Sárvári tisztázatlan debreceni ügyeket emleget
A nemzetközi vagyonfelderítéssel foglalkozó szakember szerint egymásra épülő bűncselekményeken keresztül hívtak le uniós és állami forrásokat, miközben valós gazdasági háttér nélküli cégek is milliárdos támogatásokhoz juthattak. Debrecent külön is megemlítette, ám konkrét vállalkozásokat és projekteket nem nevezett meg. A Cívishír kérdésekkel fordult hozzá.
Súlyos, Debrecent közvetlenül érintő kijelentést tett Sárvári Nicholas nemzetközi vagyonfelderítési és vagyonvisszaszerzési szakember a Telexnek adott interjújában.
Sárvári arról beszélt, hogy munkája során találkozott olyan ügyekkel, amelyekben egymásra épülő bűncselekményeken keresztül hívtak le uniós és magyar állami forrásokat. A támogatásokat papíron értékteremtő beruházásokra fordították, miközben – állítása szerint – akár üres telkekre bejegyzett cégek is milliárdos összegekhez juthattak anélkül, hogy bárki megfelelően ellenőrizte volna a vállalkozások valós hátterét.
Ebben az összefüggésben Debrecent külön is megemlítette.
„Debrecenben például tíz évvel ezelőtt döbbenetes koncentrációja volt az ilyen jellegű projekteknek” – fogalmazott.
Nem derült ki, pontosan milyen projektekről beszélt
Sárvári az interjúban nem nevezett meg konkrét debreceni céget, projektet, támogatási programot vagy érintett személyt. Az sem derült ki egyértelműen, hogy egyetlen összefüggő konstrukcióra, egymással kapcsolatban álló vállalkozások hálózatára vagy több, egymástól független esetre utalt.
A „tíz évvel ezelőtt” meghatározás vélhetően a 2015–2016 körüli időszakra vonatkozhat, ezt azonban a szakember nem pontosította. A nyilatkozatból az sem állapítható meg, hogy az említett vállalkozások ténylegesen Debrecenben működtek-e, vagy csak a székhelyük, telephelyük, illetve a támogatott projekt helyszíne kötődött a városhoz.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy Sárvári ebben az összefüggésben nem beszélt megindult hatósági eljárásról, nyomozásról vagy jogerős bírósági döntésről. Kijelentését saját vagyonfelderítési és kockázatelemzési tapasztalataira alapozta.
A tapasztalatokból építene védelmi rendszert
Sárvári szerint a korábbi eseteket akkor is érdemes részletesen elemezni, ha az esetlegesen eltűnt pénz már nem szerezhető vissza, vagy az érintettek felelősségre vonására nincs lehetőség. A feltárt módszerekből ugyanis olyan ellenőrzési és kockázatjelző rendszer építhető fel, amely a jövőben időben jelezheti a gyanús pénzmozgásokat.
Úgy véli, az állami forrásokat érintő tranzakcióknál egy úgynevezett „red flag”, azaz figyelmeztető rendszert kellene alkalmazni. Ez jelezné, ha egy cég háttere, tulajdonosi szerkezete vagy a támogatási pénz útja nem átlátható. A gyanús tranzakciókat a körülmények tisztázásáig fel lehetne függeszteni.
A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a vagyonvisszaszerzés összetett, gyakran több országot és joghatóságot érintő folyamat, ezért szakmailag megalapozatlan lenne néhány hónapon belül látványos eredményeket vagy azonnali őrizetbe vételeket követelni az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivataltól.
A Cívishír megkereste Sárvári Nicholast
A debreceni vonatkozás jelentősége miatt a Cívishír kérdésekkel fordult Sárvári Nicholashoz. Egyebek mellett arra kértünk választ, hogy pontosan milyen típusú projektekre utalt, egy összefüggő konstrukcióról vagy több különálló esetről beszélt-e, illetve megközelítőleg hány vállalkozást és mekkora támogatási összeget érinthetett az általa említett koncentráció.
Arra is rákérdeztünk, hogy a cégek ténylegesen Debrecenben működtek-e, milyen szakmai minőségében szerzett tudomást az esetekről, valamint megnevezhetők-e az érintett projektek, támogatási programok vagy vállalkozások.
Amennyiben Sárvári Nicholas válaszol a Cívishír kérdéseire, cikkünket frissítjük.
Sárvári Nicholas maga is pályázott az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére. A posztra összesen 96 pályázat érkezett. Az értékelés alapján Unger Anna Róza, Ligeti Miklós és Jancsics Dávid kapta a legtöbb pontot, utóbbi azonban később visszalépett. Sárvári a negyedik legmagasabb pontszámot érte el, meghallgatását pedig a Tisza-frakció kezdeményezte. A párt később hangsúlyozta, hogy Sárvári nem a politikai jelöltjük volt, csupán éltek azzal a lehetőséggel, hogy további pályázó bizottsági meghallgatását indítványozzák.
A parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága végül Sárvári Nicholast is meghallgatta. A kanadai–magyar kettős állampolgárságú szakember több évtizede foglalkozik nemzetközi vagyonfelderítéssel és vagyonvisszaszerzéssel, saját cége pedig összetett, több országot érintő pénzügyi visszaélések feltárásában is közreműködött. Az NVVH vezetője végül nem ő lett: az Országgyűlés Unger Anna Rózát választotta meg a hivatal elnökének.
