Már Debrecen polgármestere is megdöbbentőnek nevezte az elvonást
Tárgyalást kezdeményez Nagy Márton tárcájával Debrecen polgármestere a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás miatt, mert annak mértéke szerinte „nem egészséges”. Papp László a Cívishírnek úgy fogalmazott, az „általa régóta kifogásolt adónem annyira progresszív (előremutató), hogy nem motiválja az önkormányzatokat”.
A szolidaritási hozzájárulás mértéke – folytatta – nincs összhangban az adott városban zajló folyamatokkal és az adóerőképességgel, e kettő elvált egymástól néhány évvel ezelőtt. Ezért a Megyei Jogú Városok Országos Szövetsége tagjaként a szervezet legutóbbi ülésen – a polgármesterek közösségének egyhangú támogatása mellett – javasolta, hogy vessék fel a Nemzetgazdasági Minisztérium számára a szolidaritási hozzájárulás kiszámítási módjának megváltoztatását.
– Debrecen esetében drasztikus a tehernövekedés, ami nem feltétlen ösztönöz minél nagyobb bevételt termelő gazdaság kialakítására. Nem vitatom, hogy az adónemen keresztül a kiemelten támogatott városok felelősek a kevesebb lehetőséggel rendelkező önkormányzatok segítésében. Azonban ez a növekedési ütem megdöbbentő, a jövő évi tervezett helyi adóbevétel negyede elmegy a szolidaritási hozzájárulásra – jelentette ki Papp László, amikor azt kérdeztük, miért nagyobb sokkal az elvonás mértéke a 2025-ös iparűzésiadó-növekménynél.
Korábban megírtuk: idén 26 hajdú-bihari településnek 13,15 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie a központi költségvetésbe; Debrecen esetében a tavalyi 8 milliárdos hozzájárulás összege 2025-ben 10,37 milliárd forintra emelkedik. Ez mintegy 30 százalékos növekmény, miközben a bevételnövekedés szerényebb mértékű. Számokban: 2024-ben Debrecen helyi adókból származó bevétele mintegy 38 milliárd forint volt, az idei terv 45,1 milliárd forint, ezen belül az iparűzési adó múlt évi 35,2 milliárdos összege után most 39 milliárddal kalkulálnak.
A polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályát vezető Szűcs László azt mondta, a szolidaritási hozzájárulás számítási módja jogszabályilag eltér az iparűzési adóétól. Ezért alakulhat ki az, hogy Debrecen előrébb jár az adófizetéssel az állam felé, mint ahogy valójában beszedheti az adóerőképesség növekedéséből származó bevételeit. Azaz a törvényben meglévő ellentmondásosság okozza az „előreszaladást” az adófizetésben. Megjegyezte: az önkormányzatokra vonatkozó szolidaritási hozzájárulás számítási módszere a bevezetéskor még más volt, később azonban a jogalkotó „belenyúlt”. Az eredeti kalkuláció alapján Debrecennek jelenleg is „csak” 8 milliárd forintot kellene befizetnie.
Megtudtuk: a szolidaritási hozzájárulás nem tartalmazza azt a Debrecen esetében 1,5 milliárd forintra saccolt összeget, amelyet az önkormányzatnak a Versenyképes Járások Programba kell befizetnie. Ennek kapcsán az is tisztázásra vár, hogy a területfejlesztési alapba kerülő kerülő pénzből milyen arányban részesül a Debreceni járásba tartozó másik település, Hajdúsámson és milyen összeg kerül vissza a cívisvároshoz. A sarcot mindenesetre betervezték a 2025-ös költségvetésbe.
Ratalics László
