judit filmtörténész, kritikus, szerkesztő, az ELTE olasz–magyar szakán végzett. A Magyar Filmintézetben a magyar és az olasz film történetét tanulmányozta. Dolgozott a Filmkultúra folyóiratnál, a Duna Televízióban és az MMA Kiadónál is, ahol 250 portréfilm gyártása és 30 kötet szerkesztése fűződik a nevéhez. Szőts István életművének gondozója, a Megalkuvás nélkül című emlékfilm szerkesztője. Bereményi Géza, Gaál István, Sára Sándor és Máthé Tibor munkásságának elhivatott közvetítője, értékmentő munkája pótolhatatlan.
A Magyar Művészeti Akadémia iparművészeti- és tervezőművészeti díját Horváth Hilda művészettörténész és Fusz György keramikus művész kapták
Horváth Hilda a hazai iparművészet művészettörténeti igényű feldolgozója. 40 évtized munkásság köti az Iparművészeti Múzeumhoz, többek közt az intézmény tudományos főigazgatóhelyettese és Adattárának vezetője volt. Elsősorban a 20. század eleji magyar művészettel, grafikával, könyvművészettel foglalkozik, valamint a múzeum és a gyűjteményeinek történetével, a műgyűjtéstörténettel és a proveniencia-kutatással. Számos kiállítás rendezője, publikációi száma meghaladja a 200-at. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Fusz György Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, akinek több évtizedes magas színvonalú művészi munkája meghatározó a hazai iparművészetben. Műveit számos magyar és külföldi közgyűjteményben őrzik, köztéri munkái az ország több pontján megtalálhatók. Fusz György habilitált egyetemi tanár, a Pécsi Egyetem Design és Médiaművészeti Intézet Formatervezés Tanszék oktatója. Több alkalommal díjazták a pécsi Országos Kerámia Biennálén, munkásságát Babits Mihály-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.
Illyés Gyula-díj – a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi díjában részesült Agócs Sándor költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus és Bakonyi István irodalomtörténész
Agócs Sándor József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. 1980-tól publikál irodalmi és művelődéstörténeti folyóiratokban, szerepel antológiákban. Korábban három önálló verseskötete jelent meg. Még annak számára is, aki tudja, hogy a kevésszavú, szemérmesen háttérbe, vidéki csendbe húzódó íróember a költészet hivatott művelője, reveláció lehet válogatott és új verseinek Szőrén az időt című, 2022-ben megjelent gyűjteménye. A lakitelki Antológia Kiadó vezetőjeként és szerkesztőjeként száznál több művet segített az olvasók elé tárni, alárendelve e hivatásnak a saját munkásságát is.
Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA köztestületi tagja. Tanári diplomáját Pécsett, magyar–angol szakon szerezte, majd tanárként dolgozott. A PhD fokozatot a Miskolci Egyetemen kapta Bella István életművéről írt munkájáért, a bölcsészdoktori fokozatot pedig Németh László regényeiről szóló disszertációjával érdemelte ki. Irodalomszervezői tevékenysége kimagasló, a Csoóri Sándor Társaság elnöke, a Vörösmarty Tárasaság tagja. Eddig harmincöt kötete jelent meg, többek között Tamás Menyhért, Pék Pál, Serfőző Simon, Petőcz András, Petrőczi Éva és Bence Lajos munkásságáról.
A Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti díját Léstyán Csaba grafikus és Szemethy Imre képzőművészeknek ítélték
Léstyán Csaba Kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett. Dolgozott tanárként, folyóiratnál grafikai szerkesztőként. Számos könyvborítót tervezett és illusztrált. Munkáira fotónaturalista látásmód és az illuzionisztikus megjelenítés bravúrja jellemző. Stílusvilága a szürreális látomásoktól a konceptuális fikciókon át az intellektuális gegekig sokszínű kortárs törekvéssel jellemezhető. Művészete filozofikus, ahol a szimbólumok, motívumok mély tartalmakat hordoznak. Számos szakmai szervezet tagja, biennálék, egyben alkotótáborok résztvevője, szakmai elismerések birtokosa.
Szemethy Imre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, kiváló és érdemes művész. A ’70-es években egyedi grafikai világ jelent meg a hazai képzőművészetben Szemethy Imrének köszönhetően. Művészetét abszurd, szürreális stílus jellemezte a képtérben sűrűn szétszórt tárgytöredékek által. Az utóbbi évtizedekben kompozícióinak stílusa megváltozott, kifejezésmódja egyre absztraktabbá vált. A sokszorosító grafika valamennyi technikájában alkot, emellett könyvillusztrációkat, animációs filmeket készít. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, pályája során számos szakmai, kiállítási díjat nyert el.
Cs. Szabó László-díj – a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti díjában Buji Ferenc irodalomtörténész és Magyar Zoltán néprajzkutató, kultúr- és művelődéstörténész, költő részesült
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Buji Ferenc a magyar tradicionalista filozófiai és esztétikai esszéirodalom Hamvas Béla-i ágának képviselője. Gazdag munkássága a filozófiai esszétől a műfordításig terjed, s jelentős szerkesztői tevékenységet is folytat. A hagyomány fő elemeként foglalkozik a modern kereszténység mai helyzetének kutatásával, az európai szellem értékeinek feltárásával és azon belül a keresztény tradíciónk értékeihez való visszatérés fontosságának kérdéseivel.
Magyar Zoltán néprajzkutatóként, kultúr- és művelődéstörténészként, költőként, irodalmárként, esszéíróként kivételes arányú és minőségű eddigi életművében páratlan gazdagsággal kutatja föl szellemi és tárgyi népművészetünk, néphagyományunk még fellelhető örökségét. Mérhetetlen elkötelezettséggel és munkabírással rója a Kárpát-hazát, hogy a magyar nép által évezredek alatt alkotott és felhalmozott értékekből és kultúrkincsből, minél többet megörökítsen könyveiben filmjeiben és egyéb alkotásaiban.
Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti díját Hintalan László pedagógus, néprajzkutató, valamint Deák Péter szövő, népi iparművész, mentálhigiénés szakember vehette át
Hintalan László értékmentő, értékőrző és értékteremtő közösségépítő. A magyar népi játékhagyományról mint mikrokozmoszról gondolkodik. Átfogó kutatási anyagát, Hévízgyörki játékkincsét az Aranyalma című könyve tartalmazza – a kiadványhoz kapcsolódó DVD-melléklet a Kárpát-medence egyik leggazdagabb, koreográfiamentes gyermekjáték-hangosfilmje. Legújabb, a Széki játékok, gyerekvilág című kötete szintén több évtizedes gyűjtőmunka gyümölcse. A szerves társadalom megteremtése felé mutatnak előadásai. Játékmesterként rendszeres vendége óvodás és iskolás csoportoknak, játszóházaknak, nyári táboroknak.
Deák Péter szövő, népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, a Magyar Kultúra Lovagja, fejlesztőtanár, mentálhigiénikus. Évtizedeken keresztül állami gondozott gyerekek segítője gondozója volt. A szolnoki kulturális élet meghatározó alakja, a Szolnoki Gyermekotthon Kézműves Körének alapítója, aki népművészeti tehetséggondozó és közösségépítő módszertanával fontos szerepet tölt be az intézményben felnőtt alkotók és családjaik életében. A rábízottak lelki mentora, a szabadidő hasznos eltöltésének fáradhatatlan szellemi irányítója, munkálója.
A Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti díját Lőte Attila színművész és Keresztes Attila rendező kapta
Lőte Attila Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. Karrierjét a debreceni Csokonai Színházban kezdte, majd több mint 60 évig játszott a Madách Színházban. Szerepmegformálásait mindig könnyed elegancia és finom humor jellemezte, az író alkotta figura lehető leghitelesebb kibontására törekedett, melyet kellő tisztelettel és szorgalommal valósított meg. Vallja, hogy játszani és élni is csak megfelelő alázattal, kitartással szabad és érdemes. Pályafutásával, emberi hitelességével és becsületességével példakép lehet sokak számára. Munkásságát a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.
Keresztes Attila erdélyi magyar rendező, színész. Tíz évig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. Színháza Harag György hagyományának folytatása. Rendezéseit több közép-európai országban is bemutatták. Alkotásai a szöveg mélyértelmezésére és a formai játékra építenek, valamint történelmi és társadalmi reflexióra. Munkássága jelentős hatást gyakorolt az erdélyi és a magyarországi színházi életre, világára jellemző a színházi nyelv állandó újragondolása, az esztétikai kockázatvállalás. Alkotásai a szöveg mélyértelmezésére és a formai játékra építenek, valamint történelmi és társadalmi reflexióra. Művészi érdeklődésének középpontjában mindig az ember áll – viszonyaival, öncsalásaival, válságaival és küzdelmeivel, és a jóra való vágyával.
A Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült Szűcs Máté hegedűművész és Tóth Ibolya zenei rendező
Szűcs Máté napjaink egyik legkeresettebb előadóművésze 16 éves korában megnyerte a Szegedi Konzervatórium hegedűversenyét. Mestere, Szecsődi Ferenc tanácsára kezdett brácsázni, diplomakoncertjére a brüsszeli Zeneakadémián Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző írt és ajánlott számára versenyművet. Hét éven át volt a világhírű Berlini Filharmonikusok szólóbrácsása. Pedagógiai munkáját megosztja a genfi Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem között. Nemzetközi versenyek zsűritagjaként is szívesen látott szakember, miközben a világ leghíresebb koncerttermeiben, a legnevesebb előadókkal is rendszeresen fellép.
Tóth Ibolya nemzetközileg elismert, Erkel-díjas zenei rendező, aki valamennyi zenei műfajban maradandót alkotott. Évtizedekig volt a Hungaroton, a Naxos és a Phoenix stúdió vezető zenei rendezője, számos nemzetközi elismerést elnyert produkció zenei vezetője, s alkotótársa világhírű muzsikusoknak. Jandó Jenő szinte valamennyi felvételét ő készítette, hozzá fűződik Kocsis Zoltán Bartók Új sorozata, a Kodály Quartett lemezciklusai, vagy az első digitális DVD a Keller Quartettel. Szakmai tudása és kifinomult zenei érzékenysége mellett pszichológiai érzéke, kedvessége és humora átsegíti a művészeket a felvételek nehéz pillanatain.
