Széchenyi 150 éve húzta meg a ravaszt
Széchenyi István a magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója. 1791-ben született Bécsben, gyermekkorát itt és Nagycenken töltötte. Kiváló, magyar szellemiségű nevelésben részesült, majd katonának állt. A külföldön és Magyarországon tett utazások során szerzett tapasztalatai éreztették vele a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbséget, mely arra ösztönözte, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen. Az első a lóverseny volt, a következő a nemzeti kaszinó, majd a dunai és balatoni gőzhajózás. 1825-ben megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Irodalmi munkásságának kiemelkedő darabjai a haladó szellemű Hitel, Világ és Stádium. Batthyány kormányának közlekedési minisztere volt, kibékíthetetlen ellentétbe került Kossuth Lajossal. Posztjáról való távozása után egyre jobban gyötörte a nemzethalál-vízió. A folytonos tépelődés a haza sorsán megtörte szellemi erejét. Orvosa Döblingbe, a Görgen gyógyintézetébe vitte. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt.
Rejtélyes halál
A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott Széchenyinél és elkobozta iratait, melyek alapján kiterjedt politikai összeesküvést véltek fölfedezni, emellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszűnt rá nézve menedékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik, egy régi jó barátjának, Jósika Sámuel bárónak váratlan halála, az újra rátörő politikai aggodalmak miatt egy végzetes pillanatban (1860. április 7–8. éjszakáján, vitatott körülmények között) önmaga ellen fordította fegyverét. Korábban (1848. szeptember 5-én) Esztergomban már kísérelt meg öngyilkosságot, amikor a Dunába vetette magát a hajóhídról, de ekkor szerencsésen kimentették. Vannak azonban feltételezések, miszerint meggyilkolták, és erre számos reális bizonyíték van. Mikor megtalálták, kezei a lágyékán nyugodtak, a fegyver pedig a combján hevert. Szinte lehetetlen, hogy miután fejbe lövi magát, így essen le a keze, illetve a fegyver a combján maradjon. A falon nem volt vér, csak agyvelő, ami azt bizonyítja, hogy már kivérzett, amikor fejbe lőtték. Szakértők három tűszúrás nyomát találtak a ruháján, a szívénél. Ez megmagyarázná azt, hogy miért nem volt csupa vér a gallérja, hiszen ha fejbe lövi magát, akkor ennek kellett volna történnie.
