Robotika az almáskertben, víztakarékosság – ezekről is szó volt a Debreceni Egyetem konferenciáján

A klímaváltozás dokumentálásában, a változásokra adott megfelelő válaszok kidolgozásában van nagy jelentősége az agrárdigitalizációnak – derült ki Harsányi Endrének, a Debreceni Egyetem rektorhelyettesének a XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok megnyitóján elmondott köszöntőjéből. A régió agrárszakembereinek részvételével az egyetem Böszörményi úti campusán október 3-án megtartott tudományos ülés fő témája a precíziós mezőgazdaság volt. Az Intelligens megoldások a mezőgazdaságban című szakmai konferencián 10 szekcióban egyebek mellett szó volt a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, a precíziós nemesítés innovatív lehetőségeiről, a körforgásos gazdálkodásról, továbbá a vízgazdálkodás aktualitásairól is.

– A Debreceni Egyetemnek kiemelt stratégiai területe az agrárium, az egyetem vezetése pedig támogatja a képzési struktúra megreformálását – szögezte le köszöntőjében Harsányi Endre, akitől azt is megtudta a hallgatóság, hogy az egyetemen három gazdasági egység komplexen foglalkozik az agráriummal, így nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatásokat végezhetnek. A hasonló profilú világranglistán a debreceni agrárképzés a 250-300. hely között van, de mindent megtesznek az előrelépésért. Ezt is szolgálja a 20 éve elkezdett digitalizáció, amit beillesztettek a képzésbe.

– A klímaváltozásban van nagy jelentősége az agrárdigitalizációnak. Emelkedik a hőmérséklet, több a hőségnap, drasztikusan csökkent a fagyos napok száma, gondot okoz a csapadék időbeli eloszlása, nagyobb a légkör szén-dioxid koncentrációja – folytatta a rektorhelyettes. – Lényeges, minderre hogyan reagálunk, miként őrizhető meg az agrárium jövedelmezőképessége. Erre az országban egyedülálló rendszert dolgoztunk ki. Mérjük, monitorozzuk az üvegházhatású gázokat, vizsgáljuk a melléktermékek alternatív felhasználását. Ehhez megteremtettük az eszközparkot, hozzá a labort. Négy helyszínen végzünk kutatásokat. Nyíregyházán növénynemesítést is folytatunk, és bizonyos fajtákban már piacvezetők vagyunk Magyarországon és Ausztriában. Az újfehértói faiskolában a szabolcsi almacentrum kapcsán új elképzeléseink vannak. Megalapítottuk a precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzést, ebben a dakotai egyetemmel működünk együtt, és négy hallgatónk kint van egy szemeszterre. Lesz professzori és hallgatói csereprogram. A tangazdaságok infrastruktúráját fejlesztjük, élelmiszerfeldolgozó üzemet építünk; ez utóbbi hiányzott ahhoz, hogy a hallgatók és a kutatók teljes portfólióban tudjanak dolgozni, tanulni. A bemutatókertben robotgazdaságot indítunk. Vizsgáljuk a drónfelhasználás további lehetőségét, hatékonyságának növelését. Intenzív almaültetvényt telepítünk, megújul egy hűtőházunk, új gépeket vásárolunk, ami után a gépparkunk átlag életkora hat év alatt lesz. További tervünk az összes precíziós kutatásunknak helyet adó robotika központ létrehozása – sorolta a digitalizáció terén elvégzett és tervezett feladataikat Harsányi Endre.

A plenáris ülést Nagy János professor emeritus a Mesterséges Intelligencia a precíziós gazdálkodásban című előadás nyitotta. Itt az egykori rektor számot adott a digitalizáció eddigi eredményeiről, majd az éghajlatváltozás problémájának megoldásaként hangsúlyozta: minden beavatkozásnak víztakarékosnak kell lennie. Oda kell vezetni a vizet a földekre, az öntözés Magyarországon elengedhetetlen. Ugyanakkor ki kell használni a nemesítésben rejlő lehetőségeket.

Neményi Miklós akadémikus meglepő számadattal kezdte előadását – 2050-ben a föld lakosságának 70 százaléka városokban fog élni. Ez pedig kihívást jelent az élelmiszer-termelésben is. A lakhatást és a termelést össze kell hangolni, kicsit mindenkinek részt kell vennie a saját élelmiszere előállításában. Ezzel együtt eleget kell tenni az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos elvárásoknak is. A környezetvédelemre nagyobb figyelmet kell fordítani, ebben a precíziós gazdálkodás segíthet.

Dudits Dénes akadémikus a precíziós nemesítés innovációs szerepét taglalta a növénytermesztésben, míg Popp József akadémikus a körforgásos gazdaságban a mezőgazdaság szerepének felértékelődéséről beszélt.

CH