Sámsoni út: képtelen végrehajtás

Október 20-án két éve lesz annak, hogy a Magyar Állam a kizárólagos tulajdonosává vált, ennek ellenére nem sikerült birtokba venni a 471-es főút négysávosításához szükséges Sámsoni út 107. szám alatti ingatlant. Bár a terület két tulajdonosának – egy magánszemélynek és az italkereskedéssel megegyező nevű cégnek – már régen kifizettek összesen mintegy 240 millió forint összegű kártalanítást, a végrehajtásért felelős Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamiért képtelen érvényt szerezni a jogszerű követelésnek. Tőlük érdeklődtünk arról, hogy mire várnak, milyen okból nem kényszerítik ki a birtokbavételt, hogy végre haladhasson a már így is jelentős csúszásban lévő, tízezrek mindennapi közlekedést nehezítő útberuházás.

Ha nem is a kályhától indulva, de a jobb megértés kedvéért vegyük át, milyen fontosabb állomásokon jutottunk el oda, hogy  az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) miniszteri biztosa a nyilvánosságon keresztül fejezze ki elégedetlenségét a (volt) tulajdonosok felé.

A szóban forgó, a Sámsoni út és az Acsádi út kereszteződésénél lévő ingatlan egy részének a kisajátítása azért vált szükségessé, mert az útberuházás nyomvonalán helyezkedik el. Mivel az Acsádi út nem eléggé széles, a tervezett lámpás csomópont kialakítása érdekében az ÉKM-nak muszáj volt megszerezni a terület tulajdonját. Különben több más ingatlant kellett volna kisajátítani, tovább növelve a nettó 7,2 milliárdos útberuházás költségeit.

A tárca 2023 júliusi kisajátítási kérelmének a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal helyt adott, a kisajátítási terv alapján megosztva az ingatlant. Az ily módon létrehozott két helyrajzi számhoz tartozó terület közül az ÉKM a 941 négyzetmétereset sajátította ki közérdekű célra. A másik, valamivel kisebb földrész a tulajdonosoknál maradt. 

A kisajátított területen egy korábban bérbe adott, de jelenleg már nem működő, könnyűszerkezetes zöldséges pavilon és egy falazott trafik található, valamint a most is nyitva tartó italkereskedés épületének egy része szintén hozzá tartozik. Decemberben egy fenyőárus vállalkozó is feltűnt a telken.

A kormányhivatal eljárása a kártalanítás összegének megállapítása érdekében igazságügyi ingatlanszakértői és igazságügyi erdőgazdálkodási szakértő bevonásával zajlott, míg a tulajdonosok könyvszakértő véleményt kértek. A kormányhivatal végül a cikkünk elején említett kártalanítási összeget

• a kisajátított terület és az egyéb építmények értékét,
• a visszamaradó rész értékcsökkenését,
• a faállományt
• és a faegyedek értékcsökkenését

figyelembe véve állapította meg. A pénzt az ÉKM 2023 novemberében kifizette a tulajdonosoknak. Ők viszont nagyobb összegre tartottak (volna) igényt.

A Kúria lezárta

Miután a tulajdonosok a Debreceni Törvényszékhez fordulva elsődlegesen az állami kisajátítási kérelem elutasítását, másodlagosan nagyobb kártalanítás megfizetését, harmadlagosan a kormányhivatali határozat semmisítését kérték, a közigazgatási bírói tanács 2024 márciusában – közbenső ítélettel – elutasította a keresetüket. Lényegében azért, mert  jogszerűnek találták a kisajátítást. Fellebbezésére nem volt lehetőség.

A közigazgatási ügyekben a bíróság a jogszabályszerűségről közbenső ítélettel előzetesen dönthet vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy az őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.

A jogvita a Kúrián folytatódott – a legfelsőbb bíróság a felperes tulajdonosok felülvizsgálati kérelmét szintén alaptalannak mondta ki, hatályban tartva a törvényszéki ítéletet. A 2024. októberi kúriai határozat arra is kitér, hogy megszünteti a felpereseket támogató, általa korábban végzésként hozott azonnali jogvédelmet. Az „italkereskedők" nem adták fel, 2025 márciusában már az Alkotmánybíróságnál éltek panasszal egy részítélet alaptörvény-ellenességére hivatkozva, majd júniusban kiegészítették a beadványukat. Annak, hogy az Alkotmánybíróság ítéletet hozott volna, egyelőre nem találtuk nyomát.

Végtelen végrehajtás

A Cívishír az Építési és Közlekedési Minisztériumtól azt az információt kapta, hogy a tulajdonos a birtokba adást 2023 ősze óta elutasítja, ezért az adóhatóság jár el az ügyben. Méghozzá a végrehajtások során alkalmazandó jogszabály általános rendelkezései szerint. Ezért tájékoztatást kértünk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól arról, hogy  

• miért nem vették birtokba a 2023. október 20. óra már a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlant;
• elrendelte-e valamilyen szerv (kormányhivatal, bíróság) a végrehajtás felfüggesztését;
• ha nincs felfüggesztve a végrehajtás, akkor miért nem foganatosították;
• van-e jogi vagy más természetű oka a NAV várakozásának?

Ha valaki azt hitte, hogy a NAV felvilágosítást ad egy ilyen közérdeklődésre számot tartó ügyben, az téved. „Az adótitokra vonatkozó rendelkezések kötik a NAV-ot. Így konkrét adózóra vonatkozó tényt, adatot, körülményt a hivatal nem hozhat nyilvánosságra” – válaszolták röviden.

Megkerestük a tulajdonosokat képviselő ügyvédet, Kujbus Máriát is, akitől személyes találkozót kértünk. Ő végül egy, az ősz elején a közösségi médiában közzétett állásfoglalást ajánlott a figyelmünkbe. A megbeszélés nem jött létre. Pedig arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy igaz-e, amit a városrész országgyűlési képviselője közölt, vagyis a tulajdonosok az említett kártalanítási összeg többszörösre tartanának igényt.

Ahogyan az sem látszik, hogy mikor lesz a csomópont átépítésében előrehaladás.

Ratalics László