Történelmi lehetőség előtt Aba-Horváth István romavezető
– A roma társadalom soha nem látott felemelkedési esély előtt áll a június 9-i helyhatósági kisebbségi választások eredményeként. Ha ezt a lehetőséget nem ragadják meg, ismét következhet a vegetálás, a széthúzás, egymás fúrása – szögezte le a Cívishírnek adott interjújában Aba-Horváth István debreceni közösségszervező, az októberben hivatalába lépő Országos Roma Nemzetiségi Önkormányzat (ORÖ) jövendőbeli elnöke, mégpedig egy nemrégiben alakított szervezet egyik vezetőjeként. A cigányvezetőt a választás eredményéről, az országos szervezet munkájáról, céljaikról kérdeztük a Nagysándor-telepi közösségi házban.
Cívishír: Az elmúlt években, évtizedekben sorra alakultak az országos romaszervezetek, majd hosszabb-rövidebb idő után mentek a süllyesztőbe. Ebből okulva milyen szervezési feladatok előzték meg a június 9-i választáson való indulást?
Aba-Horváth István: Két évvel ezelőtt azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a cigány közösségek életében olyan szakmai érdekképviseleti rendszert építünk ki, amelyben felcserélődnek, megcserélődnek az erőviszonyok. Azt akartuk elérni, hogy a közösség kerüljön előtérbe, az egyének, a képviselők pedig két-három lépést vissza azért, hogy egy valódi szolgálat jöjjön létre a társadalom, a nemzet érdekében. A képviselők, akik a választópolgároktól hatalmat kapnak, végre azt a politikai alkut hajtsák végre, amelyért bizalmat kaptak.
Cívishír: Ezért hoztak létre egy országos szervezetet. Ez melyik, és hogyan szerepelt a választáson?
Aba-Horváth István: Ez a szervezet a Cigány Közösségek Szövetsége, a CIKÖSZ, amely két év alatt behálózta az országot. Kétszázat meghaladó számú koordinátorral végeztük a munkánkat, és több mint 800 településen állítottunk összesen 2 ezer 600 jelöltet. Az Országos Roma Nemzetiségi Önkormányzatban, az ORÖ-ben, háromnegyedes többséget szereztünk, a 47-ből 35 mandátumot, 75 ezer 600 szavazatot kaptunk, annak ellenére, hogy a leadott voksok közül több tízezer rontott, érvénytelen volt.
Cívishír: A helyhatósági választás előtt a Cívishírnek azt mondta, tart attól, hogy a cigányság hogyan fogja „megugrani” azt a kihívást, hogy öt-hat-hét szavazólapot kell kitölteni. Beigazolódott a kételye?
Aba-Horváth István: Nem ugrották meg. A 20 ezer rontott erről szól. Tehát egynegyede rontott, aztán a másik egynegyede – bármilyen oknál fogva – nem tudott realizálódni. Ez, akárhonnan nézzük, 40 ezer szavazatot jelent. A szavazatok száma egyébként nem fedi le pontosan az országos viszonyokat, hiszen nagyon sok szervezet elbukott a gőg, az arrogancia, a büszkeség, a nagyképűség miatt. Nem vették az idők szavát komolyan, amely szerint egy olyan korszakban élünk, ahol az elmúlt évtizedeknek a vetését most aratjuk. Látjuk, ahogyan a tegnap nagy emberei ma már kicsit megroskadva járnak, itt és ott fellelhetőek ilyen-olyan ügyek, amelyeknek a vége valószínűleg az, hogy a „döbrögi-gőg” és arrogancia lassacskán eltűnik.
Cívishír: Vagyis új korszakot nyitó választás volt ez a cigányság életében?
Aba-Horváth István: Az állítás nemcsak a cigány közösségre igaz, hanem a társadalomra is. Magyar képviselők, magyar vezetők is hasonló sorsra jutottak, hiszen a június 9-i eredmények annak a következményei, amit előtte sok-sok éven keresztül csináltak, csináltunk. Most,
aki őszinte, aki ad magának még egy esélyt, az le tudja vonni a következtetéseket, meg tud újulni; aki pedig nem, az végképp eltűnik.
A cigány közösség szempontjából kicsit más a helyzet, hiszen lezártunk valamit úgy, hogy abban a pillanatban el is kezdtük az újat. Az új paradigma az, hogy minden, amit eddig csináltunk, amit gondoltunk, azt felülvizsgáljuk, és ami jó volt, azt megtartjuk, arra építünk, és a cigány közösségben teljesen új szemléletet honosítunk meg. Száműzzük azokat az értékeket, amelyek a széthúzást, a rombolást erősítették, nem lesz viszálykodás, veszekedés, rablás, bizalmatlanság, hálátlanság, jelentgetések, bedrótozások, nem lesz átverés, nem lesz kiszorítósdi, nem lesz „adj király katonát”, nem lesz szavazatvásárlás, hanem megvalósítunk egy átlátható üvegház közösségi munkát, ahol mind a támogatók, mind a kormány, mind az állampolgárok, mind a cigány közösség tagjai és a képviselő-testület tagjai is láthatják, mi történik körülöttünk. Láthatják azt, hogy honnan érkezik forrás, hova megy, mi a célja, és milyen eredményei lesznek. Az eredményekről pedig kéthetente ORÖ infót, sajtótájékoztatót tartunk. Az üléseink online is követhetők lesznek. Mindenki láthatja, hogy az, aki elkérte a szavazaton keresztül a bizalmamat, hogyan él a lehetőséggel – mit csinál a felhatalmazással.
Cívishír: Ebben hol lesz az ön helye? Hiszen második volt a CIKÖSZ választási listán, az előtte lévő személy, a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosból a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárává előléptetett Sztojka Attila.
Aba-Horváth István: Az Országos Roma Önkormányzat elnöke leszek, egy 47 fős testületet vezetek, egy országot fogok képviselni cigány közösségi vonalon és a nemzetet fogom szolgálni. Egy ilyen beosztásban nem lehet másképp gondolkodni, csak nemzetben. A pozíció megköveteli ezt a szemléletet. Aki ennél lejjebb adja, az – hasonlítva a magasugróversenyhez – nem képes még rúddal sem megugrani az előtte lévő célmagasságot. Márpedig mi nem szaladgálni akarunk a léc alatt, hanem sportszerűen, becsületes keretek között átvinni. És ha lehet, akkor világrekordot fogunk dönteni, mert olyan időt élünk, amikor cigányügyben a csillagok együttállása engedi az alkotást. Soha nem volt még önálló, társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségnek saját költségvetéssel, forrással, hatáskörrel. Ehhez jön a Társadalmi Esélyek Főigazgatósága és az országos roma önkormányzat. Ha ebből a hármas állásból és a lehetőségekből nem leszünk képesek a megtalálható akarathoz feladatokat rendelni, akkor az alkalmatlanságunkból teszünk majd bizonyságot. Mind a lehetőség, mind a felelősség a miénk, és mindkettő egészen magas. Vagy nagyon nagyot lehet szakítani, vagy nagyon-nagyot lehet bukni.
Cívishír: A romák részéről az akaratot említette. Lehet ezt folyamatosan táplálni, segítve ezzel a felzárkózásukat?
Aba-Horváth István: Az elmúlt években azt láttam, hogy ahol a lehetőségek összezsugorodtak, az legfőképpen a hátrányos helyzetű közösségeknél csapódott le. Tehát a ránk nehezedő gazdasági recesszió negatív hatásait csak úgy lehet átvészelni, ha az akaratot a lehetőségekkel párosítjuk. Az a cigány, aki a saját sorsán nem akar változtatni, azzal mi sem tudunk mit kezdeni. Az azt csinál a saját életével, amit akar. Aki okos, és aki változtatni szeretne, aki megérti az idők szavát, az két kézzel fog kapni a lehetőségek után. Ez a közösségi felelősség. A miénk az, hogy mindenki világosan lássa meg, hogy milyen lehetőségek vannak körülötte. És aki él vele, az él, annak segítünk, aki nem él, az ugyanúgy testvérünk marad, de nem tudunk segíteni rajta. Neki marad a transzfer jövedelem, az egyre nehezedő megélhetés.
Cívishír: Az előrejutás pozitív, akik viszont erre nem képesek, negatív példával szolgálhatnak.
Aba-Horváth István: A vegetálás sok összetevő következménye. Az aktív korúakra, a fiatalokra gondolok elsősorban, akikben van ambíció, akarat arra, hogy önmaguk és a gyermekeik jövőjét másik pályára állítsák. Ez csak a család tagjainak együttes döntése alapján történik meg. Ha egy családban a családfő azt mondja, itt mindenki tanulni fog, mert nem tudjuk kifizetni a számlákat, mert nem akarok megpusztulni, hogy még két-három munkát vállaljak, mindenkinek terhet kell hordoznia, akkor ez kitörési pont lehet. Ezzel a családdal érdemes foglalkozni, energiát belefektetni. De ott, ahol azt mondják, hogy lesz, ahogy lesz, eddig is megvoltam, ott fölösleges bármit tenni, de a lehetőséget nekik is meg kell adni.
Cívishír: Azaz az új ORÖ intézkedései következtében végre megjelenhet, felnőhet az a generáció, amely tanul, dolgozik?
Aba-Horváth István: Ez egy olyan lehetőség, amely még egyszer nem fog visszatérni; történelmi pillanat. Nem lehet próbálkozni – egyből, határozottan, keményen, célirányosan, szakmailag megalapozottan kell a feladatokat végrehajtani. Utat kell mutatni, fényt kell vinni a sötétségbe, zászlóvivőnek, alapok lerakójának kell lenni abból a rengeteg kavicsból, amit a CIKÖSZ-tagok jelképeznek. Utat kell építeni, hogy aki csak akar, az lépjen rá, és jusson el akár Európába is. Nem tartom kizártnak, hogy néhány éven belül nagyon sok fiatal nyelvismerettel mondja azt, hogy eddig lehetőségem sem volt, most meg életem problémáinak megoldására két-három álláslehetőséget is látok az interneten, az újságokban. Az pedig, amikor az ember saját akaratából, saját döntéséből meghatározza az életpályáját, az a polgárosodás.
Cívishír: A Cívishírnek a választások előtt azt mondta, a CIKÖSZ a Fidesz-KDNP felé mozdul. Mi lesz a szervezettel, az ORÖ-vel egy esetleges kormányváltás után?
Aba-Horváth István: A cigány ügy az kormányoktól független. Nincs baloldali cigánymegoldás és jobboldali cigánymegoldás. Eddig egyetlen egyszer, az MSZP-kormány idején, Teleki László vezetésével volt államtitkársága a hazai romaügynek. Ott is voltak eredmények, de mint ahogy látjuk, most jóval nagyobb lehetőségünk lesz, és a csillagok állása is azt mutatja, hogy a pillanat rendkívüli, soha vissza nem térő. A nemzetnek fel kell ismerni, hogy a cigány közösségben erőforrás van. Ezt támasztják alá a 2022-es világbanki kutatásokat, amelyek szerint, ha a nemzetek a teljes roma foglalkoztatást komolyan veszik, akkor évente másfél milliárd eurót spórolhatnak meg. És ez még csak annyi, hogy az aktív korú cigányok ne otthon üljenek. Ez a kutatás arra is rámutat, hogy ha a teljes foglalkoztatás mellett az adózási eredményeket is figyelembe vesszük, akkor nemcsak az a másfél milliárd euró jelenik meg pluszként a nemzetgazdaságban, hanem még további félmilliárd euró például az előállított értékből. Nem utolsó sorban pedig megfogalmazhatatlan az értéke annak, ahogyan az átalakulások a szemléletváltás hatására a nemzetben történnek meg. Adófizető polgárokként a cigány fiatalok hozzájárulnak a társadalom nyugdíjalapjának megtermeléséhez. Úgy nő fel a következő generáció, hogy a munkával baráti viszonyban lesz.
Cívishír: Ön debreceni, hajdú-bihari. Országos vezetői pozíciója mit jelent, jelent-e valamit a vármegye romaközössége életében?
Aba-Horváth István: Hajdú-Bihar eddig a cigányközélet mostohagyermeke volt. Ez vonatkozik az országos roma vezetőkre is, mert sohasem szerették, ha valaki a nincstelenségből, a szürkeségből jó dolgokat mond, jó dolgokat csinál, és még politikai támogatottsága is van. Nekem eddig ez volt a bűnöm. Ezért tartottak távol maguktól. Ezért nem engedték, hogy országos tekintetben olyan munkát végezzek, amelyre felfigyelhetnek. Ha most nagyon őszinte akarok lenni, akkor a CIKÖSZ vezetősége – Sztojka Attilával az élen – meglátta azt a lehetőséget, hogy az ORÖ-ben ránk váró feladat, a velünk szembeni társadalmi és nemzeti elvárás olyan tapasztalatokat, tudást követel, amely bennem egyesül. Több cikluson keresztül voltam ORÖ-képviselő, ismerem a szereplőket, a játékszabályokat, az irányvonalakat, az emberek habitusát, hozzáállását, és pontosan tudják azt is, hogy nagyon mély és erős a hitem, és amit kimondok, azt tartom. Azt ígértem, hogy szakmailag kimagasló, erkölcsileg átlátható, nyomon követhető, elszámoltatható munkát fogunk végezni. Száműzöm az ORÖ-ből a nem közösségépítő értékeket, ezzel párhuzamosan pedig megteremtem az egységet, a tiszteletet, a méltóságot, egymás elfogadását, továbbá helyreállítom a cigányokkal szembeni negatív előítéletet úgy, hogy bemutatva a pozitív eredményeket, indikátorokat, ezek eredményétől megváltozik a társadalom véleménye. Nem lesz alapból előítéletes, hanem lehetőséget fog adni türelemmel. És amikor látja, hogy az adott szó mögött hitelesség van, akkor képes lesz együtt gondolkodni a magyar társadalom a cigány közösséggel, mert mi így vagyunk egy nemzet. Meg fogom értetni a cigányokkal is azt, hogy attól vagyunk magyarok, hogy közös a Himnuszunk, van egy közös alkotmányunk, van egy közös, 93 ezer négyzetkilométernyi földterületünk, van egy anyanyelvünk, és van egy piros-fehér-zöld zászlónk.
Cívishír: Október elsején eldördül a startpisztoly. Melyek lesznek az első feladatok?
Aba-Horváth István: Október 3-án lesz az ORÖ alakuló ülése, ebben a választási bizottság és a fővárosi kormányhivatal, valamint az államtitkárság segít. Ezt követően jönnek az egyeztetések, a szekrények átvizsgálása, a csontvázak kiszedése, szerződések áttekintése: mennyi a tartozás, majd egyeztetés a Belügyminisztériummal, mi az, ami elfogadható, mi az, ami menthető, és mi az, ami visszafizetendő. Erre megállapodást kötünk még októberben. Ezzel együtt elkezdjük a tényleges munkát, és 2026-ig van lehetőségünk arra, hogy bebizonyítsuk: az országos cigány önkormányzat a nemzet része, és nem a Fidesznek, nem az ellenzéknek, hanem a magyar nemzetnek dolgozik. És miért 2026-ig? Mert abban az évben kiderül, hogy megerősödik-e a nemzeti kormány, vagy jön az ellenzék. Ha ez utóbbi lesz, akkor a mi szándékunk már csak 50 százalék marad; vagy tovább folytathatjuk, vagy újra kell kezdeni a tárgyalásokat, vagy esetleg azt mondja az új hatalom, hogy veletek nem. Ha ez utóbbi következik, akkor megint jön egy vegetálási időszak, egy újratervezés. Egyébként, amikor bemegyünk az ORÖ-be, minden képviselő az egyéni szimpátiáját, pártszimpátiáját kint hagyja az előtérben, bent csak cigány ügy van, és a magyar társadalom ügye. Ez így egyben. Mert a kettő jól megfér egymás mellett. Aztán, amikor kimennek, mindenki a magánéletében arra szavaz, akire akar. De amíg az ORÖ-ben vagyunk, ott csak egységes magyar cigány ügy van, amelynek Európában is fényleni kell. Én egy küldött vagyok, akinek az előbb felvázolt feladatokat össze kell kapcsolnia a társadalommal, a mennyel és a földön az emberekkel. Nekem ez a feladatom, ezt fogom ellátni.
– CH –
