Sosem látott köntösben Debrecen természeti történelme
December 7-én 17 órakor nyílik a „Tanulni a természettől? – Botanika” című kiállítás a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban. Debrecen és környéke gazdag természeti történelméből merítve elismert nemzetközi és hazai művészeknek köszönhetően értelmezhetjük újra kultúra és környezet, ember és természet, botanika és művészet kapcsolatát. Avagy: mi mindent tanulhatunk a természettől?
Debrecen évszázadok óta különleges, kiemelt helyet foglal el a magyar botanika történetében. A Méliusz Juhász Péter által írt Herbárium (1578), valamint Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály alapvető kézikönyve, a kétkötetes Magyar Füvészkönyv (1807) révén a város hosszú ideje a botanika és a természettudományok hazai központjának számít.
A MODEM legújabb kiállítása erre a sokszínű örökségre épít, bemutatva Debrecen egyedülálló természeti gyűjteményeit és látnivalóit, mint például a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje és a Hortobágyi Nemzeti Park.
„A Tanulni a természettől? – Botanika című kiállításunk jól megmutatja mindazt, amit úgy szeretünk a MODEM-ben. A bemutatott alkotások mind a kiállításra készültek. Workshopok gyümölcsei, több diszciplína közös gondolkodásának, pályája elején járó és rutinos művészek tapasztalatcseréjének, debreceni származású és távoli országból érkező alkotók együttműködésének eredményei. Másrészt pedig ezer szálon kötődnek Debrecen történetéhez és kultúrájához is, amivel, bízom benne, városunk és a MODEM pozícióját is erősíteni tudjuk a globális kulturális térképen, méghozzá élmény és érték alapon” – hangsúlyozta Vizi Katalin, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója, aki a kiállítás megnyitóján köszöntőt is mond.
Hogyan alakíthatja át a kulturális mező a természet hagyományos értelmezési módjait? Miként ösztönözhetjük újszerű kapcsolódások kialakítását kultúra és környezet között? Hogyan vehetnek részt a kulturális terek aktívan az emberi tevékenység uralta korszak kihívásaiban? A klímaváltozás közepette, az ökológiai instabilitás növekvő korszakában ezek a narratívák alternatív kapcsolódási módokat kínálhatnak a bolygónkhoz is.
A MODEM legújabb időszaki kiállítása három fő témát jár körül: az antropocén mozaikos tájak megfigyelését, a természeti szimbolika újraértelmezését és a spekulatív történetmesélés alkalmazását. December 7-től a látogatóknak lehetőségük lesz arra, hogy feltérképezzék, sőt újragondolják a természettel való együttélés különféle módjait.
A kiállítást Korpa Tamás, Alföld-díjas költő nyitja meg, amit művészekkel és kurátorokkal közös tárlatvezetés követ. Ezen kívül közösségi zugattyúzásra is lehetőség nyílik a MODEM belső kertjében.
A bemutatott műalkotások a Debreceni Nemzetközi Művésztelep intenzív, kéthetes nyári workshopján készültek, amelyet a MODEM 2024 nyarán immár 9. alkalommal rendezett meg. A meghívott művészek, építészek, zenészek és tervezők elmerültek Debrecen és környékének gazdag természeti történelmében, serkentve a művészeti kutatásokat és az interdiszciplináris együttműködéseket egyaránt.
A kiállításon CENTRALA – Małgorzata Kuciewicz & Simone De Iacobis (PL/IT), Daniel Godinez Nivón (MX/NL), Illés Zsófia Szonja (HU), Kortmann-Járay Katalin & Mendreczky Karina (HU), Kuzma Eszter Júlia (HU), Gaja Mežnarić Osole & Krater Collective (SI), Thea Lazăr (RO), Szabó Bálint (HU), Szabó Nóra (HU), Vékony Dorottya (HU) alkotásai szerepelnek.
Kurátorok: Horányi Attila, Süli-Zakar Szabolcs, Török Krisztián Gábor, Vékony Dorottya
