1956-tal üzent Oroszországnak Baka András

Az 1956-os magyar forradalom leverését állította párhuzamba Ukrajna jelenlegi harcával Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén. Az államfő elítélte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és kijelentette: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Beszédében ugyanakkor komoly belpolitikai üzeneteket is megfogalmazott a jogállamiságról, az elszámoltatásról, a sajtó és a bíróságok függetlenségéről.

„A szovjet tankok eltiporták ezt a reményt”

Baka András a magyar történelemből vezette le álláspontját az orosz–ukrán háborúról. Felidézte: hetven évvel ezelőtt az 1956-os forradalom azt fejezte ki, hogy a magyarok maguk akarnak dönteni saját sorsukról.

Mint fogalmazott, „a szovjet tankok eltiporták ezt a reményt”. Magyarország segítségért fordult az ENSZ-hez, a nemzetközi közösség azonban nem tudta megakadályozni a forradalom leverését.

Az államfő ezt követően egyértelmű párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi ukrajnai háború között.

Magyarország elítéli Oroszország háborúját

Baka András kijelentette: Magyarország elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű, támadó háborúját, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot.

Hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és területi integritása mellett, a nemzetközileg elismert határain belül. Az ukrán népnek pedig joga van ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről.

„A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk” – mondta.

Az államfő szerint diplomáciára van szükség a vérontás befejezéséhez, tartós béke azonban csak Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával teremthető meg.

Arra is figyelmeztetett: ha az erőszakos területfoglalás a nemzetközi viták rendezésének elfogadott eszközévé válik, akkor minden kisebb ország okkal aggódhat a saját jövőjéért.

Baka: A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell

A köztársasági elnök beszédének jelentős részét Magyarország belpolitikai helyzetének szentelte. Korábbi bírói pályájára utalva azt mondta, munkája egy alapvető tanulságra tanította meg: a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell.

Elnökként az alkotmány, az intézmények szabadsága és minden magyar állampolgár méltóságának védelmét ígérte.

Baka András szerint az állam nem kizárólag a kormánypártiaké vagy az ellenzékieké, hanem azoké is, akik elvesztették bizalmukat a politikában. Úgy fogalmazott: nem engedhető meg, hogy egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon.

Elszámoltatás igen, bosszú nem

Az államfő az áprilisi választásról azt mondta, a magyarok nem pusztán kormányváltásra, hanem demokratikus megújulásra szavaztak.

Szerinte ennek része, hogy a bíróságok politikai nyomástól mentesen működjenek, a sajtó számon kérhesse a hatalmat, a közpénzek felhasználása pedig a közjót szolgálja.

A korrupciót és a hatalommal való visszaélést elszámoltatásnak kell követnie, de – hangsúlyozta – a bosszúállás nem megengedhető, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré.

Baka szerint ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik tegnap kormányoztak, azokra, akik ma vannak hatalmon, és azokra is, akik a jövőben kerülnek oda.

Magyarország az EU és a NATO megbízható partnere akar lenni

Baka András arról is beszélt, hogy Magyarország partnereinek bizalmát nem lehet egyetlen választással vagy beszéddel visszaszerezni: az országot a tettei alapján kell megítélni.

Kijelentette, Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese és az ENSZ aktív tagja lesz. Szerinte ezek a szövetségek nem korlátozzák Magyarország szabadságát, hanem éppen védik azt.

Az ENSZ-t is bírálta

A köztársasági elnök szerint maga az ENSZ is bizalmi válsággal küzd.

Úgy fogalmazott, a világszervezet túl gyakran nem lép fel akkor, amikor nagyhatalmak vagy azok szövetségesei megszegik a szabályokat. Baka szerint egyetlen ország sem állhat a törvények felett, és nem alkalmazhatók eltérő szabályok attól függően, hogy egy adott állam barátnak vagy ellenfélnek számít.

Az államfő ugyanakkor nem az ENSZ gyengítését, hanem működésének megerősítését sürgette.

Közel-Kelet és migráció

Baka András a közel-keleti konfliktusra is kitért. Magyarország a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartását szorgalmazza, valamint azt, hogy a segélyek biztonságosan eljussanak a rászorulókhoz.

Az államfő szerint az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy biztonságban és méltóságban éljenek.

A migrációról szólva hangsúlyozta: minden államnak joga van megvédeni a határait. Magyarország fellép az illegális migráció és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, ugyanakkor ezt a nemzetközi jog, az emberi méltóság és a menekülteknek járó védelem tiszteletben tartásával kívánja megtenni.

„A hatalom csak akkor érdemli ki a bizalmat, ha betartja a törvényt”

Baka András beszéde végén ismét a jog és a hatalom kapcsolatára tért vissza. Mint mondta, Magyarország számára új kezdet következik, az alapelv azonban nem változik:

„A hatalom csak akkor érdemli ki a bizalmat, ha betartja a törvényt.”