Ukrajnával riogatott Gulyás Gergely Debrecenben
Nyolcmilliárd euróért még harcol, 13 milliárdot már lehívott a kormány a jelenleg futó európai uniós költségvetési ciklusban a Kohéziós Alapból, amely 2021 és 2027 között elvileg 21 milliárd euró elérését kínálja Magyarország számára – hangzott el Gulyás Gergely április 14-i debreceni sajtótájékoztatóján. Hétfőn és kedden a városban tartja közgyűlését a Megyei Jogú Városok Szövetsége, ennek apropóján járt Debrecenben a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kohéziós Alap – a pénzforrásokat tekintve – a települési fejlesztések motorjának számít.
A tárcavezető büszkeséggel tekint vissza az elmúlt tíz évre, mondván, az önkormányzatok olyan fejlesztéseket valósíthattak meg, amelyeket a rendszerváltozást követő egyetlen időszakban sem. A cél ezt folytatni, közölte, hozzátéve, az Európai Unióval folytatott politikai vitáikat magyarokkal is vívják (Kollár Kinga megszólalására utalt, a képviselőt és a TISZA-t nagy erővel támadja a Fidesz-KDNP a nyilvánosságban).
Annak a véleményének is hangot adott, amely szerint Ukrajna gyors EU-s csatlakozása esetén „nem lesznek kohéziós pénzek a közép-európai térségben”.
Gulyás Gergely elmondta: a közgyűlésen egyeztetést kezdeményeztek az önkormányzatoknak fizetendő állami normatívákról (a normatíva fedje a valós költségeket), és arról is, hogy „konstruktív párbeszéd” folyjon az önkormányzatok által fenntartott tömegközlekedés finanszírozási kérdéseiről. Nem lehetett kérdezni, így nem tudhattuk meg, miről van szó. De valószínűleg arról, hogy számos településnek okoz egyre jelentősebb terhet a közösségi közlekedés finanszírozása (Debrecen esetében is csak idén mintegy 10 milliárd forintról beszélünk).
A sajtótájékoztatón Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett, a Megyei Jogú Városok Szövetsége egyetértett azzal a kezdeményezésével, hogy vizsgálják felül a szolidaritási hozzájárulás mértékét, számítási metódusát és felhasználásának rendjét. Erről azóta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is tárgyaltak, most pedig Papp László az önkormányzatok erős szövetségeseként írta le Gulyás Gergelyt. Debrecen polgármesterének mondandójából arra lehetett következtetni, hogy mindennek a 2026-os központi költségvetés tervezésénél lehet jelentősége.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke úgy fogalmazott, Brüsszel nem ad oda a megyei jogú városoknak 413 milliárd forintnyi eurót, ami az előrébb jutást, a felzárkózást szolgálná. Szerinte „semmi ésszerű indokot nem hallanak” ennek az okáról. Kaposvár polgármestere azt hangoztatta, hogy mindez a genderpropaganda, a migráció magyar elutasítása miatt történik. Időpontot kértek az illetékes EU-s biztostól, akit a Megyei Jogú Városok Szövetsége „számon kérne”, nem csak fideszes polgármesterek jelenlétében.
RaL
