Százból kilencvenöt magyarnak van mozgásszervi panasza

A magyar lakosság 95,6 százaléka tapasztal mozgásszervi panaszokat, és ezek túlnyomó része krónikus jellegű – derült ki a MozgásKlinika friss, 1000 fős országos felméréséből, melyet az Infostart szemlézett. A panaszok jelentősen rontják az életminőséget, mégis csak kevesen jutnak el mozgásterápiás vagy rehabilitációs ellátásig.
Az Európai Unióban a születéskor várható egészséges életévek száma átlagosan 63,1 év, a nőknél 63,3, a férfiaknál 62,8 – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adataiból.
A nők teljes várható élettartama 84 év, a férfiaké 78,7.
Míg a mediterrán országok lakói akár öt-hat évvel is tovább élvezhetik az aktív időskort, addig Magyarországon a mozgáshiány, a krónikus betegségek, a rossz táplálkozás és a mentális problémák együttesen rövidítik meg jelentősen az egészségesen eltöltött éveket. A kelet-közép-európai régióban e tényezők hatása különösen erős, ráadásul a STADA Health Report 2025 adatai alapján
Magyarország a vizsgált 22 ország közül az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben.
A fizikai inaktivitást az Egészségügyi Világszervezet is az elkerülhető halálokok között tüntette fel a legutóbbi jelentésében. A WHO megállapította: Európában évente 1,8 millió elkerülhető (és korai, azaz 75 éves kor előtti) haláleset következik be nem fertőző betegségek miatt, amelyek hatékony közegészségügyi intézkedésekkel megelőzhetők vagy időbeni, minőségi egészségügyi ellátással kezelhetők lennének. A WHO-jelentés szerint ezeknek az elkerülhető, nem fertőző betegségek okozta haláleseteknek a 60 százaléka olyan megelőzhető okokkal áll összefüggésben, mint a fizikai inaktivitás, amelyet immár egy lapon említenek a dohányzással és az alkoholfogyasztással, a magas vérnyomással, az egészségtelen táplálkozással és az elhízással. A kutatás rámutat: a válaszadók 92,5 százaléka napi vagy heti rendszerességgel él át tüneteket, 46,3 százalék pedig minden mozgás után fájdalmat tapasztal.
A legsúlyosabban érintettek – akik mindennap és minden mozgás után panaszosak – a teljes minta 40,6 százalékát teszik ki.
Ebben a csoportban az egészségérzet átlagosan 2,32, a fittségérzet 1,92 volt egy ötfokú skálán. Bár a panaszokkal élők több mint fele (55,6 százaléka) rendszeresen felkeresi orvosát, a mozgásterápián való részvétel aránya a teljes mintában mindössze 15 százalék, a legsúlyosabbaknál is csak 13 százalék. Ez azt jelzi, hogy a magyar ellátórendszerben a mozgásszervi problémák kezelése döntően orvosközpontú, míg a bizonyítottan hatékony rehabilitációs és preventív módszerek háttérbe szorulnak.
A leggyakoribb tünetek között
- a derékfájdalom (609 említés),
- a nyakfájdalom (447),
- a térdfájdalom (434),
- a vállfájdalom (415) és
- a hátfájdalom (368)
vezetik a listát. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) alacsony egészségérzetet, 88 százaléka pedig alacsony fittségérzetet jelölt meg.
A felmérés demográfiai adatai szerint a panaszok előfordulása minden korosztályban magas, de a súlyos esetek aránya a középkorúaknál és az idősebbeknél a legnagyobb. A terápiás részvétel falvakban 11,7, kisvárosokban 14,3, nagyvárosokban 20,7 százalék.
Az átlagéletkor a terápiát igénybe vevőknél 54,9 év, míg a nem terápiásoknál 33,3 év volt.

































