Mire készül Bács Zoltán az egyetemen?

Javítaná az intézmény külföldi láthatóságát, könnyítené a hallgatók egyetemi munkavégzését, diákszállókba ruházna be Bács Zoltán, aki egyedüli rektorjelölt Szilvássy Zoltán 2026 májusában megüresedő helyére. A jelenlegi kancellár szerint a következő években nem feltétlenül növekedni, hanem fejlődnie kellene a Debreceni Egyetemnek. Pályázatából kiderül, hogy milyen gyengeségeket lát a működésben, hogyan javítana rajtuk rövid távon és miként változtatna a vezetésen.

Bács Zoltán 2011 és 2014 között gazdasági főigazgatóként irányította az egyetem gazdálkodását, majd kancellárként nagyobb törvényi felhatalmazással vált felelőssé a működtetés feladataiért. Ebben a minőségében a modellváltásig a rektorral szinte összenőve kétségtelenül sokat tettek a Debreceni Egyetem befolyásának, intézményrendszerének kiterjesztéséért. Egyebek mellett a kancellárhoz kötődik a Vezér utcai egyetemi ipari park kialakítása, az egyetemi cégrendszer két évtized alatt történő organikus felépítése, vagy éppen a sport stratégiai szintű beemelése a jövőképbe a DEAC totális megújításával. Bács Zoltán jelenleg az egyetemet fenntartó alapítvány ötfős kuratóriumának tagja, s bár nem politikus és a közszereplést sem erőlteti, a debreceni közélet elismert alakja. Befolyására jellemző, hogy ő a leghosszabb ideje felsővezetői posztot betöltő egyetemi vezető az országban.

A visszapillantó tükörben

A közel 50 oldalas rektori pályázat hosszan taglalja az elmúlt tíz év változásait és az intézmény jelenét leíró legfontosabb számok mögötti teljesítményt. A Debreceni Egyetem hallgatói létszáma 2024 végén meghaladta a 32 ezret, mintegy 7600-an nappali tagozatos külföldiek. A magyarok aránya másfél évtizede csökken. Részben demográfiai okból, részben a levelező szak jelentéktelenedése miatt. Az itt tanuló külföldiek negyede Nigériából, Pakisztánból, Egyiptomból, Kínából érkezett. Huszonkilenc százalékuk az orvostudományi, 36 százalék az informatikai, a mérnöki, valamint a természettudományi képzések miatt választotta a Debreceni Egyetemet (korábban sokkal meghatározóbb volt az orvosképzés, erről lesz még szó). 

A 13 ezer dolgozót foglalkoztató intézmény fő küldetése és értéke a régió fejlődéshez szükséges tudásbázis biztosítása, ahol a jövőben megnövekszik a rövidebb képzések és a részképzések jelentősége – fogalmaz Bács Zoltán.

A rektoraspiráns a 2021 augusztusától életbe lépő modellváltással összefüggően megjegyzi: a fenntartó alapítvány nem épített felesleges apparátust, nem vont magához vagyoni elemeket, „nem futtatja át magán a finanszírozást, minden szerződést az egyetem javára kötött meg”. 

Mint ismert, 4 évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem fenntartását és stratégiai irányítását a Tisza István nevét viselő alapítvány vette át, hosszú távú keretmegállapodást és 6 éves ciklusú finanszírozási szerződést kötve az állammal. A lépés Bács Zoltán szerint jelentősen javította a gazdálkodási lehetőségeket, a mutatókat. A pályázat erre nem tér ki, de tudható: a szerződés által a Debreceni Egyetem a 2022 és 2026 közötti időszakra 257,38 milliárd forint állami költségvetési finanszírozásban részesült, míg az induláskor az egyetem 113 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapott (ez alatt a korábban is az intézményi működést szolgáló állami ingatlanok értendők). 
Szintén hozzájuk került a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének 50 százaléka; a létesítményről viszonylag ismert, hogy kezdettől, tehát 2014-től az egyetem koncepciója alapján üzemel Debrecen városával összefogásban. A fenntarthatóságnak és az eredményességnek híre ment, immár külföldről érkeznek érdeklődők a modell másolása érdekében.

Bács Zoltán felidézi, kancellári ciklusai során elérték az egyetemi karok felelős, stabil és önazonos gazdálkodását, míg az egyetem 2010-es 70 milliárdos költségvetési mérlegfőösszege 2015-re átlépte a 100, 2020-ban a 200, 2022-ben a 300, azóta pedig már a 400 milliárd forintot is. (Összevetésül: Debrecen városának idei költségvetési főösszege 300 milliárd forint körül alakul).

A kancellár rámutat az egyetemi tulajdonú, részben általa kialakított cégrendszer fontosságára, legyenek azok az intézmény működését segítő (takarítás, őrzés-védelem, belső szállítás stb.), piaci szolgáltató (sport, kultúra, rendezvényszervezés) vagy tudáshasznosító vállalkozások. Az ezek mellett szóló legfontosabb érv – emlékeztet –, hogy nemcsak évi több milliárd forintos megtakarítást hoztak, de a tevékenységüknek köszönhető nyereség a beruházások terén nagyobb mozgásteret kínál az egyetem számára. Az ilyen, vagyis egy felsőoktatási intézmény igényeihez igazított cégrendszer kialakításában a Debreceni Egyetem az országban úttörő, s mára e társaságok elértek arra a szintre – állapítja meg –, hogy bár jogilag, pénzügyileg önállóak, a tulajdonos egyetemnek képesnek kell lennie az összehangolt, a célokat legjobban segítő működtetésre.

Kevés diákszállás, hiányzó szolgáltatások

Bács Zoltán pályázatában oldalakon át szembesít a nehézségekkel, hozzátéve, a külső gátló tényezők hatása enyhíthető. A belső problémákat összehangoltabb működéssel orvosolná, főleg, hogy szerinte a következő 3 évben nem reális jelentős pótlólagos állami, pályázati forrásokkal számolni. A hallgatói létszámban stagnálást vagy enyhe csökkenést vár. Ezért ráerősítene az észszerűsítésekre, az ipari kapcsolatokra, a nemzetközi együttműködésekre, a város fejlődéséhez illeszkedő tevékenységekre, a külföldi diákok arányának növelésére. Bár Kelet-Közép-Európában a Debreceni Egyetem rendelkezik a legnagyobb angol nyelvű programokon tanuló hallgatói közösséggel, és a elmúlt években növekedett a számuk, akadnak figyelmeztető jelek. Ezért Bács Zoltán rektorrá választása esetén egyebek mellett az alábbi intézkedéseket tenné 2027 végéig.

– Az egyetemi kutatások eredményeinek láthatósága alig javult, a kutatások elismertségét, a publikációs és citációs számokat növelni kellene, mert ezek fontos elemek a nemzetközi rangsorolásokban, egyben a külföldiek intézményválasztását befolyásoló tényezők (a jelentősebb rangsorhelyezésekben már akadnak előrelépések).
+ A rektorjelölt ezért bekapcsolná a külföldi doktoranduszokat a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokba, ösztönözné a publikációs részvételt, javítaná az egyetem láthatóságát, transzparenssé tenné a belső tudománytámogató rendszerek közötti kapcsolatot.

– Tíz évvel ezelőtt az orvosképzések adták a külföldi hallgatói létszám kétharmadát, mára ez visszaszorult. Ugyanakkor a 105 angol nyelvű oktatási program egy részére – különösen az alaptudományoknál – nincs piacképes kereslet. A képzési kínálat tehát nő, miközben az oktatási erőforrások forgácsolódnak; nincs tudatos fókusz se a képzési szint, se a képzési terület szempontjából. Az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Kanadából, Izraelből és Dél-Koreából érkező hallgatók száma évek óta csökken, vagyis az oktatás versenyképes piacairól nézve a Debreceni Egyetem képzési kínálata nem megfelelő.
+ Rendszeres egyeztetést sürget az egyetemi Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ és a karok között a keresleti-kínálati oldal összehangolása érdekében. Közben a lemorzsolódást enyhítendő, javítaná a hallgatói szolgáltatások kínálatát, színvonalát.

– A külföldiek orvosképzését nehezíti, hogy az egyetem kevés nem magyarországi oktatókórházzal van szerződéses kapcsolatban. Ennek a körnek a bővítése javíthatná az intézmény nemzetközi megítélését, az USA-ban különösen fontosnak tartaná ilyen együttműködések tető alá hozása. Szintén hátrány, hogy az orvosképzési díjak Debrecenben már magasabbak a szomszédos európai egyetemekhez viszonyítva, emiatt évről évre kevesebb hallgató érkezik a kontinensről. Az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése után a kancellár és munkatársai szerint drámaian csökkent a hazai egészségügyi szakemberek, orvosok motivációja az oktatás és a tudományos munka iránt.
+ A hallgatói toborzás érdekében Bács Zoltán olyan kiemelt célterületeken hozna létre irodákat, mint Dubaj, Pakisztán vagy Közép-Ázsia. Azokat a régiókat is előtérbe helyezné, ahol lehetne igény a magyar felsőoktatásra, mégis kevés diák érkezik.

– Hiányzik a külföldi diákokat célzó alumni rendszer („öregdiák” közösség), a hallgatói visszajelzéseken alapuló minőségbiztosítás, a külföldieknek szóló karriertanácsadás, a számukra is nyitott gyakorlati munkahely. Ez utóbbi nemcsak az egyetem, hanem a fogadó vállalatok problémája is, elsősorban az angol nyelvtudás hiánya miatt. A kancellár fejlesztendőnek tartja az oktatóik angol nyelvtudását is.
+ Bács Zoltán azonnal létrehozná a hiányzó szolgáltatásokat. A gyakorlati helyek bővítése érdekében kiterjesztené a régiós vállalkozásokkal való együttműködéseket. Fontos változás lenne, hogy az egyetem működtetéséből adódó részmunkaidős állások, idénymunkák ellátásában előnyt élveznének a hallgatók. Ez azért is sürgető, mert a tanulni vágyók egy része csak diákmunka által volna képes fedezni a költségeit. Az oktatók számára nyelvi fejlesztő programokat, ösztönzőrendszert vezetnének be.

– Általános probléma, hogy nincs elegendő kollégiumi férőhely, miközben a lakhatást a diákok egy része nem tudja megfizetni.
+ Bács Zoltán „hallgatóbarát egyetem” koncepciója megfelelő mennyiségű és minőségű szállást ígér. Pályázatában a jövőbeli fejlesztési ciklus tervezett megtérülő beruházásai között 22 milliárd forintnyi diákszálló-beruházás szerepel (Kassai út, Móricz Zsigmond út), de szó esik egy új diákszállóról tanulóközponttal 6,5 milliárd forintért és 3 milliárd forint értékű bérlakás-programról is (becsült összegek).

– Még mindig kevés a városban a külföldi hallgatók számára is vonzó (angol nyelvű) színházi előadás, koncert, múzeumi tárlatvezetés, filmvetítés, közösségi program, sportlehetőség.
+ A felsoroltak fejlesztése a pályázó szerint már rövid távon szükséges, ebben segíthet egy, a tervezett beruházások között Sport-, Zene, és Társadalmi Innovációs Központ elnevezéssel futó 14 milliárd forintos projekt is. Bács Zoltán rektorként is kiemelkedő fontosságúnak tartaná az egyetemi közösségépítést, a hallgató-, dolgozó- és családbarát szemléletet és ezek erősítésében a sport, a kultúra szerepét.

Menedzserként tekint magára

A rektori pályázat a vezetés részbeni átalakítására kitérve kiemeli, a „fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a konszenzus”; együttműködés nélkül „az energiák nem a haladás érdekében hasznosulnak”. Bács Zoltán ezért rektorsága esetén javaslattételi jogot kérne magának vagy a Szenátusnak az alapítványnál az új kancellár kiválasztásában, hatáskörei újragondolásában. Ő maga belső, az intézményi működést jól ismerő szakemberben gondolkodna.

Ennek kapcsán érvként veszi elő, hogy – bár erre semmi nem kötelezte – a második kancellári ciklusa előtt szenátusi véleményt kért az újraindulásáról (egyhangúlag támogatták). Szerinte ez akkor azért volt fontos, mert ha a vezetők és a döntéshozó testületek között nincs vagy nem lehet összhang, úgy az intézmény sem működhet jól, amit „az elmúlt évtizedben számos rossz példa bizonyít az országban”. Márpedig – folytatja – a Debreceni Egyetemmel járó rendkívül bonyolult és szerteágazó feladatrendszer csak összehangolt, egymást támogató csapatmunkával működtethető sikeresen (e helyütt is emlegeti a közösségek fontosságát, az emberközpontú gondolkodást).

A rektorra egyes egyetemeken akadémiai vezetőként, másutt az adott intézmény általános csúcsmenedzsereként tekintenek. Bács Zoltánhoz – a Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének vezetőjeként, professzoraként – ez utóbbi áll közel, erre a szerepre tartja magát alkalmasnak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi vezetői modellben – az egyetem jelentősen megnövekedett mérete és összetettsége miatt – szükséges a legfontosabb és legrizikósabb tevékenységek kontrolljának átrendezése. A Debreceni Egyetem a régió legnagyobb munkáltatója, és szerteágazó tevékenysége, gazdálkodásának nagyságrendje miatt pedig az ország egyik legbonyolultabb „vállalata” lett. Ennek működtetéséhez a rektorhelyettesek számát nem, de az oktatási és a tudományos rektorhelyettes befolyását megnövelné, hogy minden tekintetben területük elsőszámú vezetői lehessenek.

Szilvássy Zoltánra prorektorként számít, ami azt jelenti, hogy a 2013 óta hivatalban lévő vezető helyet kapna a szűkített rektori vezetésben. A továbbiakban – különösen az egészségipart érintő ügyekben – így kamatoztatnák a tapasztalatait, a kapcsolatrendszerét.

A rektori vezetést egyébként a kancellár, az általános rektorhelyettes, az oktatási elnök (oktatási rektorhelyettes), a tudományos elnök (tudományos rektorhelyettes), a nemzetközi rektorhelyettes, az ágazati rektorhelyettes, a kabinetfőnök, a vállalati koordinációs központ igazgatója, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke alkotná – értelemszerűen a rektor mellett.

Fő feladatuk egy olyan „offenzív egyetempolitika” megvalósítása lenne, amely megszorítások helyett stratégiai, műszaki és folyamatfejlesztésekkel növelné tovább a gazdálkodás hatékonyságát, eközben „észreveszi és megragadja a világ és az ország gazdasági folyamataiban lévő lehetőségeket”.

Bács Zoltán pályázata számos beruházást említ becsült költséggel, ezekre egyelőre nem tér ki bővebben. A legmagasabb összeggel – 30 milliárd forinttal – az úgynevezett gyógyszerészeti ökoszisztéma szerepel, de találkozhatunk az anyagban 8 milliárdos nyugdíjasparkkal, 6 milliárdos hotelberuházással és úgy tűnik, a Tüzér utcai Forest Centerbe költöztetnék a kancellária több jelentős egységét 6-800 millió forintos költséggel (a maguk helyét az oktatásnak átadva a campusokon). Ugyanott egészségügyi diagnosztikai szolgáltatót is kialakítanának maximum kétmilliárdért (a korábbi Forest Offices irodaházat 2022-ben vásárolta meg az egyetem).

Bács Zoltán pályázatát a Debreceni Egyetem Szenátusa júniusban tartózkodás és ellenszavazat nélküli javaslattal továbbította a fenntartó felé; az alapítványi kuratórium a jelöltet rektorrá választotta és döntését – a Kulturális és Innovációs Minisztériumon keresztül – továbbította a köztársasági elnöknek.

Egyszerre kockázat és erő

A klinikai központ esetében Bács Zoltán a szokásosnál is jobban hangsúlyozza a vezetők „megbízható együttműködését”. Ennek oka, hogy az egészségügyi intézmény fenntartása a Debreceni Egyetem felelőssége, miközben jelentős az állami finanszírozáshoz, szabályozáshoz kapcsolódó „külső behatás”. Márpedig ez a kevert menedzsment magában hordozza a konfliktusokat – állapítja meg a kancellár, hozzátéve, a klinikai központ mérete és gazdálkodása miatt az egyetemi működés kockázatos eleme. Részben a rendszer tevékenységi méretéhez és más klinikai megyékhez képesti alulfinanszírozottsága miatt, de a nehézségeket növeli az is, hogy a környező vármegyékben csökken az egészségügyi szakdolgozók, orvosok és ellátások száma, ezért egyre több beteg áramlik ide (egy részük már finanszírozási korláton felül).

Bács Zoltán felveti, érdemes volna új elszámolási modellekben gondolkodni, külön kezelni a rendszerben ez egyetemekhez kötődő magas minőségű tancélú és az általános betegellátást. Rektori pályázatában – legalább a modellváltott felsőoktatásnál – átláthatóbb, számon kérhető, a gazdálkodási szempontokat is lehetővé tevő egészségügyi finanszírozási rendszer kialakítását veti fel. Igaz, teszi hozzá, ehhez nélkülözhetetlen az állami fogadókészség.

Az egyetem és a klinikai központ érdekazonossága egyebek mellett abban jelentkezik – húzza alá –, hogy előbbi képes anyagi erővel fejleszteni a betegellátás oktatási és kutatási lehetőségeit, míg utóbbi olyan tudást és jövedelmező szakterületeket kínál, mint az invazív kardiológia, a gasztroenterológia, az onkoradiológia, a sebészeti és a konzervatív onkológia. Az egyetemnek szintén komoly bevételeket hozhat az orvosközpont nemzetközi beágyazottsága és a nagyvállalatokkal kötött egészségügyi megállapodások, amelyet az állami finanszírozott rendszertől térben és időben elkülönített, átlátható infrastrukturális és szervezeti keretek között kell megvalósítani.

Ratalics László