Tasó László: a gazdasági fejlődéshez jó utak kellenek

– Szerintem nem kell hozzá négy-öt év, és megvalósulhat, hogy Debrecenbe minden főúton kétszer két sávon lehet majd megérkezni. Sokat lendít a térségen, ha gyorsan és biztonságosan közlekedhetünk a munkahelyre, iskolába, szabadidős szolgáltatások helyszíneire. Az lesz a jövő Debrecenének legnagyobb ereje, hogy minden könnyen, gyorsan és biztonságosan elérhető lesz, nem kell szükségszerűen a nagyvárosba költözni. Akik a vidéket választják otthonuknak, nekik sem kell lemondaniuk a cívisváros nyújtotta lehetőségekről – mondta Tasó László, Hajdú-Bihar 3. számú választókörzetének országgyűlési képviselője. A politikust a körzetében zajló közlekedési és ipari parki fejlesztésekről kérdeztük nemrégiben. Mint elmondta, a választókerület valamennyi települési összekötőútja hamarosan rendben lesz, vagy kezdik a felújítását. A másodrendű főutak – köztük a 471-es és a 48-as főút – települések közötti szakaszai rendben vannak, a belterületen folytatódik a fejlesztés.

A 4-es főúton azonban rövidesen kezdődik egy jelentős beruházás, kétszer kétsávosra bővítik a Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszt.

A tervek elkészítésére a kormány 2,5 milliárd forintot biztosít, az előkészület várhatóan 2-2,5 évig tart. Tasó László hangsúlyozta, természetesen a hajdú-bihari döntéshozók azt szorgalmazzák, hogy az építés Debrecen felől kezdődjön. Egyébként is ez lenne a logikus, mert mindig a nagyobb beérkező forgalom felől célszerű indítani az út áteresztőképességének bővítését szolgáló munkálatokat. Az országgyűlési képviselő megemlítette azt is, hogy a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti kétszer kétsávosítása is napirenden van. A 35-ös főút Józsa irányába lesz négysávos, a 33-as pedig Balmazújváros felé.

Szélesedik a Sámsoni út

A választókörzetben a 4-es főút után a legnagyobb forgalma a 471-es másodrendű főútnak van. Ezen az első ütemben elkezdődött az 1980 méter hosszú debreceni belterületi szakasz teljes körű felújítása csomópontokkal, új gyalog- és kerékpárúttal, leállósávokkal, szervizutakkal, parkolási lehetőséggel, teljes közvilágítás- és közműcserével. A munkálatok eredményeként a főút forgalomáteresztő kapacitása a mai kor változó igényeihez igazodik és figyelembe veszi a kalkulált növekedést is. A tervezők számoltak az extrém időjárási körülmények következményeivel is, ennek megfelelően építik meg a csapadékvíz-elvezető rendszereket és a vasúti átvezető szakaszt is. A munkálatokkal 2024 végéig kell elkészülni a Mátyás király utcáig. A képviselő nagyon bízik abban, hogy a források ekkorra elérhetővé válnak a hátralévő ezerméteres szakasz kivitelezésére is. A tervezése lassan befejeződik, ráadásul úgy, hogy a vasúti átvezetésnél aluljárót és szintbeli átkelőt is terveztek, és mindkettőt meg is építik. Minden ilyen csomópontnál ugyanis rendelkezni kell – veszély és akadály esetére – egy tartalék átjutási lehetőséggel is. Tasó László úgy látja, ez a tartalék átvezetés hamarabb elkészül, mint a kivitelezésre tervezett aluljáró.

Fejleszteni kell a Vámospércsi utat is

– Azonban ugyanilyen fontos a Debrecent északkeletről elkerülő, 18 kilométeres útszakasz építésének megkezdése is. Ennek első ütemeként feltétlenül a 471-es és a 4-es főutak közötti átkötésnek kell elindulnia. Ezt azonban szeretnénk, ha megelőzné a Júliateleptől kellő távolságban lévő, a két főutat összekapcsoló átkötőszakasz építése. Ez azért lenne szükséges, mert az északkeleti elkerülő optimistább számítások szerint is az évtized végére készülhet el, és addig a 471-es főút Kassai úti csomópontig zajló építési munkái jelentősen nehezíteni fogják a közlekedést – folytatta a politikus, majd rátért választókörzete nemrégiben felújított másodrendű főútjára, a 48-asra. Itt a városon belüli rész kapcitásbővítése nagyon hányzik. – A tervezéssel elkezdődött a Budai Nagy Antal-Hétvezér-Faraktár utcai csomópont felújítási programja az új kitérősávok megépítésével. Erre a beruházásra már a szükséges kormányzati forrás is biztosított. A megnövelt áteresztőképességű csomópont enyhítené a 48-ason beérkező forgalom torlódását, de az igazi megoldást a főút kétszer kétsávossá bővítése jelenti majd. Ez azonban Debrecen úthálózat-fejlesztésének a következő ütemében valósulhat meg – mondta.

A választókerület összekötő útjai is nagy részben rendben vannak.

Amelyiknek még nem kezdődött el a felújítása, azt is már tervbe vették. Ezek között a legfontosabb a nagyon rossz állapotban lévő Hajdúsámson-Hajdúhadház közötti út, és ezt követi majd a Martinkát Debrecennel összekötő út még fel nem újított részének újraszfaltozása. Utóbbinál ne felejtsük el, hogy csak hazai forrásból valósulhat meg, mert a megyeszékhely fejlettségi mutatója miatt uniós forrást nem kaphat. Ezek mellett van még néhány összekötő út, amelyik megérett a felújításra. Ilyen a Nyíracsádról Nyírlugosra vezető út rossz minőségű szakasza, a Fülöp és Bánháza közötti két kilométeres rész. Hiányzik még a Kokad és Létavértes, valamint a Létavértes és Újléta közötti út felújítása, Nyíradonyban a 4904-es számú út mellett a 1,5 kilométeres járda kiépítése, továbbá a Hajdúsámson-Debrecen közötti kétszer kétsávos út mellett a szervizút 300 méteren történő megépítése. – Az útfelújítások sorrendjét elsődlegesen az utak leterheltsége és a forgalmi viszonyok határozzák meg, de adódhat más fontos cél is, ami miatt előre kell venni egy-egy út vagy útszakasz korszerűsítését. Mivel az útépítés mindenhol nagyon fontos, ezért a választókerületen belül általában konszenzussal döntünk a sorrendről. Az útfelújításokat hátráltatja az a tény, hogy az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak jogosan járó felzárkóztatási forrásokat, és emiatt a munkálatok elvégzéséhez nagyobb arányú hazai forrásigénnyel kell számolni – fűzte hozzá Tasó László, aki kitért a térség vasútfejlesztéseire, nevezetesen a Debrecent Hajdúsámsonon, Nyíradonyon és Nyírbátoron át Mátészalkával összekötő 110-es vonaléra. Ez a már korábban is beterjesztett fejlesztési igény is része a Lázár János építési és közlekedési miniszter által előterjesztett, országosan 6 ezer milliárd forintos vasútfejlesztési csomagnak. A 110-es vasútvonalon nem egy helyen csak 40-50 kilométer/óra sebességgel haladhatnak a szerelvények. A fejlesztés része a lassú jelek kiváltása, a megállóhelyek, állomások felújításának első üteme, valamint az alkalmanként színvonal alatti gördülőállomány korszerűsítése. Mindennek okán itt is jelentős a forrásigény.

Jó adottságokkal rendelkezik az agglomeráció

– A gyors és biztonságos közlekedés nyitja meg a lehetőséget arra is, hogy a térségünkbe érkezzen befektetői tőke. Az elmúlt 8-9 év összehangolt, óriási léptékű közlekedésfejlesztésének köszönhető, hogy a korszerűsítésben következhetnek olyan települések, amelyek nincsenek nagy távolságra Debrecentől, van törekvésük az előrelépésre, vonzáskörzetük van, térségközponti szerepet töltenek be, és már rendelkeznek ipari területtel.

Ezek közé tartozik a vármegyében többek között Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, a választókerületben Nyíradony, Létavértes, de más települések is törekednek erre.

Azt azonban mindig meg kell vizsgálni, hogy hol és milyen jellegű ipari tevékenység fejlesztésének kell teret adni, mit érdemes telepíteni – tért rá az iparfejlesztésre, a munkahelyek teremtésére Tasó László. – Azt a szabadságát senkinek sem vehetjük el, hogy a saját kapcsolatrendszerén keresztül lépéseket tegyen befektetők felkutatása, helységébe telepítése érdekében. De ettől függetlenül a polgármesterekkel van egy megállapodásunk, amely tematikusan részekre bontja a lehetőségeket. A választókörzetemben Debrecenen kívül Nyíradony és Létavértes mellett Hajdúsámson, Hajdúhadház, Téglás és Vámospércs is jó adottságokkal rendelkezik. A választókörzet háromnegyed részben körülveszi Debrecent, valójában mi vagyunk az az agglomeráció, amely leginkább szimbiózisban él a vármegyeszékhellyel. Innen van a legnagyobb arányú ingázás és a legnagyobb arányú szükségszerű szolgáltatási, hatósági és ellátási igénybevétel. Ha azt kérdezik, milyen ipart fogadnánk szívesen a térségben, akkor arra a válaszom az, hogy bármit, amit Hajdú-Bihar vármegye többi részén is szívesen látnának. De értelemszerűen az lenne a jó, hogyha a már nálunk meglévő ipari, valamint feldolgozóipari, vagy könnyen kialakítható, a debreceniekéhez kapcsolódó gazdasági egységek érkeznének hozzánk – részletezte Tasó László.

Erősíteni kell a nyíradonyi szakképzést

Az országgyűlési képviselő a szűkebb pátriájáról, Nyíradonyról elmondta: a város néhány napja kapta meg a lehetőséget arra, hogy továbbfejlesszék a meglévő tudományos és technológiai parkjukat, ezzel a terület 95 hektár nagyságú lesz. A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított befektetési célterületen többek között a hatósági eljárások és engedélyezések indokolt esetben elsődlegességet kapjanak.

Jelentkező már több is volt a tudományos és technológiai parkba, továbbá megállapodásuk és ígéretük van arra is, hogy a debreceni városvezetés a befektetőknél szorgalmazni fogja Nyíradony preferálását.

– Mindezek tükrében figyelemmel kell lennünk a munkaerő biztosítására is. Ezért rendkívül fontos, hogy Nyíradonyban a Baptista Szeretetszolgálat szakképző iskolája egyre inkább erősödjön, mégpedig a hiányszakmák oktatásában, a duális képzés rendszerében. Egy regionális központot tervezünk létrehozni, hiszen a város a vármegyehátáron, Nyíregyházától és Debrecentől közel egyenlő távolságra fekszik, vármegyei és országhatáron átnyúló, élő, mindennapi kapcsolatai vannak. A nyíradonyi szakképzés megerősödése lényegében segítene azon, hogy a térségből a fiatalok csak azért ne kényszerüljenek beköltözni a vármegyeszékhelyre, mert kizárólag ott érhetők el az oktatási és képzési intézmények. A későbbiekben szeretnénk olyan befektetőket, vállalkozásokat megnyerni, amelyek munkaerő-ellátásához a térségben meglesz a képzett szakember – mondta a szakképzés Nyíradonyban tervezett fejlesztéséről a politikus, aki a térség gazdaságának előrelépéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a nyírábrányi közúti határátkelőhely teherforgalom számára átjárhatóvá tételét is.

Kiemelt Románia csatlakozása a schengeni övezethez

Mint azt hangsúlyozta, a térségnek ez egy szimbolikus beruházása, amelyet a külügyminisztérium is kiemelten támogat. A határátkelő bővítésével össze tudnák kötni a Partiumot a Dél-Nyírséggel és a Hajdúsággal, így új dimenziók nyílhatnak meg az együttműködésben. Biharnak van ártándi és nagykereki határátkelője – ilyen lehetősége a Nyírségnek nincs. Az említett bihari határátkelők és a csengersimai között közel 150 kilométer az a határszakasz, ahol teherforgalom nem lépheti át az országhatárt; ez jelentős hátrányt jelent. – A magyar oldalon felkészülten érkeztünk meg az országhatárhoz, és a másik oldalon is az autópálya-kapcsolaton kívül nagyjából rendben van az infrastruktúra. Magyarország a jövő évi európai uniós elnöksége ideje alatt kiemelt ügyként kezeli Románia schengeni övezethez történő csatlakozását. Ez tenné igazán aktuálissá a nemzetközi határátkelőhely gyorsított ütemű fejlesztését. Ha ez megtörténik, akkor valóban lebontottuk a még mindig érzékelhető jelképes vasfüggönyt a két ország és a két térség között. Így változhat át az országhatár elválasztó szerepe összekötő kapocssá, és válhat újra eggyé, ami összetartozik – jelentette ki Tasó László.

CH