Rátaláltak Álmosdra a fiatalok
Egy dologban egészen biztosan országos bajnok Álmosd! Mégpedig az egy lakosra jutó múzeumok, bemutatóhelyek számát tekintve. Az 1800 lakosú településen van a Post-Mail-Art Múzeum, Mucsi Mihály kovácsműhelye múzeummá alakítva, a Joseph Kádár Gyűjtemény és Falumúzeum, aztán ott a Kölcsey Ferenc Emlékház, a falu határában pedig az 1604-es Bocskai-csata monumentális emlékműve. És még mi minden van, amit csupán a vármegyén belül jegyeznek; például a református erődtemplomot, a Miskolczy-kúriát és mellette az arborétumot, vagy az első világháborús emlékművet.
Mindezt áthatja Bocskai István és Kölcsey Ferenc szellemisége, ami sajátos belső tartást ad az itt élőknek. Mindezzel olyannyira tisztában van Baranya Zsolt János, Álmosd fél éve hivatalában lévő polgármestere, hogy faluja jövője egyik alappillérét a dicső és sokszínű múltra alapozza. És milyen tervei vannak? – Mindent a maga idejében! – válaszolta kérdésünkre, hozzátéve, hogy a komplex turisztikai terve ugyan már elkészült, de azt az önkormányzat képviselő-testülete elé kell terjesztenie, ott biztosan lesznek benne változások, finomítások. Majd, ha a faluvezetés elfogadta, akkor azt a nyilvánossággal a Cívishíren keresztül megosztja. Addig is marad a turisztikában a már hosszú ideje tartó, jól bevált diák- és nyugdíjas csoportok fogadása.
Alaptalan volt a félelem
Ám Álmosd fiatal, tervekkel teli polgármesterének addig is van mondanivalója a Cívishír olvasóinak. Például az, hogy településének ugyan nincs határátkelője Románia felé, van viszont közvetlen kapcsolata a létavértesi határállomással. És január elsejétől, amikortól keleti szomszédunk is tagja a schengeni övezetnek, bizony vannak változások az álmosdiak életében. Például az országhatáron 0-24 órában megállás nélkül lehet átkelni, ami megkönnyíti a kapcsolattartást a határ túloldalán lévő ismerősökkel, rokonokkal, valamint onnan az óvodában és az iskolában dolgozók egyszerűbben tudnak munkahelyükre járni. No meg érkeznek letelepedni szándékozó fiatalok. Itt megjegyezte a polgármester, hogy nemcsak a határon túlról, hanem szerte Hajdú-Biharból és még távolabbról is vannak érdeklődők. Többen közülük náluk vásárolnak házakat, és olyanok is akadnak, most éppen hárman, akik építkeznek. Ennek is köszönhető, hogy megállt a lakosságszám csökkenése. A Románia schengeni tagsága miatt Álmosd közrendjének és közbiztonságának romlása miatt aggódóknak eddig egyáltalán nem igazolódtak félelmeik; igaz, hogy a faluban kevesebb egyenruhás járőrözik, de a közbiztonság cseppet sem romlott, továbbra sincsenek bűnesetek, Álmosd biztonságos település maradt.
Kanyarodjunk azonban még vissza egy gondolat erejéig a fiatalokhoz: mit tud kínálni számukra Álmosd? Hiszen más falu is biztonságos, szerethető és pozitív kisugárzású, bár – és ezt már Baranya Zsolt János polgármester teszi hozzá – nem annyira, mint az ő települése. Amellett, hogy helyben megtalálható a mindennapi élethez szükséges összes szolgáltatás és kiváló a közlekedési kapcsolat az ország második városával, Debrecennel, a fiatalok megtartásában a közösségi életben lát lehetőséget a faluvezető. Ehhez kiváló kapocs a sport, épül a focipálya a Szőlőskert utcában, a volt sportszergyártó üzem épületét konditeremmé alakítják át. A falu számára pedig számos közösségi programot is szerveznek. Volt jótékonysági bál, tavasszal gasztroesteket rendeznek, május 24-én gyereknap, augusztus 16-án falunap lesz. Karácsony előtt ismét báloznak. Mindemellett támogatni is tudják a fiatalokat.
Az idetelepülteknek, és persze az itt élőknek sem kell aggódni a megélhetésük miatt. Debrecen gazdasága Álmosd foglalkoztatását is megoldja. A vármegyeszékhelyre Létavértes és Vámospércs felé is sűrűn járnak a buszok. Helyben is tudnak dolgozni az emberek, a település működtetésében, a mindennapokhoz szükséges szolgáltatásokban, mezőgazdaságban és a hamarosan induló tejfeldolgozóban találnak munkát. A polgármester tisztában van vele, hogy előbb vagy utóbb Álmosdot is eléri az iparosodás. A képviselő-testület tagjaival abban maradtak, ha valaki üzemet szeretne létesíteni a faluban, azt csak külterületen teheti, és kizárólag a gyenge minőségű nyírségi homoktalajon. Ez azonban még nem időszerű, de már készülnek rá. És ha a foglalkoztatásnál tartottunk, szóba hozzuk a speciális szociális támogatást, a közmunkát. Abban jelenleg 26-an dolgoznak a hosszútávú-, a szociális- és az értékteremtő, azaz a mezőgazdasági programban.
Tejet a szomszédokba is
Az országhatár mentén lévő Álmosd sem nélkülözheti a támogatásokat a falufejlesztésben. A legnagyobb beruházásuk a Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Programja révén a helyi munkalehetőségnél már említett tejüzem létesítése.
– A beruházás lezárult, a próbagyártások megtörténtek, a pénzügyi zárás azonban még hátra van. Hosszú távon a helyben termelt tejet szeretnénk feldolgozni, most Létavértesről érkezik az alapanyag, abból kétféle tejet, valamint tejfölt és natúr joghurtot készítünk a saját intézményünk, valamint a helyi boltok számára. Idővel a környező települések konyháit, boltjait is mi szeretnénk ellátni, és Debrecenbe is szeretnénk beszállítók lenni. Az üzem létesítését támogató pályázatban nyolc ember foglalkoztatását vállaltuk, most hatan dolgoznak, viszont, ha több helyre szállítunk, sokkal több munkáskézre lesz szükség – mondta projektről a polgármester. Persze előkerültek a tervek is.
– A régi baptista imaházat közösségi házzá szeretnénk alakítani, a további infrastrukturális fejlesztések között a vízelvezető- és a csatornahálózat bővítése szerepel, no meg az utak javítása és újak építése. Ez annál is inkább lényeges, mert a falu úthálózatának csak körülbelül 40 százaléka szilárd burkolatú, és abból hat kilométernyi felújításra szorul. Első körben útalapokat készítenénk évente egy-két utcában, majd egy másik pályázati konstrukcióban aszfaltréteget húznánk rá.
CH
