Változóban a debreceni gyermeksürgősségi ellátás
Hatszázötven résztvevővel gyermekgyógyászati tudományos konferenciát rendeznek a debreceni Kölcsey Központban a Magyar Gyermekorvosok Társasága fennállásának századik évfordulója alkalmából; a helyi ellátásban újabb mérföldkő a gyermeksürgősségi központ elindulása; aggasztóan emelkedik a gyerekeknél a gyulladásos bélbetegségekkel, az elhízásból eredő magas vérnyomással küszködők aránya.
A november 14-én kezdődő konferencia előtt Nagy Anikó, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke – egyben a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa – arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben összességében 15 millió gyermek egészségét védték a legváltozatosabb módon, a csecsemőhalálozás csökkentésétől a járványok megelőzésén át a védőoltásokig. Társaságuk – mondta – a magyar gyermekorvosok tudását gyarapítja, tagjaik a legújabb innovációk, ismeretek haza hozásával segítik a honi szakembereket. Debrecenben most a helyi gyermekklinika és a pécsi gyermekgyógyászat szintén százéves évfordulóját is ünneplik; a következő napok során közel 300 előadás hangzik el, a jubileum alkalmából az MNB emlékérmet, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki.
A sajtótájékoztatón Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke fontosnak nevezte a tudós társaság támogatását, amelyik szövetséget hoz létre a gyermekgyógyász társadalomban, a nagy múltú egyetemek között. Együtt gondolkodva kell előre lépésre sarkallni mindenkit azért, hogy a jövő generációja egészséges életet élhessen – tette hozzá.
A jelenleg országosan második, harmadik legnagyobb ellátóegységnek számító debreceni intézmény fennállásának százéves évfordulója november 6-án volt. Szabó Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója grandiózus tervként említette a konferenciát, amely során a gyermekgyógyászat minden területéről lesznek előadások. Bár a szakma a specialitások felé tolódott el, ennek ellenére megőriztük az egységünket, ezt is szimbolizálja a rendezvény – fűzte hozzá.
A sajtótájékoztatót követően a Cívishír kérdésére Szabó Tamás elmondta: az elmúlt évek legfontosabb fejlesztésének az idén átadott 33 betegágyas Gyermeksürgősségi Központot tartja. Ez abban hoz változást, hogy általa „egykapus” rendszerben láthatják el az egyszerűbb traumatológiai eseteket, miközben eddig minden ilyen jellegű problémával a Kenézy Gyula kórházba kellett menni.
– Kétpólusúvá válik a rendszer, a klinikai telephelyen adjuk az ellátás tömegbázisát 2-es progresszivitási szintig. Ez azt jelenti, hogy a kisebb, egyszerűbben kezelhető sérüléseket itt, a komolyabb, összetettebb problémákat életkortól függetlenül továbbra is a Kenézyben látják el elsődlegesen. A beruházás célja egy tényleges gyermekkórház kialakítása volt, ahol a 18 év alattiak bármilyen ellátást megkaphatnak. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekellátásra specializált nővérek, orvosok sokat nyújthatnak, különösen a fekvőbetegeknél, miként maga a közeg, az újonnan épült, 21. századi épület is ezt szolgálja– közölte. A 33 betegágyas központ 15 ágyas gyermeksebészettel, két műtőblokkal, sokktalanítóval, gipszelővel, képalkotó diagnosztikai részleggel jött létre. Később nemcsak ultrahang és digitális röntgen, hanem CT és MR is segíti majd a gyógyítást. Szabó Tamás óriási lehetőségnek nevezte, hogy az összes ellátást képesek lesznek a Gyermekgyógyászati Klinika közvetlen közelében elvégezni, a gyereket nem kell szállítani ide-oda.
A legsürgetőbb kihívásokat feszegető kérdésünkre úgy reagált, a fejlesztések nem állnak le, a következőkben a gyermekrehabilitáció terén lépnének előre. – A területen olyan innovációk, robotterápiák, mozgásfejlesztő készülékek váltak elérhetővé, hogy fontos célunk ezek meghonosítása, alkalmazása. Szeretnénk a gyermekhematológiai-onkológiai centrumot, az ország egyik legnagyobb ilyen központját alkalmassá tenni sejtterápiás, csontvelő-transzplantációs eljárásokra. Ennek érdekében pozitív nyomású szobát, úgynevezett tisztaszobát alakítottunk ki. Az ottani intenzív osztály fejlesztése, a szakemberek továbbképzése szintén rendkívül fontos, hiszen az infrastruktúra önmagában nem elég. Hozzáértő specialisták is kellenek a sikerhez – sorolta.
Bővítenék továbbá a neonatológiás intenzív centrumot, mert az egészségügyi ellátások központosításából adódóan emelkedik a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában ellátásra váró koraszülettek száma.
Vannak-e korábban nem jellemző, aggasztóan feljövő betegségtípusok a gyermekgyógyászatban, kérdeztük. – A civilizációs betegségek sajnos egyre több problémát okoznak. A diabéteszt 20-30 éve is ismertük, de egyre gyakoribb, s ezzel párhuzamosan elképesztő gond a gyermekkori elhízás. Minden negyedik, ötödik gyermek elhízott, közülük minden negyedik szenved magas vérnyomástól. Tehát olyan kardiovaszkuláris rizikóval nőnek fel, ami később nagyon súlyos problémákat vetíthet előre. De emelkedik a gyulladásos bélbetegségekkel és az asztmatikus eredetű problémákkal kezelt gyerekek aránya is – hallottuk a klinikaigazgatótól, aki szerint az okokban kiemelt szereppel bír a táplálkozási és életmódbeli szokások változása.
Ide kívánkozik az is, hogy a klímaváltozással olyan kórokozók megjelenhetnek Magyarországon – például a nyugat-nílusi vírusfertőzés –, amelyek diagnosztikája összetettebb (tavaly két ilyen esetük volt). De említeni kell azt is, hogy nyitottá vált a világ, az utazással, a bevándorlással olyan betegségek tűnnek fel Európában, amelyekre a magyar egészségügynek is készülni kell.
– Az ezredfordulót követően befejeződött az emberi genom feltérképezése, majd megismertük géneket és funkciójukat. Egyre több ritka betegségről derül ki, hogy milyen génhiba okozza, miközben új terápiás lehetőségek tárháza nyílik meg. A nanomolekulák, enzimszubsztitúciók, géntranszfer-terápiák korát fogjuk élni, ez óriási fejlődési lehetőség. Ebből mi is szeretnénk kivenni a részünket – tette hozzá Szabó Tamás.
Ratalics László
