Legyen a civishir.hu az első számú forrás!
A Google új funkciója segítségével te döntheted el, melyik lap híreit láthatod legelöl. Kattints a beállításhoz.
Beállítom
Hirdetés
Hirdetés

Szakember: nyakunkon a kis jégkorszak

| 2023. 09. 26. | 11:53:00
A Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője az előttünk álló – nem is oly távoli – változásokról.
Szakember: nyakunkon a kis jégkorszak
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– Annak, hogy a 21. században leáll az Észak-atlanti áramlat, több mint 90 százalékos a valószínűsége. Annak pedig mintegy 75 százalékos, hogy ez már 2025 és 2039 között megtörténik – hivatkozott a legfrissebb klímakutatási eredményekre Szegedi Sándor docens, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője. Márpedig az, hogy leáll az Európát különösen erősen télen fűtő óceáni áramlat, a tudomány mai állása szerint nem kérdés, és az sem, hogy annak milyen hatása lesz éghajlatunkra. Az viszont igen, hogy felkészültünk-e, fel lehet-e készülni a változás következményeire. A Cívishír erről kérdezte Szegedi Sándort.

Cívishír: A Földünk felszínén egyenetlenül eloszló, a Napból érkező hő kiegyenlítésére a nagy földi szélrendszerek és az óceáni áramlatok szolgálnak. Ez utóbbiak között a legnagyobb az Észak-atlanti áramlat, ami a trópusokról annyi meleg, környezetéhez képest melegebb vizet szállít, hogy annak mennyisége meghaladja a Föld összes folyója által együttvéve szállított mennyiséget. Minek hatására jött létre ez a hatalmas vízrajzi képződmény?
Szegedi Sándor: Az egyenlítő egy négyzetkilométere potenciálisan kétszer, két és félszer annyi energia-bevételben részesül, mint a sarkpont körüli területeké. A Földünk dinamikus rendszer, és ha két része között energia-bevételbeli különbség van, akkor elindulnak az ezt kiegyenlítő fizikai folyamatok. Az óceáni áramlatok esetében a trópusok irányából a sarkvidékek felé, a sarkvidékekről a trópusok felé mozog a víz, hogy egyfajta kiegyenlítődést hozzanak létre. A levegőben egyébként gyorsabb a hőcsere, hiszen a levegő könnyebben mozgásba jön. A hőcsere 60-70 százaléka a levegőn, 30-40 százalék a tengeráramlatokon keresztül valósul meg. De így is óriási víztömegről van szó – köztük a legnagyobb a Golf-áramlat, ami a 45. szélességi körtől északra Észak-atlanti áramlat, és ahogy említette is, ez a Föld összes folyójánál nagyságrenddel több vizet szállít. A Golf-áramlat tulajdonképpen az egyenlítő térségéből indul el, csak ott még Észak-egyenlítői áramlatról beszélünk. Majd az amerikai partok előtt bejutott Karib-tenger térségébe, a Mexikói-öbölbe, és azt Kuba és a Floridai-félsziget közötti szűk tengerátjárón felgyorsulva elhagyja, és onnan nevezzük Golf-áramlatnak. A méretéről annyit, hogy helyenként közel 100 kilométer szélességben egy-másfél kilométer mélységben akár 10 kilométer/óránál is nagyobb sebességgel szállítja a meleg vizet észak-északkeleti irányba. A hőmérséklete a Mexikói-öbölben már 2-3, de akár 4 fokkal is melegebb a környezeténél, és ahogy halad észak felé, egyre nagyobb lesz a különbség. A Brit-szigeteknél már 8-10 fok, Izlandtól északra pedig már 10-12 fok. Azt, hogy milyen irányba halad, a kontinensek elhelyezkedése, partvonaluk formája határozza meg, és ehhez járul hozzá a Föld tengely körüli forgásából adódó kitérítő erő, a coriolis. Ezekbe szól bele az uralkodó szelek iránya. Az Észak-atlanti áramlat egyik ága a Jeges-tenger egyik peremtengerében, Oroszországtól északra, a Barents-tengerben, a másik ága Grönland északi partjai közelében enyészik el. Tehát addig szállítja a meleg vizet, addig fűti környezetét.

Cívishír: Mi tartja mozgásban a Golf-, majd az Észak-atlanti áramlatot?
Szegedi Sándor: Amit régen mondtak, hogy az uralkodó szelek, az éppen a Golf-áramlatnál bukik meg, hiszen Észak-Amerika partjai előtt körülbelül 60 fokban szembe megy a széllel. A mozgást illetően egy nagyobb termohalináris-dinamikai folyamatról van szó, azaz az áramlat és a környezete eltérő hőmérséklete és sótartalma tartja igazán mozgásban a vizet. A trópusok felől érkezik a meleg, sóval telítettebb víz a magasabb szélességek felé. Az egészet úgy képzeljük el, mint egy nagy szállítószalagot, aminek van valahol egy „motorja”, ami meghajtja, mozgásban tartja a vizet. Ez a „motor” most Izland környékén van. Tehát itt van az a rész, ahol az áramlat meleg vizét alulról és oldalról a környezete hidegebb, kevésbé sós vize, felülről pedig a levegő erőteljesen hűti. Ennek hatására az áramlat elveszíti a hőmérséklet többletét, a sótartalma viszont megmarad, ezért lényegesen sűrűbb, tehát nehezebb lesz a környezeténél, és a mélybe süllyed. Másodpercenként több százezer tonnányi víz merül a mélybe egy Magyarországnál valamivel nagyobb területen. A hideg, nagy sótartalmú, környezeténél nehezebb víz 3-4 kilométer mélységben pedig visszaáramlik az egyenlítő térségébe.

Cívishír: Évezredek óta jól működő, stabil rendszer! Hol a probléma? Miért is állna le?
Szegedi Sándor: Az óceánok áramlási rendszere, benne a Golf- és az Észak-Atlanti-áramlattal egy nagyon dinamikus, folyamatosan változó rendszer. Most is jelentős változásban vagyunk, hiszen a már említett vízlesüllyedés egyre délebbre tolódik, és csökken a mértéke. Mégpedig azért, mert a légkör melegedése miatt a sarki jégtakaró és Grönland jegének gyors olvadása okán a tengerbe rengeteg édesvíz kerül. A jégbe ugyanis nem fagy bele a só. Az édesvíz könnyebb a környező sós vizeknél, tehát amíg el nem keveredik – ami hosszú idő –, addig a felszínen marad. Amikor pedig ez az édesvíz találkozik az Észak-atlanti áramlás sós vizével, azt gyakorlatilag olyan mértékig ki tudja édesíteni, hogy nem merül alá. Mivel a „motor”, az alámerülési zóna nem lesz, a vízáramlás megszűnik. Ez olyan, mint amikor kikapcsoljuk a szállítószalag motorját. A Golf- és az Észak-atlanti-áramlat esetében ez azt jelenti, hogy délről elmegy valameddig a meleg víz, de sokkal gyengébben, éppen ezért közel sem jut el olyan szélességi körökig, mint például napjainkban.

Cívishír: Vannak arra bizonyítékok, hogy kevesebb vizet szállít az Észak-atlanti áramlás?
Szegedi Sándor: A műholdak évtizedek óta monitorozzák a tenger felszíni hőmérsékletét, továbbá az úszó bóják és a hajók is végeznek méréseket, és ezek által nyomon tudjuk követni a változásokat. Az adatok sokáig különböző hivatalokhoz érkeztek be, és azokat hosszú időn keresztül nem kapcsolták egy rendszerbe. Az utóbbi időben kezdték ezeket összefésülni, évtizedekre visszamenőleg elemezni, és ebből most az látszik, hogy a 20. század vége óta – nem egyenletesen ugyan, de folyamatosan – csökken az Észak-atlanti áramlat intenzitása, azaz a szállított meleg víz mennyisége. Ilyen módon a szállított hő is fokozatosan kevesebb. Különösen az utóbbi két évtizedben. A nemrégiben publikált adatok alapján az 50 évvel ezelőttihez képest 20-30 százalékkal kevesebb hőt szállít az Észak-atlanti-áramlat. A másik probléma, hogy senki sem tudja megmondani a sarkvidéken még potenciálisan elolvadó jég mennyiségét, azaz mennyi édesvíz kerülhet az óceánba, ami gyengíti, tolja délebbre az áramlási rendszert. Az kijelenthető, hogy ameddig a lehűlő víz a mélybe bukik, addig él a tengeráramlat. Arra pedig egyáltalán nincs tapasztalat, és a modellezni sem lehet, hogy mekkora az édesvíz mennyisége, ami Izland térségében teljesen le tudja állítani a „motort”. Ezek miatt óriási a bizonytalanság az Észak-atlanti áramlat jövőjét illetően. Tíz éve még arról volt szó, hogy leállhat, de ez 2100 előtt nem valószínű. Közben meg kiderült, hogy az Északi-sarkvidék jege minden korábbinál intenzívebben olvad, és minden eddiginél nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az Észak-atlanti térségbe. Plusz, azt sem tudjuk pontosan, mi az a kritikus édesvízmennyiség, ami ténylegesen előidézi a leállást. A mostani elemzések azonban már azt mondják, igaz, óriási bizonytalanság mellett, hogy már sokkal közelebb lehetünk ehhez a kritikus ponthoz, mint ahogy azt korábban gondolták. Különösen, mivel gyorsul az Északi-sarkvidék jegének az olvadása, tehát akár néhány éven belül is bekövetkezhet a tengeráramlat leállása.

Cívishír: Ne menjünk ennyire előre! Milyen hatással van az Észak-atlanti-áramlat Európa, azon belül pedig Magyarország időjárására?
Szegedi Sándor: Európa időjárása az összes kontinens között a legkiegyensúlyozottabb. Annak ellenére, hogy bizony tapasztalunk szélsőségeket. Viszont a többi kontinensen nyáron lehet jóval melegebb, a tél lehet sokkal hidegebb, a szárazság tartósabb, az eső bőségesebb, a viharok sokkal erősebbek, az átmenetek pedig gyorsabbak. A kiegyenlítettebb klímánkat, időjárásunkat jelentős részben az Atlanti-óceánnak és benne az Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetjük. Ez azt jelenti például, hogy az adott szélességhez képest a tél Európában lényegesen enyhébb, az éves átlaghőmérséklet pedig magasabb. Az évszakok közül télen jelentkezik legmarkánsabban az eltérés, döntően emiatt magasabb az évi középhőmérséklet. Számokra lefordítva: a Brit-szigeteken 8-10 fokkal, a Benelux államokban, Németország észak-nyugati részén, Norvégiában és Dániában körülbelül 6 fokkal, Magyarországon 1,5-2 fokkal melegebb az évi átlag középhőmérséklet az Észak-atlanti-áramlat miatt. Nyáron elenyésző a hatása, a meleg évszakunkban az óceán hatalmas víztömegének van mérséklő hatása kontinensünk éghajlatára. Mégpedig úgy, hogy ahogy távolodunk tőle, egyre kisebb mértékben érezhető. Ezért kelet felé haladva egyre melegebb és szárazabb a nyár, a tél pedig hidegebb.

Cívishír: Említette, hogy az 50 évvel ezelőttihez képest 20-30 százalékkal kevesebb hőt szállít az Észak-atlanti-áramlat. Ennek már vannak következményei? Az utóbbi tíz évben gyakorlatilag nincs tél.
Szegedi Sándor: Jelenleg éghajlatunk változását két hatás befolyásolja. Egyrészt a meleg tengeráramlat csökkenő mértéke, másrészt a változó, melegedő éghajlatunk. Ez utóbbinak tudható be az enyhébb telek sorozata. De ez nincs mindenhol így az északi mérsékelt övben. Például Észak-Amerikában, a Nagy-tavak vidékén a mögöttünk lévő évtizedben nagyon hideg telek voltak. Maradjunk azonban a globális felmelegedésnél és Magyarországon. Az évszakok sajátosságait figyelembe véve a leglátványosabb változás egyértelműen télen következett be. Egyrészt azért, mert ennek az évszaknak a hőmérséklet-emelkedése a legnagyobb, másrészt pedig ez a hőmérséklettöbblet elég volt ahhoz, hogy ne hó, hanem eső essen. Ha pedig nem fehér a felszín, a minimum hőmérsékletek több fokkal is magasabbak. Ezekből állt össze a tél látványos változása.

Cívishír: Miből fogjuk érezni, ha leáll az Észak-atlanti-áramlat?
Szegedi Sándor: Nem lehet majd nem észrevenni! Még annak ellenére sem, hogy nem egyik pillanatról a másikra következik be a változás. Az átmeneti időszak azonban csupán néhány év lesz. Nálunk hidegebbek lesznek a telek. Kezdetben nem az egész tél, csak néhány hét, egy-egy hónap. Erősebbek lesznek a hidegbetörések, tartósabbak a zord időszakok. Visszatérnek a 2000 előtti telek, amikor nem számított extrém hidegnek a mínusz 20, mínusz 25 fok sem, merthogy szinte minden télen előfordult. Nagyon hidegnek a mínusz 30 fok körüli fog majd számítani. Aztán a hótakarós napok száma is visszaáll az adott térségre jellemző értékre, ez az Alföldön évente 35-40 nap. Később a telek még hidegebbek lesznek: körülbelül az 1500 és 1850 közötti kis jégkorszaknak nevezett időszakokhoz hasonlatos. Az akkori teleket jól szemlélteti, hogy a Tisza és a Duna szinte minden évben befagyott, sőt Nyugat-Európában a Szajnán és a Temzén is volt vastag jégtakaró. A Brit-szigetek körül és Nyugat-Európa partjainál pedig körülbelül 40 kilométeres sávban befagyott a tenger. Nálunk, amellett, hogy hidegebbek lesznek a telek, még a mostaninál is szélsőségesebbé válik az időjárásunk. Mégpedig azért, mert az óceán mérséklő hatása is csökken, kevesebb lesz a csapadék, hosszabbak lesznek a nyári hőhullámok. A változás nálunk szerencsére nem lesz annyira drasztikus, mint kontinensünk nyugati részén, az óceáni éghajlat területén, mivel ott napjainkban is lényegesen erősebb az Észak-atlanti áramlat hatása. Ez manapság 6-10 fokos pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz, és ennek a kiváltó oka fog megszűnni.

Cívishír: Mennyi ideig tarthat az Észak-atlanti-áramlat nélküli időszak?
Szegedi Sándor: Nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt egyszer már megtörtént ez. Az utolsó nagy eljegesedés végén, a gyors felmelegedés hatására óriási mennyiségű édesvíz zúdult az Atlanti-óceánba, és megállt az áramlat. Akkor hirtelen hidegebb telek köszöntöttek az Észak-atlanti térségre, elkezdett visszanövekedni a jég, majd néhány évszázados kilengés után erőre kapott az óceáni áramat, és globálisan ismét melegedni kezdett a környezet. Ugyanaz ugyanúgy biztosan nem fog megismétlődni, viszont nagybizonyossággal mondható, hogy néhány száz évre szélsőségesebb lesz az éghajlatunk, és azon belül hidegek lesznek a telek.

Cívishír: Talán éveken belül zordabb télben, forróbb nyárban kell élnünk, amihez a gazdaságnak alkalmazkodni kell. Nem késtünk már el?
Szegedi Sándor: Mindenképpen nehéz lesz alkalmazkodni. A klímaváltozás amúgy is krízishelyzetet teremt Európában. Itt van a turizmus. Ha még forróbb nyarak jönnek, akkor oda lesz a mediterránum idegenforgalma. A Kárpát-medence mezőgazdaságának is komoly kihívást jelent. Tehát fogalmazzunk úgy, ha az áramlás leáll, az ront a mostani helyzeten. Más növényeket kell majd termeszteni, mint eddig. Emellett nálunk kulcsfontosságú lesz az öntözés, a víz visszatartása, a víztározók építése. Gyakoribbá válik a hócsapadék: több hó halmozódik fel, ez erősíti a tavaszi áradásokat. Ezek vizét kellene megfognunk. Annál is inkább, mert a folyóink vízjárása szeszélyes lesz, azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy kiszáradnak.

– CH –

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
További híreink
Még több gyermek kaphat iskolatejet
Még több gyermek kaphat iskolatejet
A szüők is kezdeményezhetik a csatlakozást.
Új korszak kezdődik a cukorbetegek kezelésében
Új korszak kezdődik a cukorbetegek kezelésében
Teljes támogatást ad az analóg inzulinokra a kormány.
Így spórolhatsz a háztartási vegyi árun
Így spórolhatsz a háztartási vegyi árun
Mosószer, öblítő, tisztítószer.
Hőérzékelő kanalat hívtak vissza a Müllerből
Hőérzékelő kanalat hívtak vissza a Müllerből
Egészségkárosító anyag van benne.
Gyerekekre veszélyes termékeket hívtak vissza
Gyerekekre veszélyes termékeket hívtak vissza
Életveszélyes belső szervi elzáródást okozhatnak.
Black Weeks a Gulyás Tüzépen
Black Weeks a Gulyás Tüzépen
Akár 40 százalék kedvezmény novemberben.
Darált mákot vontak ki a forgalomból
Darált mákot vontak ki a forgalomból
Az Auchan üzleteiben árusították.
A Kifli.hu Debrecenbe is megérkezett
A Kifli.hu Debrecenbe is megérkezett
Hipermarketnyi választék egy kattintással.
Elindult az árhullám a Felső-Tiszán
Elindult az árhullám a Felső-Tiszán
Jelentős esőzés volt az elmúlt napokban.
„Elázott” Hajdú-Bihar
„Elázott” Hajdú-Bihar
Rövid idő alatt érkezett sok eső.
Figyelmeztetés: hatalmas eső zúdulhat Hajdú-Biharra
Figyelmeztetés: hatalmas eső zúdulhat Hajdú-Biharra
Több mint 20 milliméter is érkezhet.
Szárazsági rekordot hozott az első tíz hónap
Szárazsági rekordot hozott az első tíz hónap
Októberben a szokásosnál melegebb volt.
Különleges látvány várja a korán kelőket
Különleges látvány várja a korán kelőket
Ritka bolygóegyüttállás jön.
Esővel érkezik a novemberi felmelegedés
Esővel érkezik a novemberi felmelegedés
Párásak, ködösek lesznek a hajnalok.
Az idei október volt az eddigi legmelegebb
Az idei október volt az eddigi legmelegebb
A globális mérések kezdete óta.
Fagyos reggelre ébredtek a hajdú-bihariak
Fagyos reggelre ébredtek a hajdú-bihariak
Országos átlagban 4,7 fokkal volt hidegebb az ilyenkor szokásosnál.
November nem hazudtolja meg magát
November nem hazudtolja meg magát
Sok felhő, kevés napsütés várható.
Az ősz leghidegebb hajnalával érkezett a november
Az ősz leghidegebb hajnalával érkezett a november
Zabarban mínusz 5 fok alá süllyedt a hőmérséklet.
Sok felhő, kevés napsütés a hétvégén
Sok felhő, kevés napsütés a hétvégén
Időnként a szél is megerősődik.
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Közös kutatásokról állapodtak meg.
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Árokszállási Ronald munkásságát a grafikai tervezés és az épített tér kapcsolatának újragondolása jellemzi.
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Három éremmel térhet haza Suba Sára.
Egykori tanszékvezetőjét gyászolja a Debreceni Egyetem
Egykori tanszékvezetőjét gyászolja a Debreceni Egyetem
Beke Dezsőné tanárok generációit oktatta.
Lilába öltöztetnek épületeket Debrecenben
Lilába öltöztetnek épületeket Debrecenben
Magyarországon évente mintegy 7–8000 koraszülött jön világra, ami az összes újszülött 8–9 százalékát jelenti.
Nagy tudású debrecenieket díjaztak
Nagy tudású debrecenieket díjaztak
Idén 50 éves az MTA Debreceni Területi Bizottsága.
Együttműködés a Debreceni Egyetem és a jegybank között
Együttműködés a Debreceni Egyetem és a jegybank között
Ösztöndíjprogramba vonták be az intézményt.
A DEHÖK-öt is díjazta a debreceni önkormányzat
A DEHÖK-öt is díjazta a debreceni önkormányzat
Az egyetemi közösség a környezettudatos szemlélet formálásán dolgozik.
Már lehet jelentkezni a debreceni űrszakemberképzésre
Már lehet jelentkezni a debreceni űrszakemberképzésre
A hallgatók az űrutazás egészségügyi és élettani kockázataival is megismerkedhetnek.
Aranyérmes kutatók találkoztak a Debreceni Egyetemen
Aranyérmes kutatók találkoztak a Debreceni Egyetemen
A díj 1989-es alapítása óta 84 debreceni kötődésű hallgató kapott Pro Scientia Aranyérmet.
Adjunktusát gyászolja a Debreceni Egyetem
Adjunktusát gyászolja a Debreceni Egyetem
Fazekas István 54 éves volt.
Kiemelt híreink
A debreceniek akarata érvényesült a Mosonmagyaróvár ellen
A hétközi vereség után győzelemmel zárta a hetet a Loki.
Nagy Blankával aranyérmes a női párbajtőrcsapat
A mérkőzésvezető pontot ítélt a magyaroknak, döntését a videózás után visszavonta, de ezzel még nem volt vége.
Egy hajdúszoboszlónyival lettünk kevesebben Hajdú-Biharban
Esett Debrecen lélekszáma, ugyanakkor az agglomeráció és Biharkeresztes térsége gyarapszik.
Fórum 2: Tárkányi Tutor Lóránttal tárgyalna
A politikus ellenzi a debreceni beruházást.
Hortobágy: Ruszin-Szendi feljelentést tett
A Hortobágy nemzeti kincsünk – írta.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hajdú-Bihar
D. Tóth Kriszta Debrecenben
Új kötetével érkezik: Lábon kihordott élet.
Barcsa Lajos védelmébe vette Magyar Pétert
A debreceni fideszes alpolgármester szerint méltatlan Magyar Péter német kiejtésén gúnyolódni.
Hirdetés
Hirdetés