Papp László: Debrecen páratlan lehetőség előtt áll

A kampány utolsó hetében érez valami fáradtságot? Egyáltalán: hogyan telnek az utolsó napok a nagy megmérettetés előtt?
Papp László: Nincs érdemi különbség a kampány utolsó hete és a többi között. Nagyon sok helyre hívnak, ami megtisztelő, és igyekszem mindenhová elmenni. Az utolsó napok talán intenzívebbek, de a kampány tempóját mi diktáltuk, így annyira vagyok fáradt, amennyire akartam, hogy fáradt legyek. Egyébként nem szokatlan számomra ez a tempó, hiszen kampányon kívül is előfordulnak olyan időszakok, amikor a sok esemény kifacsarja az embert. A kampány annyiban más, hogy ilyenkor mindenki rám fókuszál, az ellenzék is, ahelyett, hogy ügyekkel foglalkozna. Ezt tudni kell kezelni.

Izgul?
Papp László: Pozícióért sosem izgultam. Azért izgulok, hogy a város dolgai jól menjenek a jövőben is.

Olybá tűnik, hogy ez a helyhatósági választás merőben más lesz, mint az előző kettő, amelyeken utcahosszal nyert. A kegyelmi ügy, majd a Magyar Péter-jelenség felkorbácsolta az indulatokat a politikai porondon, ráadásul EP-választást is tartanak egyszerre…
Papp László: Valóban más választás lesz ez, mint az előző kettő, de mi ebben a nagy zűrzavarban is igyekeztünk a város ügyeire fókuszálni. A kampányunk középpontjában Debrecen, a debreceniek, a fejlesztéspolitikánk áll. Mi nem az ellenfelekkel foglalkoztunk – valójában nincs is kivel –, hanem a várossal. Van egy stratégiánk Debrecen jövőjét illetően, és emellett kitartunk. Ebben a felfokozott hangulatban is a józan debreceni azzal foglalkozik leginkább, hogy a lakókörnyezete fejlődjön, ha ott feltár hibákat, problémákat, akkor azokra legyenek válaszaink. Az elmúlt időszakban nagyon sokat foglalkoztunk ezzel. Az infrastrukturális fejlesztési programunk is azt a célt szolgálja, hogy a város minden pontján érzékelhető legyen valamilyen szintű fejlődés. Összességében, a gazdasági és kulturális élet területén is sokat léptünk előre, s láthatóan működik a stratégiánk.

Mégis a debreceniek legtöbbet az épülő akkumulátorgyárakkal foglalkoznak. Az ellenzék kapásból elutasítja, de megosztó a téma baráti társaságokban vagy a családi asztalnál is. A fideszes szavazók is szeretnének tisztábban látni!

Papp László: Az akkumulátorgyárakról érdemi vitát folytatni nem lehet, és az elmúlt egy évben sem lehetett, de ez nem jelenti azt, hogy mi, akik a felelősséget hordozzuk, nem foglalkoznánk úgy ezzel a témával, hogy a debreceniekben megfogalmazódott kérdésekre, aggodalmakra ne keresnénk és találnánk meg a válaszokat. Azt nem vitatom, hogy a Magyarországon korábban épült akkumulátorgyárak esetében felmerültek olyan problémák, amikre nem születtek válaszok, de – ezeket látva és ezekből tanulva – itt az engedélyezési eljárások és az építkezések nagyon komoly kormányhivatali kontroll alatt zajlanak. Ennek következménye például az, hogy nem fogadtuk el a CATL által az engedélyezési eljárásban közölt, vízfelhasználással kapcsolatos információkat. Megállapodtunk azonban a céggel, hogy a vízigényét nagyságrendileg a felére csökkenti, és 70 százalékban tisztított szennyvizet fog használni. Így már belesimul az átlagos debreceni ipari vízfelhasználásba. Az egyetemmel közösen kidolgozott Környezeti Ellenőrző Rendszer eszközbeszerzése már folyamatban van. Azt a célt szolgálja majd, hogy totális kontroll alatt tartsuk az ipari övezeteket és mindent, ami ott történik. Megértem, hogy az emberek – a sajtóban megjelent hírek alapján – tartanak ezektől az ipari üzemektől, de a gyógyszeriparral is együtt élünk, és az akkumulátorgyárral is együtt lehet élni úgy, hogy nem gondot, hanem előnyt jelent a város számára gazdasági és foglalkoztatási értelemben csak be kell tartatni minden szabályt, kiemelten a környezetvédelmi előírásokat.

Az ellenzék szerint nem kapnak megfelelő információt a gyár várható vízfelhasználásáról, károsanyag-kibocsátásáról sem a városvezetéstől, sem a kínaiaktól.

Papp László: A környezetvédelmi engedélyben (IPPC) minden adat megtalálható, és azon dolgozunk, hogy ezeket a számokat még lejjebb szorítsuk. Azért nem lehet értelmes vitát folytatni Magyarországon az akkumulátorgyárakról, mert a politika vadászterepként tekint az ügyre. Észak-Németországban egymilliárd eurós kormánytámogatással épít akkumulátorgyárat a svéd Northvolt. Ami a németeknek jó, az nekünk nem felel meg? Jártam Arnstadtban a CATL gyárában, láttam, hogy teljesen normálisan működik – mint bármely más ipari létesítmény –, ráadásul sokkal közelebb van a lakóövezethez, mint ahogyan Debrecenben elhelyezkednek ezek a gyárak.

Erre azt mondják, hogy Arnstadtban barnamezős beruházásként épült fel a CATL-gyár, és a türingiai településnek van vize, vagyis folyója, a Gera.

Papp László: Aki azt mondja, hogy az arnstadti barnamezős beruházás volt, az hazudik! Ott voltam, láttam. Egy arra kijelölt iparterületen, zöldmezős beruházásként épült fel az akkumulátorgyár. A Civaqua-nak köszönhetően sikerült megtöbbszörözni Debrecen felszíni vízkapacitását. Másodpercenként 1200 liter víz tud bejönni a városba a Tiszából, a Civaqua 2-vel pedig ezt meg fogjuk duplázni. Aki figyeli az elmúlt évek beruházásait, az tudja, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. fejlesztése révén a balmazújvárosi vízműtelep és a debreceni 1-es vízműtelep között a jelenlegi 30 ezer köbméterről 55 ezerre nő a kapacitás. Magyarán: olyan felszíni vízkészletünk lesz, ami tehermentesíti a felszín alatti vizeket, mert a felszíni vízellátottságunk a többszörösére nő. Én tudom azt, hogy ellenzéki politikus választási kampányban azt mond, amit akar, hiszen nem visel semmiféle felelősséget. Azt egyedül én viselem a mondataimért.

Hirtelen zúdult rá a debreceniekre a gyárépítések híre, sokan erőszakos iparosításról beszélnek. Jobb kommunikációval elejét lehetett volna venni ennek?

Papp László: A debreceni gazdaság ma már Kelet-Magyarország legnagyobb gazdasága, de ezzel együtt is az Észak-Alföld, mint régió még ma is messze le van maradva fejlettségi szintben az EU27 átlagától. Ezt a lemaradást csak a gazdaság fejlesztésével és munkahelyek létrehozásával lehet megváltoztatni. Ha jobb életre vágyunk, magasabb fizetésre, magasabb életszínvonalra, akkor nincs más út, mint a helyi gazdaság erősítése. Ami pedig a kommunikációt illeti, több honlapot is működtetünk, amelyek a fejlesztésekkel kapcsolatos híreket, információkat bemutatja. A debrecen.hu, a d2030.hu mellett külön működtetünk egy honlapot, amely az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatban minden információt tartalmaz, és folyamatosan frissül. Olyan dezinformációk jelennek meg a közösségi médiában, hogy egyszerűen képtelenség vitatkozni. Az információáramlás az elmúlt 5-10 évben teljesen megváltozott. Kontrollálatlan, fals hírek jelennek meg folyamatosan, és sajnos az emberek sokszor kész tényként kezelik ezeket. A hatóságokba vetett hit megrendítése az egyik legnagyobb kockázat ezekben az ügyekben, és ezt már a legelejétől mondom. Nagyon veszélyes „szórakozás” a politikusok részéről azt az érzetet kelteni, hogy a hatóságok nem végzik el a feladatukat. A kormányhivatallal nagyon szorosan együttműködve dolgozunk azon, hogy a debreceniek érdekét, a debreceniek jogát a biztonságos, nyugodt, környezettudatos és fenntartható élethez biztosítsuk.

Az jelent valamit, hogy az összes akkumulátorgyár-ellenes tüntetésen nem voltak annyian, mint Magyar Péter debreceni kampányrendezvényén? Néhány tüntetés érdeklődés hiányában majdnem elmaradt. A debrecenieket nem hozza lázba az ügy, csak az ellenzéket?

Papp László: Valószínűleg sokan érzékelik, hogy az emberek nap mint nap használnak akkumulátort. Ma már nem is tudnánk nélküle élni. Akkumulátor van a telefonban, a laptopban, a villanyborotvában, az elektromos fogkefében, az autóban. Az emberek többsége meg van győződve arról is, hogy az autóipar merre tart. Az átállás egyértelműen az elektromobilitás felé tart, csak még az üteme kérdéses. Fenntartásokkal fogadják az emberek az akkumulátorgyár-építéseket, nem szeretik ezt az ügyet de nem is ugranak rá politikai parancsszóra a témára, hanem megvárják, hogy a gyárak milyen feltételekkel, paraméterekkel működnek majd. Szerintem öt év múlva lehet majd erről tárgyilagosan beszélni, amikor meg tudjuk mutatni, hogy ami Debrecenben épül, azok biztonságosan, minden szabályt betartva üzemelnek.

Az akkumulátorgyár-építések ügye annyira uralta a kampányt, hogy kevés szó esett olyan fontos témáról, mint például az úthálózat. A „nagyfelületű aszfaltozásoknak” örülünk, de a legnagyobb forgalmat lebonyolító Böszörményi út az elejétől a végéig rossz.

Papp László: A város közlekedési rendszerének a fejlesztése nagyon fontos feladat. A költségvetésből több mint 4 milliárd forintot fordítottunk utak felújítására ebben az évben, közel 3 milliárdot 2023-ban, de a korábbi években is kiemelten foglalkoztunk az úthálózat fejlesztésével, nagy csomópontok átépítésével. A 33-as főút kétszer két sávosra bővült a balmazújvárosi leágazásig, a 471-es út fejlesztése jelenleg is zajlik. Az idei költségvetés elfogadásánál 57 utca felújításáról, illetve építéséről döntöttünk. Mutasson nekem valaki egy másik nagyvárost az országban – Budapesten kívül, mert ott más a büdzsé –, amelyik annyit költ a saját úthálózatának fejlesztésére, mint Debrecen. Az ön által említett Böszörményi út pedig állami fenntartású.

Igen, de a debreceniek használják!

Papp László: Ez igaz, de állami fenntartású utat az önkormányzat saját erőből nem tud fejleszteni. A Balmazújvárosi út és a Sámsoni út több milliárdos felújítását, lévén állami utak, az Építési és Közlekedési Minisztérium végezte. Biztos vagyok benne, hogy a Böszörményi út felújítására is sor fog kerülni. Az ellenzéktől mindig azt hallom, ha nekikezdünk egy útfelújításnak, hogy miért nem egy másik utcában fejlesztünk. Semmi nem jó – ez a hozzáállás. Egyszerre mindent sajnos nem lehet újraaszfaltozni, de van tervünk, van stratégiánk, és nap mint nap haladunk a megvalósítása felé.

Az egyik útfelújításról szóló cikkünkhöz érkezett egy szellemes komment: „ha tíz éven keresztül minden évben önkormányzati választás lenne, 2034-re tökéletes lenne a debreceni úthálózat”.

Papp László: Tavaly nem volt kampány, mégis 3 milliárd forintot költöttünk útfejlesztésre. A város erősödő gazdasága, a gyarapodó helyi adóbevételek ehhez egyre nagyobb mozgásteret adnak – ez ilyen egyszerű. Amikor 2014-ben polgármesterként átvettem a város vezetését, akkor az iparűzési adóbevételünk 10 milliárd forint volt. Erre az évre 34 és fél milliárdot tervezünk. Akkor 50 milliárd volt a város költségvetésének főösszege, most több mint 200 milliárd forint. Markáns a különbség. Mindez azt jelenti, hogy többet tudunk visszafordítani nemcsak útfejlesztésre, hanem például játszóterek és más közösségi terek felújítására. A nagy közlekedésfejlesztési programot 2017-ben indítottuk el – akkor sem volt választás, s azóta is jónéhány csomópont átépült. Hamarosan a Balmazújvárosi út és a Csigekert utca kereszteződésének fejlesztése kezdődik meg. Egy stratégia mentén haladunk. Mindent még nem oldottunk meg, de én szívesen vállalom a versenyt bármely magyar várossal, illetve városvezetővel. Mutassák meg az ellenzéki politikusok, hogy hol van több forrás útfelújításra!

Gondola Zsolt felvetése, hogy ha már súlyos milliárdok mennek el évente a közösségi közlekedés fenntartására, akkor lehetne akár ingyenes is.

Papp László: Erről beszéltem az előbb is. Amennyit biztonsággal lehet adni, az sosem elég az ellenzéki politikusoknak – mintha végtelen lenne a lehetőségek tárháza, ha ők ülnének városvezetői pozícióban. Ha mindenki számára ingyenessé tennénk a közösségi közlekedést Debrecenben, akkor az még sok-sok milliárddal terhelné a város büdzséjét. Így is évente mintegy 8-9 milliárdot biztosítunk a DKV működésére. Ugyanakkor fontos lépés volt a 6 és 14 év közötti korú gyerekek ingyenes utazási lehetőségének megteremtési a debreceni közösségi közlekedésben.

A középiskolások miért maradtak ki a kedvezményezettek köréből?
Papp László: A következő nagy lépés lehet az, hogy a korhatárt emeljük. Egy város gazdálkodása minden körülmények között rendben kell, hogy legyen. Olyan politika nincsen, hogy mindent finanszíroz a város, és minden ingyen van. Ismerjük: „Ne legyen ipar, ne legyen gazdaság, mert az környezetterhelő, de legyen minden ingyen!” Egy város gazdasági stabilitása adja meg a lehetőséget arra, hogy visszaforgassunk, de olyan formában és olyan mértékben, hogy az a város teherbírását ne haladja meg. Én pontosan tudom, látom, hol vannak a határok. Ne menjünk el mellette szó nélkül, hogy a holding, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodása is példamutató, és a húszéves fennállása alatti legeredményesebb évét zárta 2023-ban. Ez és a város költségvetésének alakulása, növekedése is hozzájárul ahhoz is, hogy ingyenes utazást tudunk biztosítani a 14 éven aluliak számára. Ilyen kedvezményeket lépésről lépésre lehet csak bevezetni, mégpedig úgy, hogy a város gazdasági stabilitása megmaradjon.

A polgármesterjelölti vitára miért mondott nemet?

Papp László: Nem mondtam nemet.

Mándi László azt mondja, ő kihívta, de ön elzárkózott tőle.

Papp László: Minden hónapban ott ülünk a közgyűlésben. Ebben a ciklusban közel ezer előterjesztést tárgyaltunk. Mándi László felszólalásainak a száma valahol 60 és 70 között volt, vagyis az ügyek hét százalékában sem fejtette ki az álláspontját. A fajsúlyos kérdéseknél meg sem szólalt. Én minden hónapban Mándi László rendelkezésére állok, hogy vitázzunk. Nem élt a lehetőséggel öt év alatt. Többször előfordult, hogy feltett egy kérdést a közgyűlésben, de nem szólt hozzá annak vitájában, majd később a Facebookon írt – vagy írtak neki – egy vitriolos bejegyzést valamelyik napirendi pont kapcsán, amikor én már nem tudtam rá válaszolni. A közgyűlésben öt éven át kifejthette volna a város jelenével és jövőjével kapcsolatos gondolatait. Nem élt a lehetőséggel.

Mándi László azt mondta a Cívishírnek adott interjúban, hogy a fideszesek – önt is beleértve – úgy félnek a demokratikus vitától, mint ördög a tömjénfüsttől.

Papp László: Én ezen csak nevetni tudok. Szerintem Mándi László politikai teljesítménye elképesztően gyenge, de erről majd a debreceniek döntenek június 9-én, és meglátjuk az eredményeket. Ismétlem: a közgyűlésben a vitát minden körülmények között vállaltam, korrekt és tisztességes választ adtam minden egyes hozzám intézett kérdésre. Mándi László közgyűlési teljesítménye azonban a nullához tendál, de nem is akarok többet foglalkozni vele.

Arra még azért reagáljon, hogy a gyereknapi posztja után Mándi László „politikai pedofíliával” vádolta meg!

Papp László: Én járok az emberek, a debreceniek között. Számos programon veszek részt, a kampányidőszakban ez nyilván fokozottan igaz. Elképzelem, Mándi László azt szerette volna, ha karanténba zár, és ki sem dugom az orrom az irodából. De ha megbocsát, nem az ő kampánystartégiája szerint járok el, hanem a sajátom szerint! A rendezvényeken óhatatlanul találkozom gyerekekkel is, akik számunkra a jövőt jelentik. Szerintem az kifejezetten jó, ha egy polgármester szót tud érteni a fiatalabb korosztállyal is. Öncélúan soha nem használtam gyerekeket politikai tevékenységhez.

A Magyar Péter-jelenségről mi a véleménye?

Papp László: Nehéz erről objektív, tárgyilagos véleményt alkotni, mert ahogy ő a politikai karrierjét kezdte – a családi lehallgatási botránnyal –, azt nehéz kulturált hangnemben minősíteni. Ilyen körülmények között indította el a saját politikai pályafutását, és egyelőre ott tartunk, hogy csak azt mondja, amit az ellenzéki szimpatizánsok hallani akarnak. Érdemi, a jövőbe mutató üzenete nincs. Majd akkor lesz értékelhető a szerepe, amikor a választók akaratából politikai felhatalmazáshoz jut, és meg kell mutatnia, mire képes. Most úgy látom, hogy benne van a hosszú távú politikai karrier lehetősége is, de az is benne van, hogy „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Néhány hónap múlva már tisztábban fogunk látni.

A debreceni Magyar Péter-rajongók vajon kire szavaznak: Gondolára vagy Mándira? Mert önre aligha…

Papp László: Ezt én most nem tudom megmondani, majd június 9-én kiderül.

Ez a jelenség mindenesetre növelheti a választási hajlandóságot? Eddig ugyanis a helyhatósági választásokon a részvétel messze elmaradt a parlamenti választásokétól.

Papp László: Tekintettel arra, hogy most az önkormányzati választást együtt tartják az európai parlamenti választással, biztos vagyok abban, hogy magasabb lesz a részvételi arány, mint korábban. Én optimista vagyok.

Folytatódik a Fidesz 1998 óta tartó hegemóniája Debrecenben? Az ellenzék számára az a reménysugár, hogy a 2022-es parlamenti választáson több szavazókörben Varga Zoltán több szavazatot kapott, mint a végül mandátumot szerző Kósa Lajos.

Papp László: Egyrészt most Varga Zoltán nem indul, másrészt az önkormányzati választás sok tekintetben eltér az országgyűlésitől. Ami a kérdést illeti, valóban voltak ilyen szavazókörök, de én továbbra is arra számítok, hogy meg tudjuk őrizni a debreceniek bizalmát és támogatását városszerte.

A „300 ezres Debrecen” vízióját mi szülte? Tudniillik a legtöbb debreceni így szereti a várost – egy nagy faluként, ahogy büszkén nevezzük –, és nem akarunk metropoliszt.

Papp László: A 300 ezres város sem metropolisz, az több milliós lélekszámú várost jelent. Debrecen gazdasági ereje már most bőven meghaladja egy 200 ezres város lehetőségeit, és ez a jövőben még inkább így lesz. Debrecen szerepe a gazdasági, az oktatási és a kulturális életben sokkal nagyobbá válik a következő években. A lélekszám-növekedés nem fogja Debrecent karakterében megváltoztatni, hiszen csak olyan városrészek beépülését várhatjuk, amelyek jelenleg is lakottak, de korlátozottak a lehetőségeik a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt. Ezek a területek zömében a város keleti részén helyezkednek el, és amikor léptékváltó Debrecenben gondolkodunk, akkor az a meglátásom, hogy míg az ipar és a gazdaság terén a város a nyugati részén, a gyorsforgalmi utak közelében terjeszkedett, addig a keleti részen – ezektől távol – lakóövezetként bővülhet. Most zárjuk azt a közbeszerzési folyamatot, ami a város keleti részének átfogó infrastruktúra-fejlesztését tudja biztosítani ivóvíz- és szennyvízcsatorna-gerincvezeték, belső közlekedési folyósok megtervezésével, majd megépülésével. A most zártkertként nyilvántartott, mintegy 1200 hektár nagyságú terület első osztályú lakóterületté válik.  A 300 ezres Debrecent az agglomerációval együtt tartom elérhetőnek. A 15 ezres Hajdúsámson vagy az 5 ezres Mikepércs is számottevő lélekszámú, de akár Balmazújvárost is említhetném mint agglomerációs települést, hiszen ahogy befejeződik a fejlesztés, egy elővárosi vasút köti majd össze Debrecennel. A vasúti villamos-felsővezeték kiépítése most zajlik. Valójában tehát 50-60 ezres bővüléssel kell számolni, ami egy ilyen gazdasági lendületben lévő város esetében teljesen természetes. Arról nem is beszélve, hogy segítünk azoknak az embereknek, akik most a zártkertekben mindenféle jogi praktikákkal próbálnak építkezni.

Van arra az esetre forgatókönyve, ha borul a papírforma a polgármester-választáson? Vagy ez meg sem fordul a fejében?

Papp László: Minden megfordul a fejemben, de optimista vagyok a választással kapcsolatban a visszajelzések, a város polgáraival való beszélgetések alapján. Nem a pozícióért izgulok, hanem azért, hogy a város fejlődése abba az irányba menjen tovább, amit az elmúlt 25 évben kigondoltunk, megvalósítottunk, mert szent meggyőződésem, hogy ez a jó irány. Debrecen páratlan lehetőség kapujában áll. Sokszor sóvárogva, irigykedve nézzük azokat a nagy nyugat-európai gazdasági centrumokat, amelyek nagyon vonzóak a közép-európai – köztük a magyar – fiatalok számára. Debrecen most egy olyan gazdasági váltás időszakát éli, amikor van esélye az irigyelt nyugat-európai városok körébe belépni. Hiszem, hogy ez a jó irány, mert így biztosítható a város polgárainak anyagi jóléte, biztonsága.

Cs. Bereczki Attila