Hajdú-Bihar (romló) biztonsága a számok tükrében
A statisztika alapján összességében romlott Hajdú-Bihar közbiztonsága 2023-ban az előző évhez képest. Ezt mutatja a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzati Közgyűlése számára készített beszámolója. A közgyűlés július elsején tárgyalja egyebek mellett a vármegye közrendjéről és közbiztonságáról szóló előterjesztést. A határozati javaslatban elfogadásra javasolja a rendőrfőkapitányság beszámolóját, továbbá a közgyűlés köszönetét fejezi ki a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a vármegye valamennyi rendőrkapitányságának dolgozói részére a vármegye közbiztonságának megőrzése és javítása érdekében folyamatosan kifejtett eredményes tevékenységükért.
A Cívishír belekukkantott a hajdú-bihari rendőr-főkapitányság 2023. évi munkáját ismertető előterjesztés mellékletébe, és talált meglepő adatokat, amelyekre a közgyűlésen majd minden bizonnyal magyarázatot kérnek a közgyűlés tagjai. Itt van például az, hogy Hajdú-Biharban 2023-ban az előző évhez képest 27,8 százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 5 ezer 365-ről 6 ezer 858-ra nőtt. Rendőrkapitányságokra lebontva így fest a növekedés: debreceni 16,2 százalék, berettyóújfalui 68,3 százalék, hajdúhadházi 28,5 százalék, hajdúböszörményi 32,5 százalék, hajdúszoboszlói 29,4 százalék, hajdúnánási 9,8 százalék, püspökladányi 32,4 százalék és a balmazújvárosi 13,4 százalék.
A közterületen elkövetett regisztrált bűncselekmények száma 26,5 százalékos növekedést mutat. Emelkedett a regisztrált bűncselekmények 100 ezer lakosra vetített száma is. Amíg 2022-ben 1023,3 volt, addig 2023-ban 1317,2 lett, ami 28,7 százalékos többletet jelentett. Ezután az adat után azonban rögtön ott volt a 2010-es, amikor ez a szám 6 ezer 57,8 volt.
A kiemelten kezelt bűncselekmények száma a 2022. évi 3 ezer 110-ről a 2023. évben 3 ezer 717-re, azaz 19,5 százalékkal emelkedett. A kiemelt bűncselekményeken kívül más bűncselekmények is történtek vármegyénkben. Ide tartoznak az online térben elkövetett törvénybe ütköző esetek, amelyek száma 2022-ben 647 volt, 2023-ban pedig 1542. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma a 2022. évi 53-ról a 2023. évben 242-re emelkedett, az információs rendszer vagy adat megsértések száma a 2022. évi 43-ról a 2023. évben 132-re nőtt. Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása bűncselekmény 2022-ben nem volt, míg a 2023-ban 276 ilyet regisztráltak. Jelentősen emelkedett az online térben elkövetett közokirat hamisítások száma, 4 darabról 152 darabra. A rendőrségi beszámolóban olvasható az is, hogy ezek a bűncselekmények a bankkártya- és a hitelkártyahasználat, az online banki műveletek és az ezek gyors elérését lehetővé tévő mobil eszközök széleskörü elterjedése révén jelentkeztek, majd a koronavírus-járvány idején számuk ugrásszerűen emelkedett, és ez a tendencia jelenleg is tart. Hozzáfűzik: az online térben elkövetett bűncselekmények hatékony felderítése, a Rendőrség kibervédelmi tevékenységének összehangolása érdekében a Mátrix projekt keretében az ORFK szervezetében 2023. októberében létrejött a Kiberstratégiai Osztály, majd 2023 decemberében a hajdú-bihari rendőrfőkapitányságon Kiberstratégiai Csoport alakult.
Jók a felderítési mutatók
Az előterjesztés kiegészítése részletesen elemzi a bűnüldöző munkát is. Az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmény nyomozáseredményességi mutatója a 2022. évi 90,1 százalékról 2023-ban 88,2 százalékra csökkent. Ez az arány a közterületen elkövetett regisztrált bűncselekmények esetében viszont emelkedett, 92,6 százalékról 93,7 százalékra. A kiemelten kezelt bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 2022-ben 87,4 százalék volt, míg a múlt évben 86,5 százalék. Az emberölés bűncselekmény nyomozáseredményessége tavaly és tavaly előtt is 100 százalék volt. A testi sértés nyomozáseredményessége 98,5 százalékról 98,7 százalékra emelkedett. A kiskorú veszélyeztetése, valamint embercsempészés bűncselekmény minden elkövetőjét sikerült felderíteni.
A lakosságot nagymértékben irritáló garázdaság nyomozási eredményessége 98,1 százalékról 98,8 százalékra nőtt. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (kizárólag a terjesztői magatartások, kábítószer-kereskedelem tekintetében) nyomozási eredményessége közel 100 százalékos. A lopás elkövetőinek 76,8 százalékát fogták el, míg a tavaly elkövetett rablások mindegyikénél meglett a tettes. A rongálás nyomozási eredményessége a 2022. évi 78 százalékról 2023-ban 75,5 százalékra csökkent. Kismértékben, 94,3 százalékról 92,5 százalékra apadt a csalás bűncselekmények nyomozási eredményessége. A múlt évben 100 százalékosra javult az online térben elkövetett csalás nyomozási eredményessége.
A tulajdon elleni szabálysértések miatt indult ügyek számában tavaly (1542) 2,1 százalékos emelkedés következett be a 2022. évhez (1511) képest. A 2023-ban a tulajdon elleni szabálysértés miatt indított ügyek 76,1 százaléka volt lopás, és számuk tavaly 8,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A lopások közül leginkább a bolti lopások fordultak elő, ezek mellett legnagyobb számban alkalmi lopások történtek. Az elzárással is büntethető szabálysértések miatt indított ügyek száma 2,4 százalékkal emelkedett.
Élen a személygépkocsivezetők
Sajnos romlottak a közlekedésbiztonságot szemléltető adatok is. 2023-ban 786 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a Hajdú-Biharban. Ez 47-tel haladta meg a 2022. évit, és 6,4 százalékos emelkedést jelent. A halálos baleseteknél is kedvezőtlen az elmozdulás, 2023-ban 26, azaz héttel több ilyen baleset történt, mint 2022-ben. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma (2022: 181; 2023: 188) 3,9 százalékkal, a könnyű sérülést eredményező balesetek száma (2022: 539, 2023: 572) 6,1 százalékkal emelkedett. A balesetekben a 2022. évben 1021, a 2023. évben 1059 személy sérült meg, ami 3,7 százalékos növekedést jelentett.
Az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma azonban csökkent, mégpedig 29,2 százalékkal. A legtöbb személysérüléses közúti közlekedési baleset az elsőbbségi szabályok megsértése miatt történt. A második leggyakoribb baleseti ok a sebesség helytelen megválasztása volt, míg harmadik helyen a kanyarodás, az irányváltoztatás szabályainak megsértése szerepelt. Továbbra is a személygépkocsi-vezetők okozták a legtöbb balesetet, őket a kerékpárosok és a tehergépkocsi vezetők követték. 2023. évben 42 (2022: 28) balesetet okoztak külföldiek, 50 százalékkal többet, mint a 2022-ben.
Sok a migráns
Hajdú-Bihar országhatár-menti vármegye, ezért a lakosság különösen érzékeny az illegális migrációra. Ennek megfékezése érdekében 2023-ban bevezetett rendészeti intézkedések ellenére Magyarországon a migrációs nyomás - különösen a megbújásos és a járműben történő szállítás módszerével elkövetett embercsempészés - a nem várt mértékben növekedett. Az illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekmények száma a 2022-höz (22 ezer 435) viszonyítva a 2023. évben (19 ezer 465) 13,2 százalékkal csökkent. Az embercsempészések (2022: 6, 2023: 13) és a tiltott határátlépések (2022: 242, 2023: 304) száma növekedett, a közokirat-hamisítások (2022: 37, 2023: 22) száma csökkent.
