Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A derecskei bokszbíró sonkájáért a Dunántúlról is eljönnek

Cívishír | 2025. 03. 17. | 07:57:59
Kádár Sándor nagyszülei, szülei receptjét viszi tovább.
A derecskei bokszbíró sonkájáért a Dunántúlról is eljönnek
Kádár Sándor az elődök receptjét viszi tovább (Fotó: Magánarchívum)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ha valaki evett már igazi parasztsonkát, az nehezen felejti el az ízét, és utána már húsvét táján mindig azt keresi. Ha szerencséje van, rátalál egy olyan hentesüzletre, ahol még fontosnak tartják a hagyományos ízvilágot. Ha nem, akkor az ünnepi asztalnál akár kellemetlen meglepetés is érheti a családot: jobb esetben az íze esetleg hasonlít az igazira, de az is könnyen előfordulhat, hogy valami olyan kerül az asztalra, aminek a sonkához semmi köze sincs. A derecskei Kádár Sándor szerint semmi különös nincs a sonkakészítésben. Egyszerűen követni kell az elődök, a nagyapák és az apák receptjét.

Sándor öt-hat évvel ezelőtt kezdett el sonkákat készíteni, de nem teljesen „vakon” vágott bele a húsfeldolgozásba, mert előtte először a saját maga szórakoztatására már töltött kolbászt, és egyéb füstölt termékekkel is kísérletezett, majd – az egyébként főállású zöldségkereskedő – előbb helyieknek kezdte árusítani a finomságokat, amelyeknek aztán hamar híre ment, így a vevőkör folyamatosan gyarapodott. Sokakhoz hasonlóan, akik valami új dologba vágtak bele, ő is megfizette a tanulópénzt. – A kolbászkészítésre hamar ráéreztem, de aztán bevettem a fejembe, hogy csinálok házi turistaszalámit is – mesélte. – Nehezebb volt, mint gondoltam. Két évig gyakoroltam, mire sikerült megtalálnom azt az ízt, azt az állagot, amit elképzeltem. A feleségem már mondogatta is, hogy ha még egy kiló hús pocsékba megy, megnézhetem magam. A hőkezelés az egésznek az alfája és az ómegája. Egy húsüzemben, ahol van automata főzőkamra, nem nagy kunszt, de házilag, az én kis műhelyemben ez nem egyszerű „mutatvány”. De most már működik szerencsére, és a feleségem sem szólhat egy rossz szót sem.

Szerinte ma már a boltokban nem könnyű olyan sonkát találni, ami a gyermekkori ízélményt visszaadja. Neki sem voltak jó tapasztalatai – az évek során többször is melléfogott, és bizony a húsvéti asztalra olyankor silány minőségű, szinte ehetetlen, sonkának nemigen nevezhető hús került. Ez adta az ötletet, amit gyors elhatározás követett, és elkészítette a sonkát először csak a saját családjának, majd, mivel olyan jól sikerült, a következő évben már az egyre bővülő vevőkörének is „beemelte” a kínálatba. Hogy valamit nagyon eltalált, azt az is bizonyítja, hogy a Dunántúlról, sőt az ország másik szegletéből is eljönnek Derecskére, mert azt mondják: Kádár Sándor parasztsonkája nélkül nincs igazi húsvét.

Az igazi sonka sertéscombból készül (Fotó: Magánarchívum)

Nincs titok

Szerinte nincs ebben semmi titok. A jó sonka alapja a megfelelő sózás és a türelem. Meg kell ugyanis várni a hús érési idejét, pár nap, egy-két hét alatt nem lehet minőségi terméket elállítani. De mindenekelőtt a sonka formázását kell elvégezni, aztán 4-5 hétig sóban, sóoldatban kell tartani, hogy kellőképpen megérjen. Vendéglátóm külön erre a célra kialakított egy hűtőkamrát, ahol ottjártamkor hatalmas hordókban sós lében érlelődtek a 8-10 kilós gyönyörű parasztsonkák, a kisebb, 4-5 kilós szívsonkák, a darabolt és kötözött combsonkák, lapockák. Sándor kizárólag a Romániából, Parajdról beszerzett durva, nagy szemű sóval dolgozik, szerinte ennél jobbat sehol sem találna. Amikor kiejtem a számon a pácolás szót, gyorsan kijavít, mondván, ahogy ő dolgozik, az a szó mai értelmében  semmiképpen nem nevezhető pácolásnak, ezt a kifejezést ugyanis manapság az olyan eljárásokra használják, amelynek során 5-6 óra alatt elkészítik a sonkát. – A nagyüzemi technológia erre állt rá, de ennek semmi köze a hagyományos érleléshez, így aztán a hagyományos sonkához sem – mondta. – Én viszont maradok a nagyapámék, a szüleim jól bevált receptjénél, annyi különbséggel, hogy ők csak száraz sót használtak, nem készítettek sóoldatot. Annak idején ugyanis márciusban még sokkal hűvösebb volt, mint mostanában, így elég volt, ha úgy érlelődik a sonka.

Először négy-öt-hat napra száraz sóba rakja, hogy a só a véres levet kiszívja a húsból. Utána átkerülnek a sonkák 17-18 százalékos sóoldatba, és legalább négy hétig ebben is maradnak, majd amikor kiveszi a léből, 24 órára hideg vízbe teszi, hogy leázzon róla az a plusz sómennyiség, amit már nem tudott felvenni magába a hús. Attól függően, hogy milyen az időjárás, két-három-négy napra kiakasztja száradni olyan helyre, ahol átjárja a szabad levegő. Ez azért fontos, mert ha nem elég száraz a sonka, akkor nem veszi be a füstöt. Ha mindez megvan, jöhet a füstölés, ami újabb két-három napot vesz igénybe, sőt a nagyobb parasztsonkák esetében ez akár öt nap is lehet.

A sonkakészítéshez két dolog kell: só és türelem - mondja Kádár Sándor (Fotó: Magánarchívum)

Napokig tart a füstölés

Sándor füstölője egy egyszerű fából készült kis bódé. Nem nagy, de ahogy mondja, egyszerre elfér benne vagy 150 kiló sonka. A füstölést is saját maga végzi, méghozzá úgy, hogy egy tálcára először egy nagy bükkfarönköt helyez, majd erre 30-40 kiló akácfűrészport borít, aztán ezt felülről meggyújtja, és máris beindul a füstképződés. Mire az első adag fa és fűrészpor elég, eltelik egy-másfél nap, majd még ugyanezt a folyamatot meg kell ismételni kétszer-háromszor, hogy tökéletes legyen a füstölés. – Arra kell figyelni, hogy jó minőségű, tiszta legyen az akácfűrészpor, mert ha nedves, dohos, esetleg olajos, akkor azzal az egész füstölést el lehet rontani – magyarázta. – Fontos, hogy a füstölő helyiség jól szellőzzön, hogy a keletkező füst szinte azonnal távozzon is. Ha betartjuk ezt az alapszabályt, akkor nem lehet mellé nyúlni ezzel a művelettel.

De egyáltalán miből készül az igazi sonka? Sándor szerint kizárólag combból, és bár a lapockából vagy a tarjából készítettet is sonkának nevezik, valójában az a klasszikus értelemben nem számít annak. Noha a lesózott húsok még a hordókban „lubickolnak”, ilyenkor már javában érkeznek a megrendelések: barátok, ismerősök, sok-sok visszajáró vevő adja le a listát, hogy mire van szüksége, de mindig vannak újabb „ügyfelek” is, akik másoktól hallották, hogy érdemes kipróbálni Kádárék sonkáját. Közbevetem, hogy szerintem az igazán jó parasztsonkánál meg kell találni a hús és a zsíros, szalonnás rész meglelő arányát, mert a kettő együtt, a tormával és a főtt tojással kombinálva, ad olyan ízélményt, ami valóban a gyerekkori húsvétokat idézi. – Ez már legfeljebb a magunk fajta középkorú fogyasztók gondolják így – válaszolta. – A fiatalok nem szeretik, ha zsír, szalonna van rajta. A mi gyerekeink is csak a sovány hús eszik meg, ha véletlenül mégis marad rajta egy kicsi kövérje, a kés hegyével még azt is lepiszkálják róla. Pedig a sonka íze valóban akkor érvényesül igazán, ha a húst és a szalonnás réteget egyszerre eszi az ember. De hogy mindenki megtalálja a magának valót, ilyet is, olyat is, azaz bőrös és bőr nélküli változatot is.

Nem mindegy, hogyan főzzük meg

Vehetünk azonban akármilyen kiváló minőségű sonkát, ha a főzésénél nem megfelelően járunk el, akkor bizony kellemetlen meglepetés érhet bennünket és a vendégeinket is. Nem árt tehát megfogadni Kádár Sándor tanácsait, aki hangsúlyozta: ahány kilós a sonka, annyi óráig kell főzni. A húst a fazékba akkor tegyük, amikor még benne a víz hideg, és tegyünk bele egy fej vöröshagymát, egy-két babérlevelet, szemes borsot. A főzést ne nagy lángon végezzük, hanem úgy, hogy a víz „mozogjon”, de ne forrjon, ne zubogjon. – Amikor már úgy gondolom, hogy nagyjából megfőtt a sonka, akkor megszurkálom, hogy valóban jó-e, de az „ahány kiló, annyi óra” szabály még sosem hagyott cserben, lehet benne bízni – avatott be a részletekbe. – Ha elkészült, hagyjuk, hogy a saját levében hűljön ki. Másnap kivesszük a vízből, és ha kötözött sonkát főztünk, akkor vesszük le róla a hálót. Ilyenkor már egy éles késsel könnyedén vághatunk belőle szeleteket.

A húsvéti menünek természetesen Kádáréknál is fontos eleme a sonka, de náluk például nem volt ez mindig így. Vendéglátóm elmesélte, hogy amikor gyerek volt, a szülei sokszor nem engedhették meg maguknak, hogy sonkát tegyenek az asztalra, örültek annak is, ha egy kis turistaszalámi jutott az ünnepre, amelynek ma már elmaradhatatlan része a húsleves és a töltött káposzta is. Utóbbit új káposztából készítik, a húsba darálnak egy kis füstölt szalonnát, ami a tölteléknek ad egy plusz ízt, és a felesége tesz még a fazékba füstölt csülköt is.

Kádár Sándor egyébként a gasztronómia terén amolyan régi vágású embernek vallja magát. Ha teheti, a magyaros, szaftosabb ételeket részesíti előnyben. – Szerintem a testalkatom elárulja, hogy nem a csirkemell a kedvencem – nevetett fel hangosan. – Szeretek főzni és jókat enni, imádom például a toroskáposztát és a birkapörköltöt. Tudom, hogy nem könnyű ételek. De hát mit csináljak, ha ezek esnek jól? A toroskáposztát ráadásul itt Derecskén egy kicsi másképpen csináljuk, mint ahogy általában szokták. A húst nem megfőzzük, hanem külön megsütjük, és külön készül el hozzá a savanyú káposzta is, majd a végén úgy tálaljuk fel, hogy előbb a tányérba kerül a káposzta, és erre tesszük rá a sült húst.

A másik szerelem az ökölvívás

Sándornak a „disznóságok” készítése mellett van még egy nagy szerelme, ez pedig az ökölvívás. Hosszú évek óta bokszbíróként tevékenykedik, az idei, debreceni Bocskai Emlékversenyen is számítottak a munkájára. – A szívem csücske ez a sportág – vágta rá lelkesen. – Arra sajnos nem volt lehetőségem, hogy ökölvívó legyek, de amikor annak idején Derecskén bírótanfolyamra toboroztak embereket, elhatároztam, hogy kipróbálom magam ezen a területen is. Elvégeztem a képzést, levizsgáztam, és azóta a szorítók világa is az életem része. Ha bokszoló nem is lehettem, de mégis a sportág közelében maradhattam, és igazán közelről láthatom a küzdelmeket, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak.

Így március közepére a sonkakészítés nagy részét már elvégezte, ahogy mondja, a nagyján már túl van a munkának, egy kicsit most már lehet „ereszteni”. A sonka magától készül a sós lében, a füstölésben pedig már akkora rutinja van, hogy ott már nem érheti meglepetés. Húsvét után aztán begyűjti az elismeréseket, amiből jócskán jut neki. Sokan hívják fel telefonon, hogy elmondják, mennyire finom volt a sonka. – Nagyon jólesnek az elismerések – mondta. – Tavaly például egy budapesti vevőt egy hentes ismerősöm küldött hozzám. Az ő sonkája már elfogyott, és azt mondta a férfinak, hogy jöjjön el Derecskére, mert Kádár Sándor termékében nem fog csalódni. Húsvét után utaztunk valahova a feleségemmel, amikor megcsörrent a telefonom. A budapesti vevő hívott, hogy köszöni a sonkát, nagyon finom volt, és tényleg nem csalódott. Nagyon jó érzés, amikor ilyen visszajelzéseket kapok. Az pedig külön örömmel tölt el, hogy sok család ünnepi asztalára az a sonka kerül, ami az én kezeim közül kerül ki. 

Takács Tibor

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
További híreink
A Jehova Tanúi ezrével jönnek Debrecenbe
A Jehova Tanúi ezrével jönnek Debrecenbe
Az idei kongresszus iránytűként szolgálhat azok számára, akik reményt keresnek - írták.
Közlekedési múzeum: újabb meglepő epizód
Közlekedési múzeum: újabb meglepő epizód
Lázár Jánosék ezúttal 165 millió forintot költenének tervpályázatokra.
Kitüntették a debreceni gyógyítókat
Kitüntették a debreceni gyógyítókat
A Semmelweis-nap alkalmából kiváló dolgozóit díjazta a Klinikai Központ.
Hadjárat indul a vérszívók ellen Debrecenben
Hadjárat indul a vérszívók ellen Debrecenben
Ezt javasolják a városlakóknak!
Sokba kerül ez a józsai behajtás!
Sokba kerül ez a józsai behajtás!
A sofőrt nem dicsérték meg az egyenruhások.
Európa-bajnoki bronzérmes a debreceni dzsúdós
Európa-bajnoki bronzérmes a debreceni dzsúdós
Fedora Ferenc felállhatott a dobogóra.
Kémiából közösség, biológiából barátság Debrecenben
Kémiából közösség, biológiából barátság Debrecenben
Tehetséggondozás, inspiráció és valódi kutatómunka az egyetem nyári táborában.
Vágóhíd utcai tragédia: a szakértőkön a sor
Vágóhíd utcai tragédia: a szakértőkön a sor
Tárgyalást tart a Debreceni Járásbíróság.
Debreceni sajtófőnökkel erősít a TISZA
Debreceni sajtófőnökkel erősít a TISZA
Tárkányi Zsolt tapasztalt újságíró.
Debrecenben 160 éhes emberre főztek
Debrecenben 160 éhes emberre főztek
Gondoskodó város: a következő alkalomra meghívták az alpolgármestert.
Pörgős ez a hét Hosszúpályiban: itt a Pályi Piknik!
Pörgős ez a hét Hosszúpályiban: itt a Pályi Piknik!
Egész héten tart a programsorozat, a hétvégén sztárfellépők, sportversenyek és tűzijáték várja a vendégeket.
Extrém magas sótartalmú gyógymedencék a Hungarospánál
Extrém magas sótartalmú gyógymedencék a Hungarospánál
A projekt a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt-nél a Debreceni Egyetem közreműködésével valósult meg.
Kiégett egy autó Derecskénél, az autópályán
Kiégett egy autó Derecskénél, az autópályán
Az 58-as és 59-es kilométerkő között kellett oltani.
Extrém erős UV-B sugárzás vár a hajdú-bihariakra
Extrém erős UV-B sugárzás vár a hajdú-bihariakra
Fokozottan kell védekezni a napsugárzás által okozott leégés ellen.
Trágya és gaz ég Tetétlennél
Trágya és gaz ég Tetétlennél
A búzatábla is lángra kapott.
Árokba hajtott egy motoros Balmazújvárosnál
Árokba hajtott egy motoros Balmazújvárosnál
Tűzhöz, balesethez és lehasadt faágakhoz is vonultak a hajdú-bihari tűzoltók.
Gyékényből identitást is fonnak Biharnagybajomban
Gyékényből identitást is fonnak Biharnagybajomban
A falu kézbe vette örökségének megőrzését – élőn akarják tartani a múltat.
Átmeneti lehűlés után ismét hőségriasztás
Átmeneti lehűlés után ismét hőségriasztás
Hajdú-Biharban is nagyon meleg lesz.
Hajdúdorogi betörőbanda a rendőrség célkeresztjében
Hajdúdorogi betörőbanda a rendőrség célkeresztjében
Több vármegyében is aktívak voltak. +Videó
Szalmonellaveszély! Figyelmeztet a Nébih
Szalmonellaveszély! Figyelmeztet a Nébih
Ezt a kolbászt ne fogyassza el!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Az erdélyi „vasutas testvér” elverte a DVSC-t
Az erdélyi „vasutas testvér” elverte a DVSC-t
A debreceniek gólképtelennek bizonyultak a kolozsváriak ellen.
Hirdetés
Hirdetés
A Jehova Tanúi ezrével jönnek Debrecenbe
A Jehova Tanúi ezrével jönnek Debrecenbe
Az idei kongresszus iránytűként szolgálhat azok számára, akik reményt keresnek - írták.
Szijjártó Péter: Hagyják élni a magyarokat!
Szijjártó Péter: Hagyják élni a magyarokat!
Az elmúlt napokban mindenki láthatta, hogy Magyarországon a szerelem tényleg szabad – mondta.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Állatvédelem: egymilliárdot oszt szét a kormány
A felhívásra 450 szervezet nyújtott be támogatási kérelmet.
Így fehéríti a gazdaságot július 1-től a NAV
Hatályba lép a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás.
Extrém magas sótartalmú gyógymedencék a Hungarospánál
A projekt a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt-nél a Debreceni Egyetem közreműködésével valósult meg.
Debreceni piaci körkép: színes, de borsos
Sok pénzt vigyünk magunkkal, ha zöldséget, gyümölcsöt akarunk vásárolni.
A kormány meghosszabbítja a kamatstopot
Az intézkedés mintegy háromszázezer magyar családnak nyújt védelmet.
Szürkevíz Debrecenben: keresik a kivitelezőt
Az ajánlatokat augusztus 14-éig várja az önkormányzat.
Támogatott tartalom
2025 legnagyobb csobbanása a SZUSZ-ban vár rád!
2025 legnagyobb csobbanása a SZUSZ-ban vár rád!
SZUSZ Strand és Játszópark. Nyitás: június 21., szombat.
Új energetikai szakáruház nyílt Debrecenben
Új energetikai szakáruház nyílt Debrecenben
A SolarX szakáruház nem csak eladásról szól.
Négy kávét kínál a Zádor házaspár
Négy kávét kínál a Zádor házaspár
Azokra is gondoltak, akiket bánt a savasság.
Emerson | NI: nem csak high-tech cég, szakmai közösségépítő is
Emerson | NI: nem csak high-tech cég, szakmai közösségépítő is
Megcáfolták Debrecenben azt a sztereotípiát, hogy a mérnökök introvertáltak lennének.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés